Hátára vette a pályát – Rákosi Gyula 70 éve szolgálja a Ferencvárost

THURY GÁBORTHURY GÁBOR
Vágólapra másolva!
2023.11.09. 17:20
null
Rákosi Gyula meghatottan idézte fel élete néhány pillanatát a könyvbemutatón (Fotó: Dömötör Csaba)
Rákosi Gyula, a Ferencváros korábbi 10-ese október 9-én töltötte be 85. életévét, továbbá több mint 70 éve igazolt szeretett klubjába, amelyet azóta is hűen szolgál. A balösszekötővel kapcsolatban talán az a legtalálóbb kifejezés, hogy szolgál(t). Klubot, csapattársakat – az aranylabdás Albert Flórián számos gólt fejelt, pörgetett, lőtt az ő beadásaiból.

 

 

Rákosi Gyula – 70 évem a Fradiban című könyvéből választ kaphatunk, miért is állított magas erkölcsi mércét magával szemben, amihez egész életében ragaszkodik. A Fradi Média gondozásában, a Nagy Béla Program keretében támogatott kiadvány részleteiben mutatja be a 41-szeres válogatott futballista pályafutását, egész életét. A könyv szerkesztője és képszerkesztője, Czégány Pál legalább akkora alázattal vetette magát a munkába, mint amekkora alázattal Rákosi szolgálja a Ferencvárost.

Koromnál fogva nemegyszer láttam játszani klubjában és a válogatottban is, s az tűnt fel, egy pillanatra sem alkuszik, mások helyett is fut. Akkoriban még csupán egy-egy labdarúgóra volt jellemző, hogy erőnlétével kitűnik a társak közül, a futballban elterjedt mondás szerint hátára vette a pályát – Rákosi Gyula ilyen volt. Nem tagadja, a nélkülözés, mi több, időnként némi szenvedés is kellett, hogy azzá legyen, aki. Ugyanakkor van annyira „modern”, hogy nem sírja vissza a régi világot. Úgy lett fradista, hogy kedvelte az újpesti Szusza Ferenc játékát. A lenyűgöző képességű csatár miatt Újpestre szeretett volna menni, de született fradista édesapja az Üllői útra vitte, ahol Száger Mihály azt mondta a srácnak:   „Gyere, öcsi, elférsz a többi között.”

A többit tudjuk. Az sem tántorította el, hogy buszkalauzként holtfáradtan járt edzésre, s később az sem zavarta, hogy született jobblábasként balösszekötőt játszott. Csakhogy, ha be akart kerülni a legjobbak közé, Göröcs Jánost kellett volna kiszorítania, Baróti Lajos szövetségi kapitánynak viszont szüksége volt az all round futballistára, aki nem nyafogott, hogy ő bizony jobbösszekötő. „Kicsi”, vagy ahogyan a futballszleng hívta, hívja – Rákosi Mátyás kommunista pártfőtitkár után –, Matyi pedig Albert Flórián vagy Farkas János lábára varázsolta a labdát, de ha kellett, levette a pályáról az ellenfél legjobbját.

1959: A Vasas kapusa, Kovalik Ferenc veszi fel előle a labdát a Népstadionban (Fotó: MTI/Petrovits László)
1959: A Vasas kapusa, Kovalik Ferenc veszi fel előle a labdát a Népstadionban (Fotó: MTI/Petrovits László)


Az olimpiai bronzérmes, VVK-, KK-győztes, magyar bajnok, kupagyőztes kendőzetlen őszinteséggel beszél felesége korai haláláról vagy éppen az elment játszótársak, Albert Flórián és Szűcs Lajos hiányáról. Ugyanakkor irigylésre méltó az életösztön, a humor, amely a hétköznapokon jellemzi.

A könyv a következő gondolattal zárul: „Én ilyen voltam. Mi ilyenek voltunk. Mi így éltünk, így futballoztunk. Így voltunk fradisták és magyarok. Fradista, magyar emberek.”

Noha Rákosi Gyula koránál fogva az idősebb generációk kedvence volt, az internet és a különböző kütyük világában jó szívvel ajánlom a fiataloknak, akik vallják: a jelen, de főleg a jövő csakis a múltból eredeztethető.

(Rákosi Gyula – 70 évem a Fradiban, FTC Kereskedelmi Kft., 2023)


(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. november 4-i lapszámában jelent meg.)

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik