A Bundesliga pénteki rajta előtt úgy tűnik, hogy a magyar légiósok közül Hajnal Tamásnak van a legnagyobb esélye a jó szereplésre. Az utóbbi években tetszhalott Borussia Dortmund az elmúlt szezonban magára talált, és csak saját magát okolhatja amiatt, hogy nem végzett Európa-ligát érő helyen, hiszen rendkívül sokszor végzett döntetlenre.

A motivációra Dortmundban sosem lehet panasz, a hazai mérkőzéseit rendre 80 000 néző előtt vívja a sárga-fekete gárda, az idén pedig százéves a klub – ezt az évfordulót illő lenne szép eredménnyel megünnepelni. Hajnalra várhatóan nagy szerep vár majd a középpályán, de a magyar karmester az első idényében sem vallott kudarcot a BVB színeiben, hiszen 30 találkozón öt gólt és tizenegy gólpasszt jegyzett.

Az évek során a Hertha BSC (és szép lassan az egész Bundesliga) emblematikus figurájává váló Dárdai Pál sikeres évadon van túl, a berliniek ugyanis erőn felül teljesítve a negyedik helyen végeztek. A válogatott középpályás a Nemzeti Sportnak úgy nyilatkozott, hogy ezúttal a legjobb esetben is csak az ötödik helyre érhetnek oda, de azon sem lepődne meg, ha az utolsó forduló után a középmezőnyben, a nyolcadik-tizedik pozíció környékén tanyázna majd a HBSC.

Egy azonban biztos, Dárdai karnyújtásnyira van attól, hogy beállítsa (majd pedig megdöntse) Michael Sziedat szereplési rekordját (280 bajnoki Hertha-mezben), ezzel pedig hivatalosan is a fővárosi egylet ikonjává avanzsál majd.

Alighanem nem tévedünk, ha azt írjuk, Lőw Zsoltra nem vár egyszerű feladat a szezonban: a válogatott védő klubja, az újonc Mainz számára a bennmaradás az elsődleges cél. A Német Kupa legutóbbi kiírásában elődöntőig menetelő csapat idén már az első fordulóban búcsúzott a sorozattól; öröm az ürömben, hogy így minden erejével a bajnokságra koncentrálhat.

A kupakudarc után a vezetők kirúgták a szakvezetőt, Jörn Andersent, és a helyére Thomas Tuchelt nevezték ki; kérdés, hogy a szezon kezdete előtt közvetlenül végrehajtott edzőváltás milyen hatással lesz az alakulatra.

Az előbb említett három magyar játékos nagy valószínűséggel alapember lesz együttesében, ezzel szemben a Werder Bremen fiatal támadójának, Futács Márkónak azért kell küzdenie, hogy kiharcolja a helyét a kezdőcsapatban.

A feladat nem egyszerű, de a 19 éves futballista nem tétlenkedett a felkészülési időszakban: gólt, gólokat szerzett, és az első tétmeccsén Szuperkupát nyert a Werder tagjaként. Ráadásul önbizalomban sem szenved hiányt, hiszen úgy nyilatkozott, azzal lenne elégedett, ha a Bremen hatvan-hetven mérkőzéséből húsz-harminc alkalommal lehetőséget kapna…

Az élvonalhoz hasonlóan a másodosztályban is négy magyar labdarúgó szerepel, s közülük ketten egy csapatban. Torghelle Sándor és Szabics Imre együttesét, az Augsburgot a német szakírók a feljutás egyik (ha nem a legnagyobb) esélyeseként emlegetik – a két támadó góljaival oroszlánrészt vállalhat együttese (remélt) meneteléséből.

Király Gábor a nyári átigazolási időszakban lett az 1860 München kapusa, és már most úgy tűnik, megérte a váltás, annak ellenére, hogy a bajnokság még el sem kezdődött. A rutinos játékossal számol a szakmai stáb, a szurkolók azonnal megszerették (az évek során védjegyévé váló szürke mackónadrág várhatóan az „oroszlánok” ajándékboltjában is kapható lesz), ráadásul Erwin Koeman szövetségi kapitány behívta a válogatottba is.

Ha Király a bajnokikon is válogatott formában véd majd, az nemcsak az 1860-nak, hanem a fontos világbajnoki selejtezők előtt álló nemzeti tizenegynek is a hasznára válhat.

A TuS Koblenzben szereplő Stieber Zoltán üde színfoltja volt a tavaszi idénynek, hiszen csapata összes bajnokiján pályára lépett, s ezeken öt gólt és három gólpasszt jegyzett. A 20 éves középpályás ezúttal is alapember lehet, és jó teljesítményével felhívhatja magára más, magasabban jegyzett klubok figyelmét is – nem titkoltan azért szerződött Németországba az Aston Villa tartalékgárdájából, hogy ugródeszkának használja a Bundesliga 2-t.

Idénybeharangozó írásunk első részét ide kattintva olvashatja!