A különleges fotó a Ferencváros futballcsapatának 1947 júliusában-augusztusában tett mexikói túráján készült, <br />amelyre a keretet megerősítették néhány „kölcsönsztárral”, az Újpesttől kapott Szusza Ferenccel <br />vagy a Kispesttől kért Mészáros Józseffel és Puskás Ferenccel – képünkön éppen Öcsi melegít a Fradi sztárjával, Sárosi Györggyel (Fotó: Fortepan/Szabó József)
A Nemzeti Sportban nemrég külön cikkben bemutatott két nagyszabású munka, a Meggypiros mezben és a Kubala mellett is számos jelentős futballkönyv került piacra mostanság, ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót. A témák skálája igen széles, a kötetekben szó esik történelemről, gazdaságról, taktikáról és sportcsillagokról – jeles hazai és külföldi szerzők tollából.
Borsi-Kálmán Béla: Az Aranycsapat és ami utána következik
A Romániához tartozó partiumi faluból, Csengerbagosról származó történész, a 71 éves Borsi-Kálmán Béla futballal kapcsolatos munkásságának betetőzéseként, egyszersmind lezárásaként tette le az asztalra Az Aranycsapat és ami utána következik című hatalmas munkát. A nagy formátumú, különleges fotóanyaggal illusztrált, több mint ötszáz oldalas kötet alapját a szerző 2008-as, Az Aranycsapat és a kapitánya című könyve adja, a tizenkét évvel ezelőtt megismert és kisebb-nagyobb részben átdolgozott, bővített részek mellett azonban számos újdonságot kínál – egyebek mellett a magyar futballt behálózó titkosszolgálati szálakról, a megfigyelők és megfigyeltek közegéről. Aki olvasott már valaha is könyvet, cikket, tanulmányt a széles látókörű, világlátott esszéista-diplomatától, tisztában van vele, hogy esetében a történészi munka nem a kutatási eredmények száraz közlését, az információk rendezett tálalását jelenti, sokkal inkább sajátos utazást a mindenki által ismert események mögötti világba, ahol az ezerféleképpen értelmezhető, izgalmasan rétegzett valóságnak csupán a kérgét adják a rögzíthető tények. Az egymáshoz látszólag lazán, mégis szervesen kapcsolódó fejezetek főszereplője Puskás Ferenc lenne – alakját a szerző egy helyen Szekfű Gyuláéval állítja párhuzamba, akinek Három nemzedék és ami utána következik című nagy hatású művére utal az áthallásos cím –, de a legismertebb magyar labdarúgó mellett szól ez a könyv Bozsik Józsefről, Czibor Zoltánról, Kocsis Sándorról, Albert Flóriánról, Varga Zoltánról és a magyar futball sok más személyiségéről. Azonban még inkább a huszadik századi magyar történelemről, kelet-közép-európai gondolkodásmódról, a társadalmi fejlődés zsákutcáiról, az egyén és a közösség ellentmondásos viszonyáról, így arról is, hogy egy utóbb történésszé lett ifjú Ferencváros-játékos miként élte meg a hatvanas évek végén az öltözőajtó váratlan bezáródását.
Kortárs Könyvkiadó, 510 oldal, 8000 Ft
Kiss László: Mert kell egy csapat
Egy év leforgása alatt második kiváló könyvét jelentette meg Kiss László, aki a huszadik századi különleges futballista-életrajzokat kínáló Elfeledett főszereplők után ezúttal a vállalati, szakszervezeti és honvédfutball történetéből ad elmélyült válogatást. A szociológiai megközelítéssel és alapossággal bemutatott témák a hentesek labdarúgásától a komlói bányászok országos hírű futballjáig ívelnek, és a végére az is kiderül, hogy – a bevezetőt jegyző kollégánk, Hegyi Tamás szavaival – „miként szerepelhet a temesrékási születésű Pióker Ignác, az Egyesült Izzónál dolgozó Kossuth-díjas lakatosgyalus (amúgy országgyűlési képviselő), kommunista sztahanovista, a nagyszentmiklósi Dréhr Imre közgazdász, országgyűlési képviselő, magyar királyi kincstári főtanácsos, szociálpolitikus, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend nagykeresztese és középkeresztese, a Szuverén Máltai Katonai Lovagrend magisztrális keresztese, Veszprém város díszpolgára, valamint a szegedi származású Barcs Sándor újságíró, labdarúgó-funkcionárius, országgyűlési képviselő ugyanabban a kötetben”. A futballkönyvek kiadásában jeleskedő Aposztróf Kiadó újabb darabjának külön értéke a városok, régiók és településtípusok szerinti statisztikákat, térképeket is bemutató Magyar futballatlasz című fejezet.
Aposztróf Kiadó, 264 oldal, 2990 Ft
Koós Levente: Egészpályás letámadás
Régóta vártuk Koós Levente könyvét, és az Egészpályás letámadás teljes mértékben be is váltja a hozzá fűzött reményeket: a témába vágó cikkeit korábban a besugnak.blog.hu oldalon és a Zöld és fehér magazinban publikáló fiatal történész (mellesleg a budapesti Piarista Gimnázium történelem- és latintanára) tudományos igénnyel, mégis közérthetően tárta a széles nyilvánosság elé a behálózott Ferencváros állambiztonsági hátterét vizsgáló kutatásainak eredményeit. A levéltárakban őrzött, évtizedeken át „Szigorúan titkos!” jelölésű dokumentumok tartalmára derül fény éles megvilágításban, ugyanakkor kellőképpen tárgyilagos megközelítéssel. Anélkül, hogy a szerző felfedezéseit előre „lelőnénk”, elárulhatjuk: szó esik ilyen vagy olyan minőségben – sok más híres futballszemélyiség mellett – Czibor Zoltánról, Knézy Jenőről, Novák Dezsőről, Albert Flóriánról és Varga Zoltánról, ahogyan a B-közép szerepéről vagy a klub Rákosi Mátyáshoz és Kádár Jánoshoz fűződő viszonyáról. Mi meg a keményfedeles kötetet böngészve örülhetünk annak, hogy a rendszerváltás előtti futballkorszakot ma már nem csak ellenőrizhetetlen anekdotákra, korabeli elfogult portréregényekre, kiszínezett visszaemlékezésekre hagyatkozva ismerhetjük meg, hanem olyan klasszikus történészi munkán alapuló, kritikus szemléletű, hivatkozott forrásokból dolgozó könyvből is, amilyen Koós Levente példaértékű munkája.
Inverz Média, 254 oldal, 4290 Ft
Banai Ádám, Bánkuty Tamás, Suchman Péter: Még 50 focisztori
Amióta figyelem a mindenkori szükséglet szülte, piacosított retródivatot, újra és újra eszembe jut, vajon hogyan lehet majd tíz-húsz év múlva „retrósítani” a jelent, amely számos furcsa jelenségével együtt is annyira magától értetődőnek, természetesen stílustalannak tűnik. Valahogy persze úgyis ki fogják facsarni belőle a nosztalgiacseppeket, ahogyan őszinte meglepetésemre a csiricsáré, szivárványos és szétcsúszó kilencvenes évekből is kicsiholta az utókor a sajátos érzést, a jellegzetes korfílinget. Miután születési évszámomból (1983) adódóan már a tavaly megjelent, 50 focisztori 30-asoknak című könyvvel is abszolút találva voltam – öcsém gondolkodás nélkül emelte le nekem a könyvesbolti polcról karácsonyra –, érintettségem okán nehéz megítélnem, hogy a folytatásként kiadott Még 50 focisztorit miért érzem ismét magaménak: a betűkkel felkapart húszéves emlékek kerítenek-e hatalmukba vagy a három szerző közvetlen, könnyed, kocsmában sztorizós stílusa. Valószínűleg mind a kettő, ezért merem azt mondani, hogy a kötet nem csupán generációs nosztalgiatermék, hanem szubjektív futballtörténelem-könyv is. Bizalmas lazasággal ültet fel bennünket a balatoni személyvonatra, amelyen a meg nem értett apuka Kőbányaival a kezében magyarázza közömbös feleségének, mekkora hülyeség volt elmennie Delnerinek a Chievóból (Csiévóból) a Portóba, présel be minket a munkahelyi liftbe, ahol Bergkamp Highburyben lőtt felpördítős gólja a téma, vagy kínál hellyel a Szent István Gimnázium könyvtárában, ahol a kilencvenes évek derekán is nap mint nap hozzá lehetett jutni a Nemzeti Sporthoz, még annak is, aki otthon csak a legfontosabb ünnepeken, így a Grasshoppers elleni '95-ös Fradi-győzelem másnapján fért hozzá az újsághoz.
A szerzők személyes emlékeik, átélt futballélményeik között kotorászva pakolják elénk a feneketlen retróláda kincseit, és állítják például, hogy az 1997-es franciaországi mini-vb hangulatát csupán a résztvevő csapatok névsorával is meg lehet idézni. Tegyünk kísérletet Brazíliával: Taffarel, Aldair, Celio Silva, Cafú, Roberto Carlos, Dunga, Mauro Silva, Leonardo, Giovanni, Romário, Ronaldo. Ugye, érezzük az idő sodrását?
Nevekről szólva fájóan pontos az alábbi megállapítás: „Ahogy hanyatlani kezdett a labdarúgásunk, úgy tűntek el a már-már eposzi jelzőnek beillő menő elnevezések. Figyeljétek csak a tendenciát: amikor a világ legjobbjai voltunk, Puskás volt a Száguldó Őrnagy, Grosics a Fekete Párduc, vagy a kedvencem, Buzánszky a Nemzet Napszámosa. Egy másik generációból Mészöly Kálmán, a Szőke Szikla vagy Albert Flórián, a Császár zseniális volt, de ugye érezzük, hogy Kiprich Kipu, Détári Döme, Nyilasi Nyíl és Vincze Pilu beceneve – bár utóbbi kettő nem volt ott a tornán – már önmagában előrevetítette a mexikói összeomlást. Aztán eljutottunk oda, hogy jött Miriuta Laci, most meg már a rendes nevüket sem tudom a játékosoknak.”
Copy & Consulting Kft., 260 oldal, 3490 Ft
Keir Radnedge: A futball története
Ha egy marslakó megkérdezi tőlünk, mi az a futball, mostantól egyszerű a dolgunk: a kezébe kell nyomnunk Keir Radnedge összefoglaló könyvét, és a derék idegen két-három óra múlva tökéletesen tisztában lesz a sportág kialakulásával, szabályváltozásaival, a világbajnokságok, az Európa-bajnokságok, a nemzetközi kupák, a válogatottak és a fontosabb klubok történetével, sőt a labdarúgás legnagyobb csillagainak életét is kívülről fújja majd. A brit szerző korunk egyik legtájékozottabb és legtekintélyesebb sportújságírója, a magyar olvasóközönség egyebek mellett a mostani könyv „nagyapja”, a kilencvenes évek közepén megjelent A futball enciklopédiája című kötete révén is ismerheti. Tanulságos az ő szemével látni saját labdarúgásunkat, például azt, hogy a játék legjobbjairól készített közel kétszáz miniportré között szerepel Albert Flóriáné, Bozsik Józsefé, Hidegkuti Nándoré, Kocsis Sándoré, Kubala Lászlóé, Puskás Ferencé is, viszont a tizenkét nagyportré között hiába keressük Puskásét, Radnedge-nél nem fért be a szűk körbe (nála Franz Beckenbauer, George Best, Bobby Charlton, Johan Cruyff, Alfredo Di Stéfano, Thierry Henry, Diego Maradona, Lionel Messi, Pelé, Cristiano Ronaldo, Ronaldo és Zinédine Zidane jelenti az elitet). Érdekesség, hogy a 2018-as világbajnoksággal záruló munkában helyet kapott Magyarország címszó alatt a régmúlt sikerei mellett a „2010 után kezdődött látványos stadionépítési hullám”.
Kossuth Kiadó, 272 oldal, 7990 Ft
Michael Cox: Daráló
Hosszú út vezetett az angol futball szemléletét meghatározó „Be a kapu elé, a darálóba!” jelszótól a Premier League mai sokszínű és sokoldalú taktikai repertoárjáig. Ezt a bő negyedszázados folyamatot követi nyomon Michael Cox könyve (a kiváló szakmai elemző, Hegedűs Henrik magyar fordításában), bemutatva azokat a változásokat is, amelyek a ligát üzleti vállalkozásként is sikeressé tették, miközben kapuit szélesre tárták a nagyvilág előtt.
Az 1992-ben életre hívott Premier League első fordulójában a huszonkét csapatban összesen tizenegy külföldi játékos lépett pályára, a huszonötödik szezonban már a futballisták és a menedzserek között is túlsúlyba kerültek az angol bajnokság vendégszereplői. A tudásimport jegyében a könyvet a Magyar Labdarúgó-szövetség támogatta, olvasni azonban nem csak szakmabelieknek érdemes.
Jaffa Kiadó, 432 oldal, 4999 Ft
Jonathan Wilson: A Barcelona-örökség „Több mint két évtizeddel utolsó edzői megbízatása után Johan Cruyff öröksége biztos alapokon nyugszik. A mai futball csúcsán számtalan különféle megközelítéssel találkozhatunk, ám kétségtelen, hogy mindmáig az ő elvei gyakorolják a legnagyobb hatást a modern labdarúgás világára.”
A hazánkban is igen népszerű angol futballszakíró, Jonathan Wilson munkájának záró gondolata megvilágítja a könyv koncepciójának lényegét: a Cruyff által kijelölt utat követve mutatja be az elmúlt három évtized barcelonai folyamatait.
Kiemelt hangsúlyt fektet a holland mester egykori csapatkapitánya, Josep Guardiola edzői munkásságára, kitérve nagy ellenlábasával, a cruyffi futballfilozófia „sötét angyalával”, José Mourinhóval vívott szakmai és személyes párharcára. A könyv magyar szövegváltozatát felkészült munkatársunk, a Nemzeti Sport külföldifutball-szakírója, Szeli Mátyás szerkesztette.
Jaffa Kiadó, 376 oldal, 3999 Ft
Francesco Totti, Paolo Condo: A kapitány
Francesco Totti jelkép. Nemcsak az AS Romáé, a 2006-os világbajnok válogatotté vagy az olasz futballé, hanem azé a nemzedéké is, amelynek kultikus figurája marad: nem véletlen, hogy a klubhűség utolsó romantikus képviselőjeként az 1976-ban született, két éve visszavonult római csatárt szoktuk emlegetni. A közelmúltban megjelent önéletrajzi könyve a Totti-rajongóknak kötelező olvasmány, a Totti-korszak futballbolondjainak erősen ajánlott, a többiek érdeklődését pedig egy páratlan sportolói sikertörténet részletes lenyomataként keltheti fel. Paolo Condo öntötte szavakba a Totti szemszögéből elmesélt történetet, a mai olasz sportújságírás egyik legmegbecsültebb szerzője ennél a könyvénél sem teszi lejjebb a tőle megszokott mércét, bár a klasszikus portrékönyv műfaji határait mindvégig tiszteletben tartja. A képanyag valódi meglepetésekkel szolgál: láthatjuk például az óvodáskorú Francescót II. János Pál pápa kezei között, a tizenéves iskolást feszíteni kockás ingben, bőrkabátban, a felnőtt fiatalembert pedig katonai egyenruhában mosolyogni a Cecchignola laktanyában, és izgalmas időutazást kínál a főszereplőről készült Panini-matricaképek huszonöt részes sorozata is.
Partvonal Könyvkiadó, 335 oldal, 4999 Ft
Hegyi Iván: Világszámok III. rész: 9-esek
A 10-es és a 7-es számok viselői után „matematikai” könyvsorozata legújabb részében a világfutball legjobb 9-eseinek birodalmába kalauzol minket Hegyi Iván a tőle megszokott szakértelemmel és humorral. De érdemes odafigyelnünk a főszereplők szavaira is! „A mérkőzés gól nélkül olyan, mint a szerelem csók nélkül!” – állította José Altafini. Fernando Torres még ennél is tovább ment: „Ha a futball kábítószer volna, akkor egészen biztosan túladagolásban halnék meg.” Hazai pályán is repkedtek az aranyköpések. „Az Aranylabda az egyetlen labda, amelyet sohasem tudtak elvenni tőlem” – jegyezte meg Albert Flórián, az Újpest egykori csatára. Nem elírás: a Ferencváros legendájáról egyebek mellett azt is megtudjuk, hogy 1961-ben egy mérkőzés erejéig a vetélytárs Dózsa csapatát erősítette. A Világszámok-könyv A nyugat-dunántúli el clásico, az Egészpályás letámadás, a Mert kell egy csapat és a Legendás csatársorok című kiadványhoz hasonlóan a Nagy Béla Program támogatásával jelent meg.
Sprint Kft., 152 oldal, 2900 Ft
Gál László, Hetyei László: Legendás csatársorok
Futballmúltunk alapos ismerői pontosan tudják, hogy a kék-fehér aranyláncot nem az ékszerészüzletben, hanem az MTK dicsőségtablóin kell keresni, a Fradi-lelátók népének pedig a T betűről valaha nem a „3 T-s rendszer” ugrott be a kultúrpolitika hírhedt tiltott, tűrt, támogatott kategóriáival, hanem a „4+1 T-s rendszer” a pályán sorakozó gólvágókkal.
A sporttörténeti témákban otthonosan mozgó, rutinos szerzőpáros könyve a magyar labdarúgás klubjaiban csillogó hat nagy csatárötösnek állít emléket, és itt kedvcsinálóként elegendő talán csak a neveket felsorolni: Braun, Molnár Gy., Orth, Opata, Jeny (MTK); Táncos, Takács II, Turay, Toldi, Kohut (Ferencváros); Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor (Ferencváros); Molnár D., Puskás L., Farkas, Fister, Korsós (Vasas); Szőke, Varga, Albert, Rákosi, dr. Fenyvesi (Ferencváros); Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai, Zámbó (Újpesti Dózsa).
Aposztróf Kiadó, 348 oldal, 3500 Ft
Bóbics László, Krilov István, Unger Richard: A nyugat-dunántúli el Clásico
A Haladás–Zalaegerszeg futballvetélkedés történetéről született könyv megvilágítja a két város rivalizálásának társadalmi és sportszakmai vonatkozásait, az egyesületek hátterét, felvillantva a két klubhoz és a párharchoz fűződő emlékek sokaságát. Az illendőségből megszólaltatott és bemutatott szponzoroknak szentelt oldalak némiképpen hígítják a tartalmat, amely azonban így is kivételes tematikus gyűjtést kínál, kiváltképpen Az alapítástól a közös első osztályig című, 125 oldalas fejezet révén. Megtudjuk többek között, hogy a Haladás zalaegerszegi csapattal először 1920 szeptemberében játszott (nyert 1:0-ra a ZSE ellen), Magyarországon 1946. december 8-án utazott először valamely csapat (történetesen a Vasas) repülőgéppel idegenbe (Szombathelyre), három évvel később pedig óriási botrány kerekedett abból, hogy a Rohonci úti pályán a Fjodor Ivanovics Tolbuhin szovjet marsall halála miatt tartott egyperces gyászszünetet követően pfujolással és fütyüléssel mondott véleményt a politikai gesztusról a szombathelyi tábor. A három szerző bennfentessége, jártassága hitelt ad a sokoldalú összeállításnak, amely – földrajzi kötődés nélkül is – érdekfeszítő olvasmányélményt nyújt.
E+R Tudásbázis Bt., 288 oldal, 3839 Ft
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Hosszabbítás 2020. január 4-i lapszámában jelent meg.)
