Andrés Iniestra aláírt az UNAM-hoz; Kínában folytatódik a nagy visszaugrás

PORTUGÁLIÁBAN a Benficának csendes tele volt, a válogatott középpályást, Gedson Fernandest elengedte Törökországba, de megtartotta az Éverton, Darwin Núnez csatárkettőst, legalábbis a nyárig. A Porto szokása szerint feladott pár fiatalt a topcsapatokhoz: Luis Díazért 45 millió eurót fizetett a Liverpool, és még 15 millió euró lehet a bónusz – ugyanakkor a játékos előző klubja, a Junior FC kilencmillió eurót kap a mostani átigazolási díjból a korábbi 7.22 millió euró mellé. Tecatito Corona nem volt hajlandó hosszabbítani, az ő játékjoga húszmillió eurónál is többet ér, de kénytelenek voltak a szélsőt hárommillióért eladni most a Sevillának, a Roma pedig kölcsönbe kapta a 13-szoros válogatott középpályást, Sérgio Oliveirát, egymillió euróért, de 13-szor ekkora vételi opcióval.

A három éve 3.5 millió euróért eladott brazil szélsőt, Galenót majdnem tízmillióért vették vissza a Bragától, a Benficában és a Sporting CP után a Portóban is kipróbálja magát a válogatott védő, az Olympiaksztól ez időre megkapott Rúben Semedo, és kölcsönvettek 3.5 milliós vételi opcióval egy kanadai válogatott középpályást Stephen Eustaquio személyében.

A Sporting CP 15 milliót remél a VfB Stuttgarttól a 19 éves középpályásért, Tiago Tomásért, félmilliós a kölcsöndíj, a 23 éves szélsőt, Jovanét Rómába, a Lazióhoz adták oda egy időre, az opció csak nyolcmillió, a most esedékes díj félmillió sincs. Rutinosabb támadókat szereztek helyettük: Iszlam Szlimanit ingyen átadta a Lyon, őt még 2016-ban a Leicester Citynek sikerült 31 millióért eladnia a Sportingnak; a 23 éves angol szélsőért, Marcus Edwardsért ellenben majdnem nyolcmillió eurót fizetett a Guimaraesnek.

Azonban a fele játékjog még mindig a Tottenhamé, amely a következő vételár tíz százalékát elutalja majd a Guimaraesnek (mert Portugáliában a szerződéskötés még mindig a hét szabad művészetek egyike).

A mostani eladó egy félmilliós bónuszban reménykedhet még, de hogy ezen kivel kell osztoznia és milyen arányban, arról nincsenek információink.

Február 12-én igazolt egymillió euróért a brazil szélső, Felipe Pires a Moreirensétől az ukrán Dnipróhoz, nem a legjobbkor, a kilencszeres argentin válogatott szélső védő, Renzo Saravia szerződését pedig felbontotta pár napja a Porto, ha esetleg olvassa a cikket egy vállalkozó kedvű magyar sportigazgató...

A szaúdi csapatok közül kitett magáért az al-Hilal, mindennel együtt legalább húszmillió eurót költött, pár helyi csillag mellett megvette a 32 éves Odion Ighalót, 2.9 millió euróért, a nigériainak jól ment mostanában az al-Sababban. Ighalóért a karrierje során 56.5 millió eurót fizettek, a Manchester United 12 millió euróért vette kölcsön egy évre, öt gól és egy gólpassz erejéig. A manchesteri 11.5 millió eurós alapbére mellé ez 192 ezer eurós gólprémiumot jelentett. Mi is a baj a modern futballal?!

Ighalo már csak évi hárommillió eurót keresett az al-Sababnál, a liga rekordere tízmillión felüli bérrel a nagy Éver Banega szintén az al-Sababnál, a második és a harmadik helyezett a közelmúltig Sebastian Giovinco és Bafétimbi Gomis volt, de őket már elengedték, ingyen. Anyagilag a legjobban megbecsült arab játékos évi 7.6 millió euróval Omar al-Szoma a szaúdi al-Ahliból, de az őszig az al-Hilal képes volt évi 6.6 milliót fizetni a szerb csatárnak, Alekszandar Prijovicsnak.

A 25 éves brazil szélsőért, Michaelért 7.6 milliót utaltak most a Flamengónak, talán már hogy a klubvilágbajnokságra gyengítsék a brazil csapatot...

Megnyerte anno ezt a trófeát Álvaro Medrán, a Real Madrid nevelése, aki a Valenciában is játszott, ezentúl az al-Taavun híveit boldogítja.

Költekezett egy picit az al-Naszr is, lásd a sokszoros uruguayi csatárért, a volt benficás Jonathan Rodríguezért adott 5.3 millió eurót, igaz, nem is olyan régen még 11.4 milliót fizetett a kegyeiért a Cruz Azul. Felbukkant a ligában a volt videotonos Zé Luís, az egykori kecskeméti Pato és a volt kispesti és diósgyőri Nono mellett a jó nevű Karim Yoda (korábban Granada) is.

Argentínában pár százezer eurót vígan adtak közepes képességű hazai játékosokért a tehetősebb klubok, bár a világválság alaposan megtépázta az ottani csapatok pénzügyi helyzetét is. A Boca Juniors jó tízmillió euróért csábított haza három argentint: az egykori népkedvencet, Darío Benedettót a Marseille-től, a válogatott kerettag védőt, Nicolás Figalt az Inter Miamitól, a rutinos karmestert, Pol Fernándezt pedig a mexikói Cruz Azultól. A négyszeres válogatott, egykoron az Interben és a Genoában is játszó hátvéd, Lisandro Ezequiel López Mexikóban folytatja, és jó áron adtak el a ligatársaknak néhány létszámfeletti futballistát.

A Fernando Gago által edzett Racing Club körülbelül nyolcmillió eurót költött, meglepő ez a középmezőnyben végző klubtól, a legismertebb érkező azonban ingyen jött: ő a párszoros válogatott védő, Emiliano Insúa, aki a Liverpoolban és az Atlético Madridban is játszott anno. Jó fogás az öt válogatott meccsén három gólt szerző, de már 35 esztendős Gabriel Hauche. A nagy öregek közül Fernando Belluschi (Porto, Genoa) az Estudianteshez igazolt, a 37 éves ék, Luis Miguel Rodríguez a Colónhoz, Lucas Barrios (Dortmund) a Patronatóhoz, Lisandro López (Porto, Lyon) a Sarmientóhoz, Darío Cvitanich (Nice, Ajax) a Banfieldhez; Leandro Grimi (Milan) szerződését felmondta a Huracán, a védő némi gondolkodás után visszavonult. Miként Fabricio Coloccini (Milan, Atlético, Newcastle, Villarreal, Deportivo) is, ő negyvenévesen akasztotta szögre, az Aldosiviben.

A River Plate eladta 17 millió euróért Julián Álvarezt a Manchester Citynek, de őt még nem pótolták, mert visszakapták kölcsönbe. Igazoltak ellenben egy komplett védelmet: Marcelo Herrera, Leandro González Pírez és Elías Gómez fejenként 2-3 millió euróba került, Emanuel Mammana visszatért a Zenittől, de ingyen, őt 2016-ban a Lyon 8.5 millió euróért vette meg a Rivertől. Kínából hívták vissza a dél-amerikai kontinensre a kolumbiai karmestert, Juan Fernando Quinterót, akiért egy éve 5.9 milliót fizetett a Sencsen, korábban a Porto tíz, a Pescara 2.45 milliót áldozott érte. Amerikából két játékost is kölcsönkért Marcelo Gallardo mester, a középső középpályás Tomás Pochettino játékjoga négymillió eurót ér, a balszélső Esequiel Barcóé tízet, és kötöttek ki rájuk vételi opciót is.

Az utóbbi években rendre 30 millió euró körüli a River bevétele eladásokból, majd a haszonból olcsón szemezget a hazai tehetségek közül, és most is ezt figyelhettük meg. Nagyobb költekezést legutóbb 2017-ben csaptak, de akkor csúnyán ráfizettek arra, hogy 11.5 millióért megvették Lucas Prattót, az Atléticótól 3.5 millióért megszerzett Rafael Borré már sokkal jobban játszott, de őt meg tavaly ingyen elszipkázta az Eintracht Frankfurt.

Carlos Auzquit alig 800 ezer euróért kapta meg a Ferencváros, de a szélső már elmúlt harmincéves, ugyanakkor a játékjoga a vételárnál jelentősen magasabb. Egyébként a testvére, Diego Auzqui is profi futballista, az Estudiantes neveltje, ma a hondurasi Motaguában légióskodik. Még csak 23 esztendős Gastón Lodico, akit nem vett meg a Fradi a fél évre 200 ezer euróba (plusz fizetés, aláírási és ügynöki pénzek) kerülő kölcsönjáték után, most a Lanús a chilei O'Higginsnek adta kölcsön. A fenti összegért Lodico összesen 138 percet futballozott Magyarországon.

Nem fenékig tejfel az élet Brazíliában sem, de legalább izgalmas. És akad a közismert gondok ellenére is pár millió euró a klubok tarsolyában, bár megfigyelhető, hogy Chile, Argentína, Uruguay és Kolumbia a fő vadászterületük – ugyanakkor az ukrán válogatott Marlost haza tudta költöztetni az Athlético Paranaense, az Atlético Mineiro szerződtette (a már 35 éves) Diego Godínt, a Corinthians a Barcelonában és a Tottenhamben is futballozó, majd magát Kínában és Szaúd-Arábiában Krőzussá kereső Paulinhót, a Fluminense a Sheriffel hat Bajnokok Ligája-mérkőzésen szereplő Cristianót, a Santos a hét éve Kínába igazoló, egyszeres válogatott Ricardo Goulartot, a 2010-ben Kínába szerződő Muriquit pedig az Avaí vitte.

Ha már régi ismerősök: a 36 éves Rafinha (Bayern München, Genoa, Schalke) a Sao Paulóban, a nála két évvel idősebb Felipe Melo (Juventus, Fiorentina, Inter) a Fluminensében, az egykori U20-as világbajnok Mauro Zárate (Lazio, Inter, West Ham, Fiorentina, Watford, Boca Juniors) a Juventudében játszik a következő idényben.

A klubvilágbajnokságra is készülve a Flamengo a már említett Michael árából megvette a Lyontól a középső középpályás Thiago Maiát, és a Santostól a 31 éves szélsőt, Marinhót, ám nem tudta elcsábítani a Chelsea-től Kenedyt, miként lemaradt a barcelonai Netóról és a benficás Évertonról is, holott kecsegtető ajánlatokkal állt elő.

A tél nyertese a Yuri Alberto, Vinicius Tobias párosért 31 milliót bezsebelő Internacional, jó húszmillió eurót fektetett be az RB-csoporthoz tartozó Bragantino, amely hat 20-21 éves játékost vásárolt, Lipcséből pedig visszakapta Luan Candidót. A már 26 esztendős középső védőt, Fabrício Brunót éppen a Flamengónak adták el, a kivásárlási árért, 2.5 millióért, pontosabban az összegből tíz százalék a játékosé, 20 százalék pedig korábbi egyesületéé, a Cruzeiróé lett.

Szembetűnő és elgondolkodtató azonban, hogy noha az Internacional mellett a közel 15 millió eurót „bevételező” Flamengo sem panaszkodhat, a brazil élvonalbeli csapatok csak egy játékost „adtak fel” a topligákba: Édersonért hatmillió eurót fizetett a Salernitana (a Monaco által 11 millió euróért megvett védő, Vanderson a már másodosztályú Gremiótól igazolt el).

Jól járt a Ferencváros is, amely 1.5 millióért elvihette Marquinhost az Atlético Mineirótól.

Mexikóban leginkább a CF América csipkedte magát, jó húszmillió eurót költött az eladásból befolyt bevételek fölött (a karmester Sebastián Córdováért ötmillió eurót adott a Tigres UANL). Igaz, a chilei játékmester, Diego Valdés, a kolumbiai szélső, Juan Otero vagy az amerikaiból mexikói válogatottá váló középpályás, Alejandro Zendejas neve keveseknek mond sokat, ellenben Mauro Laínez neve jóval ismerősebb, mert testvére, Diego a Betis szélsője.

Jorge Merét az 1. FC Kölntől igazolták, a már 31 esztendős Jonathan dos Santos 2008 után most tért vissza Mexikóba (az egykoron szintén a Barcelonában futballozó testvére, Giovani éppen klub nélküli, vele még a nyáron szakított az América, bátyjuk, a 38 éves, az egykoron szintén az Américát erősítő Éder dos Santos már visszavonult – apjuk, Zizinho is ezt a klubot erősítette anno, tehát Jonathan leigazolásával nagyon szép kört zárt be a „Las Águilas”).

Európában megforduló profik neveit a mexikói transzfertáblában is felfedezhetjük: Gary Kagelmacher a Real Madridot és a Monacót is erősítette egykoron, most az uruguayi Penaroltól megvette a Club León, Abel Hernández (akiért 12 milliót fizetett anno a Stoke City) a Fluminensétől a San Luishoz igazolt, a Barca-nevelés, a Juventussal olasz bajnok Pol García szerződését felbontotta a Juárez, a nem is olyan régen még a Portóban légióskodó Igor Lichnovsky az al-Sababtól a Tigres UANL-hez távozott. Ő egyébként szlovák származású, de már Chilében nőtt fel, és chilei válogatott. Védő.

A jó nevű Andrés Iniestra pedig mexikói, középpályás, védekező középpályás, és a 25 éves játékos most az UNAM Pumastól a San Luishoz távozott.

Az Egyesült Államokban a legnagyobb üzletet a Chicago Fire kötötte, amely hétmillió eurót adott a harmincéves svájci támadóért, Xherdan Shaqiriért, akinek az alapbére 5.5 millió euró lesz, ez bónuszokkal együtt felfuthat 8.3 millióra, éves szinten. A Chicago sportigazgatója, Georg Heitz korábban a Baselben dolgozott, innen a személyes ismertsége a játékossal, aki az MLS történetének legjobban fizetett labdarúgója lett.

De nem a legértékesebb: a 23 éves argentin támadó középpályás, Thiago Almada játékjoga húszmillió eurót ér, de csak 14.5 milliót fizetett érte a Vélez Sarsfieldnek az Atlanta United. Amely azt is megengedte magának, hogy a korábban 12.3 millió euróért vett szélsőt, Esequiel Barcót kölcsönadja a Rivernek két évre (vételi opcióval, amely csak a játékjog felére szól).

Almada az MLS átigazolási rekordere, megelőzve Gonzalo Martínezt, akiért az Atlanta három éve 14.5 millió eurót adott, a harmadik éppen Barco. Az ötödik az Atlanta futballozik most is, a brazil szélső, Luiz Araújo 10.9 millióért váltott csapatot tavaly nyáron.

Hogy az online kommentátorok élete érdekesebb legyen, Shaqiri mellé a Fire megvette Kacper Przybylkót és Rafael Czichost is.

Az Orlando 6.82 milliót áldozott Facundo Torresre a Penarol nagy örömére, és kétmillió még a bónusz, a 19 éves argentin támadóért, Alan Velascóért 6.4 milliót fizetett az FC Dallas az Independientének, a lengyel válogatottban is rendre gólt szerző (...) Karol Swiderski megért ötmilliót a Charlotte-nak.

De mi ez ahhoz képest, hogy az Augsburg a még tizenéves csatárért, Ricardo Pepiért képes volt 16.4 millió eurót átutalni a Dallasnak?

KÍNAI FUTBALL: visszatérés a Föld bolygóra – írtuk tavaly a kínai labdarúgásról, amikor kezdett becsődölni a futball kínai modellje, azaz az államilag felpumpált klubok az elképesztő pénzszórástól várták a csodát. Várhatták... A gazdaságilag fenntarthatatlan álomfizetések maguk alá gyűrték szép lassan a liga csapatait, és hiába az okosan, átgondoltan és elképesztő pénzekből elkezdett utánpótlás-program, a válogatott egyre gyengébb, és ezen nem segített a légiósok tömeges honosítása sem.

De még az sem, hogy betiltották a tetoválásokat, pedig ennél jobb ötletünk magunknak sem lenne, a következő lépés minden bizonnyal az lesz, hogy elkezdenek takarékoskodni az A4-es papírokkal.

A koronavírus-járvány kitette a pontot az általános csődről szóló kósza hírek mögé, sőt a kérdőjelek egyenesen felkiáltójelekké egyenesedtek: a sokszoros bajnok Liaoning és a Tiencsin Tienhaj után szép sorban becsődöltek többen is, szinte minden profi csapat elveszített a licencét. Szegény légiósok nem kereshetnek többet hárommillió eurónál, a hazaiak évi maximum 650 ezer eurót vihetnek haza; korábban a havi egymillió eurós nettó (!) fizetés teljesen átlagosnak számított a topligákból ismert légiósok között.

Közben a válogatott elbukta a vb-szereplést, pontosabban ismét elbukta, és ez alapjaiban rengette meg a politika és a közvélemény hozzáállását.

Tavalyelőtt az összes csapatot átnevezték, már amelyik nem szűnt meg, egy klub a légiósainak maximum évi 10 millió eurós bért folyósíthat összesen (ha éppen képes erre, per pillanat négy csapat nem tartozik csak a játékosainak). A bajnok a Santung Tajsan (korábbi nevén: Santung Luneng) lett, a címvédő Csiangszu Szuning tönkrement. Az április elején kezdődő új idényre kettővel növelték az élvonal létszámát, felkerült a Vuhan Three Towns is, amely elköltött unikumként pár millió eurót, de a helyzet változatlan, a Hopej például el sem tudta kezdeni az alapozást az anyagi helyzete miatt, a fizetéseket már hónapok óta nem folyósító Kuangcsu is bármikor bedobhatja a törölközőt, a Tiencsin Tiger pedig nem igazolhat a tartozásai miatt (2020 óta összesen húsz profi csapat szűnt meg).

Ez is megoldás: a serdülőkkel lecserélt profik a másodosztályban...

A Santung egyébként a legújabb kínai trendeknek megfelelően „alulról építkezik”, profitál a korábbi évek megfontoltabb költekezéseiből és főleg a legendás szerb edző, a 2016-ban elhunyt Szlobodan Szantracs által pályára állított akadémiából.

Egy ismert edző maradt csak a ligában, de a holland Jean-Paul van Gastel is inkább a játékosmúltja miatt sztár, és dolgozik még pár spanyol tréner, ugyanis az utánpótlást a spanyol iskolára építették.

A válogatott mérkőzések miatt négy hónapra leállt a bajnokság, egyébként is nézők nélkül, pár városban csaptak össze a csapatok, „lehetetlen” időpontokban, szurkolók nélkül, miközben Kínában már korábban enyhítettek a koronavírus-járvány miatti kemény szabályokon, lezárásokon.

Ha már válogatott: a Kuangcsu megpróbálta felépíteni a válogatottat egyetlen klubban, ezzel az ötvenes években a Budapest Honvéd is megpróbálkozott, tartós sikert nem hozott már akkor sem ez a metódus. Most dettó.

Szünidő...

Ugyanakkor a labdarúgást nagyon szeretik Kínában, a piramis alja továbbra is elképzelhetetlenül széles, a másodosztályban rendre 20 ezer néző előtt játszanak a megmaradt csapatok, a sokadosztályban is ötezren nézik a mérkőzéseket (csak a legjobbak szerepeltek buborékos rendszerben), a merítési lehetőség gyakorlatilag végtelen, és a korábban megkezdett utánpótlás-programnak pár év múlva biztosan meglesznek majd a gyümölcsei. Minimum egy világbajnoki szereplés képében!

A tervek egyébként rövid távra a következők: az adósságok ledolgozása üzleti alapú bevételekkel, az önkormányzatok bevonása a klubok finanszírozásába, a külföldön edződő kínai futballisták támogatása a szövetség és egyéni szponzorok által, illetve a női futball felfuttatása. Az áprilisi rajton visszatérnek a szokásos lebonyolítási formához, azaz mindenki játszik mindenkivel, otthon és idegenben is, ezzel is pluszjövedelemhez jutnak a felek.

Komolyan veszik: Kínában három hét a karantén!

Sajnos Oroszországot említvén csak a háború miatt találkozunk futballhírekkel, pedig érdekes transzferekkel álltak elő az orosz csapatok a télen. A Zenit kénytelen volt a 25 millió eurót érő Szardar Azmunt elkótyavetyélni, és ingyen elengedte az anno 16 millióért vett argentin hátvédet, Emanuel Mammanát, ám 25 millióért érkezett a fentebb említett brazil csatár, Yuri Alberto, mellé az orosz válogatott kerettag Ivan Szergejev Szamarából (ő a másodosztály kétszeres gólkirálya), a védelembe pedig Arszen Adamov az Uraltól és a kazah Nurali Alip Almatiból.

Feleennyit költött a Szpartak Moszkva, az itteni legdrágább vétel a jamaicai csatár, Shamar Nicholson, a legérdekesebb igazolás a luxemburgi Christopher Martins Pereira, aki nemrégiben még a Ferencváros ellen futballozott, az új edző pedig az olasz Paolo Vanoli, aki segédedző volt a Chelsea-nél, technikai vezető az Internél és az olasz válogatottnál, korábban pedig a válogatottig jutott futballistaként (a Szpartak sportigazgatója az olasz Luca Cattani, aki korábban a PSG megfigyelőinek a vezetője volt).

A FIFA és az UEFA kizárta az orosz csapatokat az általa szervezett rendezvényekből, ez a klubok közül az Európa-ligában még álló Szpartakot érinti. Egyelőre...

Ukrajnában a létező legkisebb gond is nagyobb most a futballnál. A Dinamo Kijev gazdaságilag feladta a harcot a Sahtarral: a télen nem igazolt senkit, de az alapemberek közül csak Vitalij Mikolenkót adta el, igaz, a balhátvédet 23.5 millió euróért vette meg az Everton. Artem Sabanovért 700 ezer eurót adott a Mol Fehérvár, Bohdan Lednevért 100 ezer eurót, de ő csak kölcsönbe került Magyarországra. Miként a fiatal középcsatár, a profik között mostanában csak elvétve szereplő Vladiszlav Szupriaga a Sampdoriához, valamint a nyáron a DAC-tól 1.75 millió euróért megvett venezuelai támadó, Eric Ramírez a Gijónhoz, bár rájuk van vételi opciója a mostani kenyéradójuknak. A Honvéd 90 ezer eurót adott Mohammed Kadiri pár hónapos kölcsönjátékáért.

Jó hír a klub drukkereinek, hogy a 76 éves román edzőlegenda, Mircea Lucescu maradt a klubnál.

Amíg maradhatott...

A Sahtar sokkal aktívabb volt: alig 12 millió euróért megvette az Ajaxtól a 24 esztendős brazil szélsőt, David Nerest, akiért topcsapatok érdeklődnek már évek óta, és hatmillió lett az opciója (az előző klubé, a Sao Paulóé meg a mostani vételárból 2.4 millió a korábbi 15 millión felül). Még csak 17 éves Vinícius Tobías, a jobb oldali mindenesért hatmillió eurót utaltak az Internacionalnak, a 32 éves, 26-szoros ukrán válogatott szélsőt, Marlost hazaengedték Brazíliába, a vele egykorú Jevhen Konopljankát ingyen megkapta a Cracovia, a picit náluk is idősebb, 11 éve 7.5 millióért vett Dentinho szerződését felbontották. A Ferencvárosból ismert egyszeres válogatott középpályást, Danilo Ihnatenkót ezúttal a Girondins Bordeaux kapta kölcsön, vételi opcióval.

Felbukkant a ligában egy régi ismerősünk: Manjrekar James (Pécs, Diósgyőr, Vasas) a Csernomorechez igazolt kölcsönbe, egy évre, vételi opcióval, de ezt az ügyet is nyugodtan tehetjük feltételes módba.

És ezekben az időkben jövünk csak rá: a futballt háborúnak is szokták nevezni, sokan írnak futballháborúkról, és bizony addig örüljünk, amíg csak a futball a háború...

A legérdekesebb átigazolások

PREMJER-LIGA

ZENIT
Érkezett: Yuri Alberto ( Internacional, 25000000 euró), Arszen Adamov (Ural, 5000000 euró), Nurali Alip (Kajrat Almati, kölcsönbe)
Távozott: Szardar Azmun (Bayer Leverkusen, 4000000), Emanuel Mammana (River Plate, ingyen), Jaroszlav Rakickij (szerződését felbontották)

SZPARTAK MOSZKVA
É: Shamar Nicholson (Charleroi, 8000000), Daniil Hluszevics (Arszenal Tula, 3000000), Danil Prucev (Szamara, 1500000), Christopher Martins Pereira (Young Boys, kölcsönbe, 500000), Samuel Gigot (Marseille)
T: Alekszandr Lomovickij (Rubin Kazany, 1500000), Gigot (Marseille, 500000), Jorrit Hendrix (Feyenoord, k.), Ezequiel Ponce (Elche, k.)

LOKOMOTIV MOSZKVA
É: Jan Kuchta (Slavia Praha, 5000000), Wilson Isidor (Monaco, 3500000), Mark Mampassi (Sahtar Doneck, 3000000)
T: Murilo Cerqueira (Sao Paulo, 2200000), Vitalij Liszakovics (Rubin Kazany, 1200000), Fjodor Szmolov (Dinamo Moszkva, 120000), Zé Luís (al-Taavun, i.), Tino Anjorin (Chelsea, kölcsönből vissza)

RUBIN KAZANY
É: Lomovickij (Szpartak Moszkva, 1500000), Liszakovics (Lokomotiv Moszkva, 1200000), Konsztantin Kucsajev (CSZKA Moszkva, k., 350000)
T: Danil Sztepanov (Arszenal Tula, 400000), Djordje Deszpotovics (Arszenal Tula, ingyen), Oleg Satov (Ural, i.)

FK SZOCSI
É: Georgi Melkadze (Szpartak Moszkva, 170000)
T: Marko Dugandzic (CFR Cluj, 500000)

CSZKA MOSZKVA
É: Yusuf Yazici (Lille, k., 350000), Jesús Medina (New York City, i.), Jorge Carrascal (River Plate, k., 300000), Jean-Philippe Gbamin (Everton, kölcsönbe)
T: Kucsajev (Rubin Kazan, k., 350000), Emil Bohinen (Salernitana, k., 250000), Kristijan Bistrovic (Karagümrük, k.), Fjodor Csalov (Basel, k.), Cédric Gogoua (Turan, i.), Lassana N'Diaye (Arda Kardzsali, k.), Viktor Vaszin (Kajrat Almati, i.)

DINAMO MOSZKVA
É: Szmolov (Lokomotiv Moszkva, 120000)
T: Sly (Nyizsnyij Novgorod, i.)

FK HIMKI
É: Pavel Mamajev (Rosztov, i.), Jurij Zsirkov (egyesület nélküli), Didier Lamkel Zé (Royal Antwerpen, k.)
T: Kemal Ademi (Paderborn, k.)

FK ROSZTOV
É: Magnus Knudsen (Lilleström, 1000000)
T: Mamajev (Himki, i.),

FK KRASZNODAR
É: Júnior Alonso (Atlético Mineiro, 8000000), Erik Botheim (Bodö/Glimt, 5000000)
T: Tonny Vilhena (Espanyol, k., 500000), Uros Szpajics (Kasimpasa, i.), Junesz Namli (Sparta Rotterdam, k.)

AHMAT GROZNIJ
É: Ravanelli (Chapecoense, kölcsönből vissza)
T: Ravanelli (Sao Bernardo, i.)

URAL JEKATYIRENBURG
É: Satov (Rubin Kazany, i.)
T: Adamov (Zenit, 5000000), Branko Jovicsics (LASK, 400000)

FK UFA
K: Tiago Rodrigues (al-Hazem, i.), Dilan Ortíz (Proleter, k.), Boli Bolingoli (Celtic, i.)
T: Moritz Bauer (Servette, i.)

ARSZENAL TULA
É: Sztepanov (Rubin Kazany, 400000), Deszpotovics (Rubin Kazany, i.)
T: Hluszevics (Szpartak Moszkva, 3000000), Alexandru Tudorie (Sepsi, i.)

KSZ SZAMARA
É: Fernando Costanza (Sheriff, 800000), Ivan Ignatyev (Rubin Kazany)
T: Szergejev (Zenit, 2150000), Prucev (Szpartak Moszkva, 1500000), Mehdi Zeffan (Malatyaspor, i.), Silvije Begic (Rubin Kazany, k. v.)

FK NYIZSNYIJ NOVGOROD
É: Lars Olden Larsen (Mjöndalen, 400000), Pavel Karaszev (BATE, i.), Sly (Dinamo Moszkva, i.)
T: Petrus Boumal (Újpest, i.)

KÍNAI SZUPERLIGA

SANTUNG TAJSAN (angolul: Shandong Taishan)
É: Kádár Tamás (Tiencsin Tiger, kölcsönből vissza), Leonardo de Souza (Hopej, kv.)
T: Jadson (Portimonense, kölcsönből vissza), Kádár Tamás (Újpest, ingyen), Leonardo de Souza (Ulszan Hyundai, kölcsönbe)
Légiósok: Moisés (brazil), Szon Dzsun Ho (dél-koreai), Marouane Fellaini (belga), Pedro Delgado (portugál-kínai)

SANGHAJ PORT (Shanghai Port)
É:
T:
L: Ante Majstorovic (horvát), Aaron Mooy (ausztrál), Oscar, Paulinho, Ricardo Lopes (brazilok), Ivan Leko (horvát, vezetőedző)

KUANGCSOU FC (Guangzhou FC)
É:
T: Ricardo Goulart (Santos, i.), Fernandinho (szerződését felbontották), Elkeson (sz. f.), Aloísio (sz. f.), Alan (sz. f.)
L: Tyias Browning (kínai-angol), Roberto Siucho (perui-kínai)

CSANGCSUN JATAJ (Changchun Yatai)
É:
T:
L: Jores Okore (dán), Serginho, Erik, Júnior Negrao (brazilok)

PEKING KUOAN (Beijing Guoan)
É:
T: Li Lej (Grasshoppers, ingyen), Cédric Bakambu (Marseille, i.)
L: Nico Yennaris (kínai-angol), John Hou Saeter (norvég-kínai), Anderson Silva (brazil)

SENCSEN (Shenzhen)
É: John Mary (Aviszpa Fukuoka, k. v.), (Ole Selnaes, Hopej, k. v.)
T: Juan Fernando Quintero (River Plate, k.), John Mary (al-Sabab, i.), Thievy Bifouma (Bursaspor, i.)
L: Morteza Pouraligandzsi (iráni), Ole Selnaes (norvég), Mubarak Wakaso, Frank Acheampong (ghánaiak), Alan Kardec (brazil)

KUANGCSOU CITY (Guangzhou City)
É:
T: Tiago Leonco (JEF United Csiba, i.)
L: Mousa Dembélé (belga), Guilherme (brazil), Jown Cardona (kolumbiai), Jean-Paul van Gastel (v.)

HOPEJ (Hebei FC)
É:
T: Leonardo de Souza (Santung Tajsan, k. v.), Selnaes (Sencsen, k. v.)
L: Samir Memisevic (bosnyák), Joao Silva (portugál), Kim Dzsong Bu (dél-koreai, vezetőedző)

SANGHAJ SENHUA (Shanghai Shenhua)
É: Miler Bolanos (Csungcsing Liancsiang, k. v.)
T: Giovanni Moreno (Atlético Nacional, i.), Adrian Mierzejewski (Csungcsing Liancsiang, k. v.), Matej Jonjic (Cerezo Oszaka, i.), Kim Sin Vuk (LC Sailors, in.)
L: Denny Wang (olasz-kínai), Alexander N'Doumbou (gaboni-kínai), Miler Bolanos (ecuadori), Christian Bassogog (kameruni), Lonsana Doumbouya (guineai)

HONAN SZUNGSAN LUNGMEN (Henan Songshan Longmen)
É:
T:
L: Toni Sunjic (bosnyák), Tim Chow (tajvani-angol), Ivo, Henrique Dourado, Fernando Karanga (brazilok), Mohamed Buya Turay (Sierra Leone-i), Javier Pereira (spanyol, vezetőedző)

CANGCSOU MIGHTY LIONS (Cangzhou Mighty Lions)
É:
T: Muriqui (Avaí, i.), Odil Ahmedov (visszavonult)
L: Stoppila Sunzu (zambiai), Oscar Taty Maritu (Kongói DK-beli), André Senghor (szenegáli), Szvetozar Szapurics (szerb, v.)

TIENCSIN CSINMEN TIGER (Tianjin Jinmen Tiger)
É:
T: Kádár Tamás (Santung Tajsan, k. v.), Magno Cruz (Csianghszi, k. v.)
L: Marko Vejinovic (holland), Jules Iloki (francia)

CSUNGCSING LIANCSIANG (Chongqing Liangjiang Athletic)
É: Mierzejewski (Sanghaj Senhua, k. v.)
T: Bolanos (Sanghaj Senhua, k. v.)
L: Dosztonbek Turszunov (üzbég), Fernandinho (brazil), Mierzejewski (lengyel), Csang Vö Rjong (dél-koreai, v.)

VUHAN (Wuhan FC)
É:
T: Jean Evrard Kouassi (Trabzonspor, i.), Anderson Lopes (Jokohama Marinosz)
L: Rafael Silva (brazil), Yoann Arquin (martinique-i)

VUHAN THREE TOWNS (Wuhan Three Towns)
É: Nicolae Stanciu (Slavia Praha, 4000000 euró), Davidson (Alanyaspor, 2000000), Wallace (Malatyaspor, 250000)
T: Moses Ogbu (Pohang Steelers, i.)
L: Marcao, Ademilson, Davidson, Wallace (brazilok), Nicolae Stanciu (román), Pedro Morilla (spanyol, v.)

MEJCSOU HAKKA (Meizhou Hakka)
É: Rodrigo Henrique (Cserno More Várna)
T:
F: Vas Nunez (mexikói-hongkongi), Igor Sartori, Rodrigo Henrique (brazilok), Chisom Egbuchulam (nigériai), Milan Risztics (szerb, v.)

CSÖCSIANG (Zhejiang FC)
É: Donovan Ewolo (HLJ Ice City, i.)
T:
L: Franko Andrijasevic (horvát), Matheus (brazil), Ewolo (kameruni), Nyasha Mushekwi (zimbabwei), Jordi Vinyals (spanyol, v.)

CSENGTU ZSUNGCSENG (Chengdu Rongcheng)
É: Johnathan (Kvangdzsu, k. v.), Kim Min Vu (Suwon Bluewings)
T:
L: Romulo, Felipe Silva, Naldinho, Johnathan (brazilok), Kim Min Vu (dél-koreai), Szö Dzsung Von (dél-koreai, v.)