Óvatosan fogalmazok, de attól még igaz: mintha lassan-lassan életre kelne a sportvilág. A csütörtöki kormányrendelet egyértelműen esélyt ad rá – természetesen az éppen aktuális korlátozó intézkedések legteljesebb figyelembevételével.
Annyit máris tudhatunk, hogy a futballbajnokság május 23-án indulhat újra, s van esély a Formula–1 hungaroringi futamára is. Természetesen zárt kapuk mellett, ám ez is több a semminél.
Vagy nagyon is sok – attól függ honnan nézzük.
Ha a FIFA vezető orvosa, Michel D'Hooghe véleményét vesszük alapul, jobb az óvatosság. A doktor meglehetősen szkeptikus, a zárt kapuk ellenére lát veszélyt a folytatásban. Arra gondol, hogy például a drukkerek összejönnek, hogy ne hunyjon ki a közösségi élmény, s ugyebár, ha gólt lő a csapatuk, nem feltétlenül a „követési távolság” a legfontosabb. Illúziói pedig nincsenek, azt mondja, a futballban eddig az egészség és a gazdaság csatájából rendre a pénz került ki győztesen, most viszont az életé kell hogy legyen az előny.
Nem árt tehát a fokozott figyelem és fegyelem – int –, hiszen csak találgathatunk, hogyan alakul a vírushelyzet hónapról hónapra.
Abban sem vagyok biztos, hogy a porondra szólítottak mindegyike a levegőbe dobálja a kalapját a folytatásról hallván. A Manchester City klasszisa, Sergio Agüero nyilatkozata szerint a Premier League játékosai finoman szólva is tartanak a visszatéréstől, nem annyira magukat féltik, mint a gyerekeiket, családjukat.
Ezzel együtt persze nem tagadhatják meg munkaköri kötelességüket sem ők, sem mások. Igaz is, ha újra indulnak a csaták, mi lesz a fizetéscsökkentésekkel, hiszen már nem áll fönn, hogy produkció, teljesítés nélkül jutnak pénzhez a sportalkalmazottak. Újabb jogi helyzet, ami újabb jogi megoldást követel(het), legalábbis a logika szerint.
A Hungaroring közleményben állt ki a zárt kapus rendezés mellett, igazsága nehezen cáfolható: az országimázs szempontjából nem mindegy, hogy ha csak televízión is, de követhetik az érdeklődők a versenyt. Tudják be a túlzott aggodalmamnak, de akkor mi van, ha éppen nálunk éri utol a kór valamelyik pilótát, stábtagot, autósvezért, felteszem, az is hat – nem is kicsit – az imázsra.
Örömködés helyett tehát most kutya kötelessége minden érdekeltnek, hogy legyen észnél, s szervezze meg, hogy a biztonság uralkodjon minden edzésen, versenyen. Mert igaza van Böde Dánielnek, a Paks centere megint kimondta a frankót:
„A futball játék, az élet nem az!”