Olyan részeg volt, hogy 32 perc után lefújta a félidőt

nemzetisport.hu nemzetisport.hunemzetisport.hu nemzetisport.hu
Vágólapra másolva!
2015.11.08. 09:12
Félidő végét jelző sípszó 32 perc után? Részeg vagy, spori? A válasz ebben az esetben: igen! November nyolcadikán negyvenéves a német labdarúgó Bundesliga egyik legszürreálisabb sztorija, az erőteljesen betintázott Wolf-Dieter Ahlenfelderrel és a kissé elfolyó idővel. A kultuszhőssé vált bíró 2014. augusztus 2-án elhunyt, de neve – alighanem amíg áll a stadion Brémában – örökké fennmarad: legendás italkombinációja, az Ahlenfelder a mai napig rendelhető a városban.

Az oberhauseni Wolf-Dieter Ahlenfelder 1975. november 8-án élete harmadik Bundesliga-mérkőzésére indult – a Werder Bremen–Hannover találkozót bízták rá. A brémai mérkőzés totális unalomba fulladt volna (0–0), ha Ahlenfelder megtartóztatja magát, ám nem ezt tette – valami kezdettől fogva nem stimmelt. A játékvezető kifejezetten jó kedélyű és némileg alkoholszagú volt (a meccs előtt a november ellenére rövidnadrágban és rövid ujjú ingben köszönt be az öltözőkbe), az időérzékével meg gondok lehettek, mert 32 perc után lefújta az első félidőt.

„Spori, spori, biztos benne, hogy már félidő van?” – kérdezte hitetlenkedve a Werder védője, Horst-Dieter Höttges.

„Miért, Höttges úr?” – kérdezett vissza Ahlenfelder.

„Nézze, a mezem a félidőre mindig csatakosra izzad. Most meg még szinte csontszáraz!” – magyarázott Höttges.

A játékosok, edzők és nézők is megrökönyödötten néztek, a partjelző vadul mutogatta az óráját. A Hannover edzője, Helmut Kronsbein a pályára rohant, és kifakadt: „Spori, maga totál részeg!” Höttges nyugtatta meg az ellenfél trénerét. Egy kis közjáték után játékvezetői labdával folytatódott a meccs, bár Ahlenfelder így is „elspórolt” egy kicsit az időből, mert végül másfél perccel hamarabb zárta a félidőt.

„Elismerem, benyomtam az ebédhez egy sört és egy snapszot. Hazudnék, ha azt mondanám, csak vizet és Fantát ittam. Azt hiszem, ez játszhatott közre a bakiban. De hát ebédhez mégiscsak lecsúszhat egy söröcske. De nem voltam teljesen részeg, magamnál voltam, tiszta volt a tudatom” – védekezett Ahlenfelder később, amikor szóba került az eset.

A második félidő incidens nélkül lezajlott, igaz, fotósok tömkelege várta a bírót a meccs után – Ahlenfeldert végül egy hátsó kijáraton szöktette ki szállodájába a játékvezető-ellenőr.

Manapság lehet (biztos?), hogy egy ilyen eset a profi játékvezetői karrier végét is jelentené, ám Ahlenfelder jó értékelést kapott munkájára, és további sok-sok bíróküldést – a játékosok egyik kedvenc bíróját az egyik idényben a Bundesliga legjobbjának is megválasztották, végül további 103 élvonalbeli mérkőzés után vonult vissza.

Súlyos cukorbetegség okozta halálát 2014-ben, de a brémai kocsmákban fennmaradt a neve.

„A mai napig, ha valaki egy sört és egy Malteser snapszot rendel, akkor azt Brémában Ahlenfeldernek hívják. Erre büszke vagyok!” – mondta Ahlenfelder egy dokumentumfilmben, amelyben szóba került az eset.

Ahlenfelder munkában (Fotó: dpa, archív)
Ahlenfelder munkában (Fotó: dpa, archív)

NÉHÁNY LEGENDÁS AHLENFELDER-SZÖVEG

„Fiam, álljon már fel, még nem csinálták meg a pályafűtést” (egy színészkedő játékosnak)

„Maradjon csak a fenekén, mert hozom a pillanatragasztót” (a túl sokat ugráló Otto Rehhagelnek)

– Ahlenfelder, maga úgy fúj, mint egy segg!
– Breitner, ez lehet, hogy azért van, mert maga úgy játszik, mint egy segg!
(párbeszéd Paul Breitnerrel)

„Ki az, aki bemegy a kocsmába, és csak egy sört iszik meg?”

„Azt hiszem, a futball a mi időnkben még jobb móka volt. Az emberközeliség ma már hiányzik belőle.”

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik