A korosztályhoz képest szokatlanul eseménydús első félidőt hozott a finálé a két temperamentumos válogatott között: nagyjából egyenlő labdabirtoklás mellett 20 alkalommal próbálkoztak kapura lövéssel a csapatok – összességében 13–7, a kaput eltaláló lövéseknél 4–1-es brazil „sikert” jegyezhettek fel a statisztikusok –, gólt azonban nem láthatott a gamai Bezzerao stadion népe.
A második félidőben azonban már igen, bár az elsőnek vélhetően nem örültek: egy balról beívelt labdát Bryan González fejelt a földre pattintva a jobb felső sarokba.
Úgy tűnt, hogy újabb brazil válogatott bukik el hazai pályán rendezett világversenyen egy újabb döntőt, ám némi reményt adhatott a hazaiaknak, hogy öt perccel azt követően, hogy hátrányba kerültek, érkezett a franciák elleni elődöntőt csereként beállva eldöntő Lazaro a padról.
A 83. percben aztán – a döntő után a torna legjobbjának választott – Gabriel Veront kaszálták el a tizenhatoson belül, s bár a játékvezető elsőre nem sípolt, később jelezte, a fülére szóltak, hogy nézze vissza az esetet. Miután pedig ezt megtette, a büntetőpontra mutatott, s Kaio Jorge hidegvérrel helyezett a jobb alsó sarokba, így egyenlített.
Amikor pedig már szinte mindenki a tizenegyesrúgásokra készült, jött „menetrend szerint” Lazaro, s egy jobbról mélyen beívelt labdára középen üresen érkezve, kapásból a hálóba lőtt, s ezzel megnyerte hazájának az U17-es világbajnoki címet.
Brazília negyedszer nyerte meg az U17-es vébét, legutóbb 16 éve, a 2003-ban Finnországban rendezett tornán diadalmaskodott.
U17-ES VILÁGBAJNOKSÁG
DÖNTŐ
Brazília–Mexikó 2–1 (Kaio Jorge 83. –11-esből, Lazaro 93. ill. B. González 66.)
KORÁBBAN
A 3. HELYÉRT
Franciaország–Hollandia 3–1 (Muinga 22., 54., 62., ill. Taabouni 15.)