William Gallas: Szorgalmával a Real Madrid legendája lett Luka Modric 

– Milyen volt a Monacói Nagydíj?
– Nagyszerű – válaszolta lapunknak adott interjújában az NB I-es ZTE FC-nél utánpótlásedzőként dolgozó 47 éves William Gallas, aki 2002 és 2010 között 84 meccsen játszott a francia válogatottban, 2006-ban világbajnoki ezüstérmes lett. – Ötödször vettem részt a Formula–1-es Monacói Nagydíjon, mindig jó közelről látni ezeket az autókat és a verseny történéseit.

–  Ki a kedvenc pilótája?
– Lewis Hamilton. Remek sportoló, hétszeres világbajnok, néhány éve közel volt a nyolcadik elhódításához.

– Ezt követően Auxerre-ben lépett pályára Djibril Cissé gálamérkőzésén, olyan korábbi társakkal, mint Thierry Henry, Didier Drogba, Claude Makélélé vagy éppen Robert Pires.
– Fantasztikus érzés volt találkozni és ismét együtt játszani velük, örültünk, hogy újra együtt vagyunk. Játékosként előfordult, hogy a klubcsapatunkban egymás ellen futballoztunk, de a francia válogatottban mindig feltétel nélkül küzdöttünk egymásért. Külön öröm, hogy telt ház előtt ünnepelhettük Djibrilt Auxerre-ben.

– Milyen játékos volt Cissé?
– Gyors és erős, amikor begyújtotta a rakétákat, alig tudták megfékezni a védők. Nem kérdés, nyomot hagyott a francia futballban. Hogy mi jut még eszembe róla? Az elképesztő góljai, a mentális ereje és a mindenáron győzni akarása. Csodálatos a pályafutása, de sajnos nem volt szerencséje, két súlyos sérülés is hátráltatta.

 – Thierry Henry szabadrúgásgólja nem volt csúnya…     
– Hihetetlen futballista volt, sőt még most is nagyszerűen játszik, szeretek vele „öregfiúként” is futballozni. Már nem tudunk kilencven percet futni, de azért rendre megvillan valami a régiből.

– Ha már francia sztárok: hogyan értékeli Kylian Mbappé Real Madridban töltött első idényét?
– A legtöbben azt mondják, gyengébb időszaka volt, mivel nem nyerte meg a Bajnokok Ligáját és a bajnokságot sem, de szerintem jó évadot zárt. Egyrészt a nyáron új klubba érkezett, a beilleszkedéshez mindig idő kell, kinek több, kinek kevesebb, ráadásul hatalmas nyomás alatt futballozott. Meg kellett szoknia az új csapattársakat, az új játékrendszert, életkörülményeket. Továbbá nem a megszokott posztján játszott, a befejező csatár pozíciója másfajta mozgást igényel, meg kell tanulnia azt is. Ennek ellenére aranycipős lett, ami hatalmas teljesítmény. A tavasszal találkoztam vele Madridban, jókedvűnek láttam, de sajnos épp eltiltás miatt a Bilbao ellen nem játszhatott. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben még jobb lesz.

– A Real Madridnál maradva, Luka Modric tizenhárom év után távozik. Ön a Tottenhamban együtt játszott vele: milyen volt akkoriban?
– Nagyon fiatal volt még, mosolygós, kedves srácnak ismertem meg. Mindig megfogadta az idősebb játékosok tanácsát, s tudta, csak kemény munkával érheti el célját, rendkívül szorgalmas volt. Bevallom, akkor még nem gondoltam volna, hogy aranylabdás és a Real Madrid legendája lesz belőle, de kemény munkával elérte.

 – Ön kétszeres angol bajnok, így tudja, mekkora eredmény a csúcsra érni Angliában. Szoboszlai Dominik első magyarként nyerte meg a PL-t.
– Dominik jó példa a magyar fiatalok előtt, hogy dolgozni kell kőkeményen, és az álmok valóra válhatnak. Ha van cél, áldozatos munkával, sok lemondással el lehet érni. Ő a tehetsége mellett elszántan melózott, így esélyt kapott rá, hogy a Liverpool játékosa legyen és megnyerhesse a Premier League-et. Bárki előtt ott az esély, de nem mindenki teszi bele a kellő munkát. Dominik beletette, s meglett a jutalma.

–  Hat gólt és hét gólpasszt jegyzett a PL-idényben, ezt hogy értékeli?
– Igen, de az ő képességeivel szerintem több gólt kell szereznie és több gólpasszt kell adnia.