A Hertha 100 millióval többet költött, mégis gyengébben szerepelt Dárdai nélkül

PÓR KÁROLYPÓR KÁROLY
Vágólapra másolva!
2021.01.25. 16:53
null
Dárdai Pál kezdheti a második vezetőedzői ciklusát a Herthánál (Fotó: Getty Images)
Amikor Dárdai Pált először kinevezték a Hertha élére 2015-ben, kieső helyen állt a csapat. Vezetésével nemcsak megszilárdította a helyét az élvonalban, hanem kilépett a nemzetközi porondra is. A magyar szakember 2019-es távozása óta irányt váltott a klub, másfél év alatt százmillió euróval többet költött erősítésre, mint a megelőző négy évben összesen, olyan tapasztalt edzőket szerződtettek, mint Jürgen Klinsmann és Bruno Labbadia. A csapat azonban a mostani idényben ott tart, hogy négy nyeretlen bajnoki után a 14. helyre csúszott vissza a tabellán, csak két ponttal megelőzve az osztályozós pozícióban lévő Kölnt. Így megint szóltak Dárdainak, hogy vegye át a gárdát... A Dárdai-éra és az azt követő időszak a Herthánál – a számok nyelvén.

„Dárdai jól járt azzal, hogy nem hosszabbítanak vele. Most fog igazán kiderülni, hogy mennyire jó edző. Egyfelől mire megy a csapat egy másik edzővel, másfelől hogy mire megy Dárdai egy másik (remélhetőleg erősebb) csapat padján” írta egy kommentelőnk 2019-ben, amikor a Hertha bejelentette, hogy Dárdai Pál a 2019–2020-as idénytől nem folytatja a vezetőedzői munkát az első csapatnál. Azóta két év sem telt el, és ismét a magyar tréner lett a berliniek szakvezetője, miután a távozását követően a felnőttfutballban nem vállalt új szerepet (visszatért a Hertha utánpótlásába).

You can read the story in English here.

Az, hogy most, amikor ismét közel került a Hertha a kieső helyekhez, újra Dárdait kérték fel vezetőedzőnek, már mutatja, nem végzett rossz munkát, amikor 2015 februárjában három vereség után átvette a kieső helyen álló csapatot Jos Luhakaytól. Akkor előbb benn tartotta, a folytatásban pedig Európa-liga-indulásra vezette a berlinieket. Érdemes azonban tételesen is összehasonlítani a Dárdai-érát az azóta eltelt másfél évvel, amely során a vasárnap menesztett Bruno Labbadia már a negyedik edző volt a csapat élén.

DÁRDAI PÁL JÓVAL KISEBB BÜDZSÉBŐL IS EREDMÉNYESEBB CSAPATOT IRÁNYÍTOTT

Az első és talán legfontosabb mutató a szerzett pontoké. Ha minden tétmeccset hárompontos rendszerben veszünk figyelembe, akkor Dárdaival 172 mérkőzésen 237 pontot szerzett a Hertha, ami 46 százalékos teljesítménynek felel meg. A most távozó, Dárdai óta a legtöbb mérkőzésen, 28 találkozón dirigáló Labbadiánál ez a szám 35.7 százalék, a beugróként négy meccset kapó elődjénél, Alexander Nourinál 41.6, Jürgen Klinsmann-nál és Ante Covicnál pedig 40-40 százalék. Tehát százalékosan is kimutatható, hogy az elmúlt hat évben Dárdai Pálnál teljesített legjobban a Hertha.

Ami a helyezéseket illeti: Dárdai első teljes idényében a 7., majd sorrendben a 6., a 10. és 11. helyen zárt a csapat a Bundesligában, a Német Kupában pedig 2016-ban a négy közé jutott. A Dárdai távozását követő első idényben a Covic, Klinsmann, Nouri, Labbadia négyes közösen hozott össze egy 10. helyezést, most pedig a 14. helyen áll a gárda, míg a kupában a legjobb 16 közé jutás volt a maximum, amit sikerült elérnie.

Ha nagyon szigorúan csak a statisztikákat vesszük alapul, még azt is mondhatjuk, hatalmas különbség azért nem mutatható ki a Dárdai-éra és az azt követő időszak között, és a Dárdait követő edzők is jobb eredményeket érhettek volna el, ha több időt kapnak. Csakhogy közben történt egy hatalmas változás a klub életében. Tavaly ősszel, a nemzetközi Sapinda befektető csoport társalapítója, Lars Windhorst 224 millió eurós befektetéssel megszerezte a klub részvényeinek 49.9 százalékát, majd újabb 150 millió euróval 66.6 százalékos részesedéshez jutott, azzal a nem titkolt céllal, hogy élcsapattá tegye a Herthát.

A fővárosi klub Dárdai időszakában költségvetését tekintve egyértelműen a német mezőny második feléhez tartozott. Jól mutatja ezt, hogy a magyar edző időszakában, négy év alatt 44 millió euró értékben vett új játékosokat a klub, az elmúlt másfél évben viszont 144.2 milliónál tartanak. Az előző idényben a Lyontól megszerzett francia Lucas Tousart (25 millió) és a Milantól szerződtetett lengyel Krzysztof Piatek (24 millió) együttesen többe került, mint az összes, a Dárdai-időszakban szerződtetett labdarúgó együttvéve. A keret összértéke a transfermarkt.de becslése szerint klubtörténeti rekordnak számító 252 millió euró, ami a Bayern München, a Dortmund, a Leipzig, a Leverkusen és a Mönchengladbach után a hatodik legmagasabb érték a német élvonalban.

Minden tekintetben ezzel az ötössel szeretne versenyezni a Hertha, ám az elmúlt másfél évben az ellenük játszott 15 mérkőzésen csak kétszer nyert (mindkétszer a Leverkusen ellen), nyolcszor viszont kikapott. Ellenben Dárdaival mind az öt csapat ellen győztek legalább egyszer a fővárosiak (a Mönchengladbach és a Leverkusen ellen három-három alkalommal), 44 mérkőzésen összesen 34 pontot szerezve. Ez a megszerezhető pontok 25.7 százalékát teszi ki, míg az elmúlt másfél évben 23 százalék volt ez a mutató. Tehát hiába sokkal értékesebb a jelenlegi keret, Dárdaival némileg eredményesebb volt a Hertha a legnagyobb költségvetésből gazdálkodó ötössel szemben is.

A HERTHA MÉRLEGE A LEGUTÓBBI ÖT VEZETŐEDZŐVEL

Tét-meccsek Győzelem Döntetlen Vereség Gólkülönbség Teljesítmény (a pontok százalékában)
Bruno Labbadia 28 8 6 14 44–48 35.7%
Alexander Nouri 4 1 2 1 7–11 41.6%
Jürgen Klinsmann 10 3 3 4 10–15 40%
Ante Covic 14 5 2 7 30–33 40%
DÁRDAI PÁL 172 65 42 65 226–237 46%

 

A DÁRDAI-TITOK – ÖSSZERAKTA A VÉDEKEZÉST, SZÓT ÉRTETT A KULCSJÁTÉKOSOKKAL

A számok láttán persze érdemes feltenni a kérdést, mi volt Dárdai titka, miért szerepelt egy jóval olcsóbb, papíron kevésbé értékes kerettel is eredményesebben. Az egyik kulcs, amit már a magyar válogatott szövetségi kapitányaként is láthattunk tőle, hogy kiválóan megszervezte csapata védekezését. Az ő időszakában mérkőzésenként 1.37 gólt kapott átlagosan a Hertha, kevesebbet, mint az összes utódjánál (Nourinál 2.75, Covicnál 2.36, Labbadiánál 1.71, Klinsmann-nál 1.5 volt ez a szám).

JÓ KEZEKBEN VANNAK

Amikor Dárdai Pál először dolgozott a Hertha vezetőedzőjeként, akkor 2018 áprilisában legidősebb fia, az idén januárban Székesfehérvárra szerződő ifj. Dárdai Pál – akit a német (és a magyar) média Palkóként különböztet meg az édesapjától – az ő irányítása alatt mutatkozott be a Bundesligában. Most a középső gyermek, a 18 éves Márton tagja a berlini klub első keretének. A mögöttünk hagyott fél évben pedig Dárdai Pál a legkisebb fiát, Bencét edzette a Hertha U16-os csapatánál.

A másik kulcs az volt, hogy tökéletesen szót értett azokkal a játékosokkal, akikre építeni kívánta a csapatát, akik nem is kívánkoztak el a Herthából, hittek benne, szívesen dolgoztak vele. Alighanem ez is hozzájárult ahhoz, hogy a 2007-ben, 2228 nap és 254 mérkőzés után távozó Jürgen Röber óta senki sem irányította olyan hosszú ideig a Herthát, mint Dárdai Pál (2015 és 2019 között 1606 napig, 172 tétmérkőzésen). Az első meccsén, a Mainz elleni 2–0-s siker (2015. február 7.) alkalmával pályára lépő gárdából Thomas Kraft, Marvin Plattenhardt, Peter Pekarík, Per Ciljan Skjelbred és Fabian Lustenberger akkor is a klubnál volt, amikor Dárdai távozott. Viszont közülük mára már csak a jelenleg sérüléssel bajlódó védő, Plattenhardt maradt hírmondónak.

Dárdai időszakában nem igazolt sokat a Hertha, ellenben nagyon hatékonyan válogatta össze a játékosait a magyar tréner. A 2015 nyarán érkező cseh középpályást, Vladimír Daridát már Dárdai építette be a csapatba, és azóta is alapembernek számít, de ugyanez érvényes a védő Niklas Starkra is. Dárdainál lett stabil élvonalbeli játékos a balhátvéd, Maximilian Mittelstädt, a Bayern Münchentől ingyen megszerzett jobbhátvéd, Mitchell Weiser, aki a Herthából 12 millió euróért igazolt aztán Leverkusenbe, és sokat fejlődött nála az osztrák szélső, Valentino Lazaro is, akit 17 millió euróért adtak el utóbb az olasz Internek. A Dárdai-éra két „újrafelfedezett” rutinos húzóembere pedig az elefántcsontparti Salomon Kalou és a bosnyák válogatott Vedad Ibisevic volt.

A korábban a Chelsea-ben is megforduló Kalou már 30 éves volt abban az évben, amikor elkezdett Dárdaival dolgozni, az első idényében csak hat gólt szerzett a bajnokságban, a következő négy évadban viszont összesen 41 találatig jutott. Ibisevic már 31 éves volt, amikor Dárdai kérésére szerződtette őt a Hertha, azok után, hogy a megelőző több mint másfél évben egyetlen gólt sem szerzett, de sérülés miatt nem is nagyon játszott a Stuttgartban, Dárdainál viszont 126 tétmérkőzésen 45-ször talált a kapuba, és csapatkapitány is lett. Dárdai távozása után Kalou és Ibisevic is már csak egy-egy idényt maradt, de az új edzőknél már nem tudtak meghatározó szerepet játszani.

A HERTHA TELJESÍTMÉNYE A LEGNAGYOBB KÖLTSÉGVETÉSŰ CSAPATOK ELLEN – PONTOKBAN KIFEJEZVE
Dárdaival Dárdai után
Bayern München 10 meccs/ 6 pont 3/1
Bayer Leverkusen 8/9 3/7
Dortmund 11/7 3/0
Leipzig 6/3 3/1
Mönchengladbach 9/9 3/2

 

JÖHET A KIHÍVÁSOKKAL TELI MÁSODIK ÉRA

A HERTHA BAJNOKI PROGRAMJA A KÖVETKEZŐ MÁSFÉL HÓNAPBAN
19. forduló (január 30.) Eintracht Frankfurt (6.)–Hertha
20. forduló (február 5.) Hertha–Bayern München (1.)
21. forduló (február 13.) VfB Stuttgart (10.)–Hertha
22. forduló (február 21.) Hertha–RB Leipzig (2.)
23. forduló (február 27.) Wolfsburg (4.)–Hertha
Zárójelben az ellenfelek jelenlegi bajnoki helyezését tüntettük fel.

A második Dárdai-érának éppen az lehet a legnagyobb kihívása, hogy olyan, az áruk és az eddigi teljesítményük alapján túlértékeltnek tűnő játékosokkal kell szót értenie az edzőnek, akiket már nem ő választott ki, nem ő adta meg nekik a lehetőséget, így nem feltétlenül mennek majd tűzbe érte – szemben Ibisevicékkel. Persze nem a fiával, Dárdai Mártonnal (aki sérülés miatt még nem állhat a rendelkezésére a pályán) lehetnek majd problémái ezen a téren. Hanem például az egyik rekordigazolással, az idényben 18 bajnokin csak négy gólt szerző Piatekkel vagy az Arsenaltól kölcsönkapott francia védekező középpályással, Mattéo Guendouzival, aki a legutóbbi három vereség alkalmával, melyek során nyolc gólt kapott a Hertha, végig a pályán volt, de nem sokat tudott hozzátenni a csapat játékához.

Abból az együttesből, amellyel Dárdai dolgozott 2019-ben, kilencen még maradtak, de többségük már nem számít alapembernek, keveset játszott az utóbbi időben. Ráadásul rendkívül nehéz sorozat elé néz a Hertha, hiszen a soron következő öt ellenfél közül – Frankfurt (idegenben), Bayern München (otthon), Stuttgart (idegenben), Leipzig (otthon), Wolfsburg (idegenben) – négy csapat is a legjobb hatban van a tabellán, tehát a dobogóért harcol.

Dárdainak azonban van egy előnye a 2019 óta őt követő trénerekkel szemben, amit Lothar Matthäus fogalmazott meg a napokban: számára ez a klub nem kiugrási lehetőség, nem egy lépcső a karrierjében, neki „a Hertha az élete”, és ha ő nem tudja ismét talpra állítani, akkor valószínűleg senki más sem...

A BUNDESLIGA ÁLLÁSA
1. Bayern München 18 13 3 2 53–25 +28 42
2. RB Leipzig 18 10 5 3 31–17 +14 35
3. Bayer Leverkusen 18 9 5 4 32–18 +14 32
4. Wolfsburg 18 8 8 2 27–19 +8 32
5. Mönchengladbach 18 8 7 3 35–28 +7 31
6. Eintracht Frankfurt 18 7 9 2 35–27 +8 30
7. Borussia Dortmund 18 9 2 7 35–26 +9 29
8. Union Berlin 18 7 7 4 33–23 +10 28
9. Freiburg 18 7 6 5 33–29 +4 27
10. VfB Stuttgart 18 5 7 6 33–29 +4 22
11. Hoffenheim 18 6 4 8 28–30 –2 22
12. Augsburg 18 6 4 8 19–27 –8 22
13. Werder Bremen 18 5 6 7 23–26 –3 21
14. Hertha 18 4 5 9 24–32 –8 17
15. Arminia Bielefeld 18 5 2 11 14–29 –15 17
16. 1. FC Köln 18 3 6 9 15–31 –16 15
17. Mainz 18 2 4 12 18–38 –20 10
18. Schalke 18 1 4 13 14–48 –34 7
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik