Népsport: a gumiember mindent védett

A labdarúgó Vásárvárosok Kupája (VVK) 1962–1963-as kiírásának negyeddöntőjében a Ferencváros a Petrolul Ploiesti együttesét kapta ellenfélül. A románok a nyolc közé jutásért a keletnémet Leipziget ejtették ki harmadik mérkőzésen, a Fradi az olasz Samp­doriát ütötte el a továbbjutástól (0:1, 6:0 –      Népsport, 2022. december 5.). Az első mérkőzést az Üllői úton rendezték, a félig már lebontott létesítményben ez volt az utolsó VVK-mérkőzés.

Az 1963. tavaszi első bajnoki fordulóban az FTC az Üllői úton 28 ezer néző előtt Fenyvesi Máté, Friedmanszky Zoltán és Rákosi Gyula góljával 3:1-re legyőzte a Komlót (Iván József szerezte a vendégek gólját), ez a bajnoki tabella 5. helyéhez volt elég. A Népsport azt írta, hogy a csatárok nem örvendeztették meg a szurkolókat. Ám a Komló elleni siker pirruszi győzelem volt, mert Albert Flórián és Rákosi Gyula megsérült, mi több, Orosz Pálra, Varga Zoltánra és Rátkai Lászlóra sem számíthatott Mészáros József edző. Mivel a sorozatban lehetőség nyílt kölcsönjátékosok szerepeltetésére, a Ferencváros vezetői megállapodtak a Vasassal, hogy Farkas János a zöld-fehéreket erősíti. Az FTC-hez hasonlóan a románoknak is sok sérültjük volt, az értesülések szerint Ilie Oana edző is borúlátón várta a találkozót.

Az Üllői úton telt ház, 30 ezer néző fogadta a csapatokat, az első 20 perc alapján volt rá esély, hogy a Fradi többgólos előnnyel várja a visszavágót, de Fenyvesi és a 16-oson belül Dumitru Munteanu Farkassal szembeni szabálytalanságáért megítélt büntetőt értékesítő Novák Dezső gólja után nem nőtt az előny. Sőt, a 23. percben Vilezsál Oszkár kezére pattant a labda az FTC 16-osán belül, Nedelkovszki jugoszláv játékvezető büntetőt adott, ám Vasile Anghel lövését a zöld-fehérekkel élete egyetlen bajnoki címét 1963 nyarán megnyerő Aczél László – akinek a Komló elleni meccs volt az első tétmérkőzése a Fradiban – párducügyességgel kivédte. Nem mellesleg, a kapus tizenegyesölő hírében állt, továbbá nem véletlenül hívták „gumiembernek”.

A félidő hátralévő részében visszaesett az iram, a színvonal sem verdeste az eget, s a második játékrész sem hozott változást. Mégis, tíz perccel a találkozó vége előtt a hazaiak akár a továbbjutás kérdését is lezárhatták volna: a jobbszélső Kökény József labdáját Farkas 18 méterről a lécre lőtte. A Népsport szerint, „bizony nagy és nehéz küzdelem várható majd Ploiestiben a visszavágó mérkőzésen.”A sportlap Aczél, Novák, Friedmanszky – őt egyébként a visszapillantóban erős kritikával is illette – és Fenyvesi II teljesítményét értékelte az átlagnál jobbra, a románoknál a kapus Vasile Sfetcu, Munteanu, Anghel és Alexandru Badea játékát emelte ki. A statisztika alapján megállapította: „Sok lövés közül kevés gól.”

A lap visszapillantójában sem tagadta kételyeit: „Felvetődik a kérdés: vajon elég lesz-e a Ferencváros számára Ploiestiben a kétgólos előny?”Tény, az első 25 percet követően a zöld-fehérek nem bírtak lelkes ellenfelükkel, ám ami talán ennél is nagyobb problémát jelentett, hogy „különösen feltűnt Friedmanszky nagymértékű visszaesése és így mondhatnánk, hogy tulajdonképpen négy csatárral játszott a zöld-fehér együttes”. Ám a visszaesésre volt magyarázat. „A mérkőzés után kiderült: az 50. percben erős légszomj és szúrás fogta el, s tíz percre le is ment a pályáról.”A csatárnál a kórházi kivizsgálás nem állapított meg bajt. A csapatot megzavarta több kezdőjátékos hiánya is, s „bár Farkas, a kölcsönjátékos megállta a helyét, mégsem tudott teljesen beilleszkedni a Ferencváros támadósorába”. A cikk végkicsengése optimista, „a Ferencváros helyzete azonban egyáltalán nem reménytelen”.

Meglepő volt, hogy a szép számú román szurkolótábor szinte örömmel fogadta csapata kétgólos vereségét, mi több, jó néhányan nyitott tenyerükkel mutatták, Ploiesti-ben ötöt kap a Fradi…

A visszavágó előtt a Bp. Honvéd elleni rangadó várt a zöld-fehérekre a Népstadionban. Mészáros edző Albertet, Vargát és Friedmanszkyt sérülés miatt nem állította be, Fenyvesi góljával 1:0-ra győzött a csapat, a lelkes, csupa szív játéknak volt köszönhető a két pont. Ezzel a Fradi a negyedik helyen várta a bajnoki folytatást, s ugyan csak két ponttal lemaradva állt a vezető Újpesti Dózsa mögött, ekkor még senki sem gondolta, hogy megnyeri az aranyérmet... Az 1962–1963-as bajnoki idényben a Népstadionban játszott találkozói közül most nyert először a leendő bajnok, legjobbjának Novák és Aczél, a „gumiember” bizonyult. A tartalékos együttesbe beállított Rátkainak Mészáros elmondta: „Tudom, hogy izgulsz és ez természetes. De hidd el, hogy az első csapatban is ugyanúgy kell játszanod, mint az ifiben. Nyugodtan próbáld végrehajtani azt, amit elgondolsz.”

A rangadón összességében bebizonyosodott, hogy „a csapategység, a lelkesedés, az akaraterő bravúrokra is képes”. Plusz a szív, tette hozzá Népsport. Az a bizonyos Fradi-szív, tesszük hozzá mi. (Utólag megállapítható, a Honvéd ellen aratott győzelem jóval többet jelentett sima sikernél: erőt adott a Ploiesti elleni idegenbeli találkozóra, majd hazatérve az Ú. Dózsa elleni derbit is megnyerte az együttes.)

Mészáros József és a futballisták tartottak a Ploiesti-ben rendezett mérkőzéstől, az edző mondta is:      „Hej, ha legalább három gól előnyünk lenne, akkor a fejem se fájna. Itt csak úgy juthatunk tovább, ha mindenki tudása legjavát és a szívét adja a küzdelembe.”Az 1:0-s vereség után a Népsport címlapja:      „Erős küzdelemben jutott tovább a Ferencváros a VVK-ban.”

Furcsa körülmények között esett a hazaiak győztes gólja, Badea szögletét követően tömörülés alakult ki a Fradi öt és felese magasságában, Nicolae Ivan magasra fejelte a labdát, amely úgy került a magyar kapuba, hogy előtte több játékos is megpróbált fejjel tisztázni, „a labda azonban meredeken, a lécet érintve a kapuba hullott”. A lap nem tagadta: „Szerencsés gól.” Az viszont kevésbé volt szerencsés, hogy Rákosit a 42. percben kiállította a bíró. Történt, hogy a partvonal mellett Florea felvágta Kökényt, de a játékvezető nem sípolt. Rákosi elkiáltotta magát, hogy „Fault!”, mire Faturosz leküldte a pályáról… A találkozót követő banketten Orosz megjegyezte Rákosinak: „Bizonyára görögül valami sértőt jelenthet ez a szó, és azért állított ki téged a játékvezető.”

A visszavágót így összegezte a Népsport: „Vérbeli kupaküzdelem volt. A Ferencváros már az első perctől kezdve arra törekedett, hogy továbbjutását biztosítsa. Ennek érdekében feláldozta támadójátékát.”Az egyéni teljesítményeket illetően „nagyon nehéz bárkit is kiemelni, Aczél azonban valamennyiük fölé emelkedett”.

Egyöntetű volt a vélemény, „Budapesten a tudás, Ploiesti-ben a szív diadalmaskodott”. A bankett után kiderült, hogy a döntőbe jutásért a Dinamo Zagreb lesz az FTC ellenfele. A mieink nem lelkesedtek a párosításért.

Mintha megérezték volna, mit hoz a jövő…