Lásd azt, amit Messi! – forradalom a sportközvetítésekben

Szokjunk hozzá: a topklubok már tartalom-előállító vállalatok

„A sportklubok mindig is szorosan kapcsolódtak a médiavállalkozásokhoz. A korábbiakhoz képest a különbség most az, hogy már sokkal szélesebb célközönséggel dolgozunk, rengeteg csatornán kell egyszerre kommunikálnunk. Az alaptermékünk természetesen a futball, de a digitális eszközök megjelenésével a legfőbb feladatunk a saját felületeink folyamatos frissítése. Valójában tehát úgy működünk, mint egy tartalom-előállító vállalat” – az idézet Rafael de los Santostól, a Real Madrid digitális kommunikációs felületekért felelős igazgatójától származik, aki 2017-ben fogalmazta meg az azóta csak tovább erősödő átalakulási folyamatot.

Nem újdonság, hogy a sport szerte a világon, napi szinten beszédtémát szolgáltat és szélsőséges, erős érzelmeket vált ki az emberekből. Az internet, majd a közösségi média és az okostelefonok megjelenése, tömeges elterjedése viszont hatalmas változást hozott a sportfogyasztási szokásokba, egyrészt a kommunikációs csatornák, másrészt a tartalmakat előállító források szintjén, és sokkal szerteágazóbbá vált az, hogy hol, mikor és milyen sport témájú anyagokat igényelnek a szurkolók. Fontos változás az is, hogy a klubok, a ligák, a szövetségek és a sportolók is önálló szereplői lettek annak a végletekig túlzsúfolt információs térnek, ahonnan az érdeklődő kedvére válogathatja ki a számára hiteles és nem utolsósorban szórakoztató információkat.

Az elérés és az ún. „engagement-mutató” (röviden: a lájkok, megosztások, hozzászólások és követések összessége) a siker mércéje lett, az erőforrások mozgatórugójává vált. Hogy mennyire komolyan veszik ezt az őrült tempóban fejlődő területet, azt Gianni Infantino FIFA-elnök is nyilatkozata is megerősíti: 2018-at a szervezet digitális forradalmi évének nevezte, és a labdarúgó-világbajnokságra készülve kiemelt figyelmet fordítottak a közvetítések mellett az online médiában megjelenő saját tartalmak generálására. Mivel a futballszurkolók csupán egy százaléka tudja a helyszínen követni az eseményeket, magától értetődő, hogy a kevésbé szerencsés többséget is a lehető legprofibb módon igyekeztek kiszolgálni.

Ennek módját a hagyományos médiaközvetítések mellett a digitális csatornák új szintre emelésében látták. Számításuk az eredmények alapján sokszorosan bejött: a FIFA közösségi platformjain elért engagement-mutató több mint 750 milliárdnál állt meg a világbajnokság végére, ami minden szinten óriási eredménynek számít.

Őrült verseny a globális figyelemért

A kérdés tehát nem az, hogy érdemes-e a digitális területekbe erőforrást befektetni a sportüzletben érdekeltek részéről, hanem hogy ezt hogyan tegyék. Az egyre szétaprózódó szurkolói figyelem felkeltéséhez és megtartásához a folyamatos innováció a kulcs. A közösségi médiában megjelenő tartalmak előállításán egyre komolyabb stábok dolgoznak, egyre kifinomultabb technológiai újításokkal.

A londoni SportsPro Live konferencián, melyen a Nemzeti Sport Online is részt vett, Tom Hines, az Arsenal saját tartalmakért felelős vezetője (Head of Content) elmondta, hogy a klubnál dolgozó médiacsapat összetétele az utóbbi három évben gyökeresen átalakult. A hagyományos médiában (tv, rádió, nyomtatott sajtó) való megjelenés helyett a fókusz most már azon van, hogy napi 24 órában az összes online felületükön friss tartalmakkal legyenek jelen, ehhez pedig teljesen más szemléletű és más kompetenciákkal rendelkező stábtagokra van szükség. A vizuális megjelenés, a grafika kiemelten fontos lett, amihez az online trendekkel folyamatosan lépést tartó, technológiai szemléletű kollégákat „igazoltak”.

Egy Arsenal-szintű topklubnál globális közönséget kell kiszolgálni, akiknek teljesen eltérő a kulturális hátterük, más nyelven beszélnek, különböző a vallásuk. Az egyetlen közös pont az angol csapat szeretete – de ezt sem egyformán élik meg. A legtöbben a pályán történt kulcseseményeket akarják látni újra és újra, de különböző aspektusokból megvizsgálva és máshogyan tálalva. A technológiai újítás ebben a munkában pedig egyszerre áldás és átok is: emiatt válik egyre inkább töredezetté, egyedivé a célcsoport, de a szoftvereknek köszönhető az is, hogy a szurkolók online viselkedését (vagyis hogy milyen tartalmakat szeretnek és fogyasztanak) sokkal pontosabban tudják mérni. Az újításaikkal rendszerint ehhez, a fogyasztói igényekhez igazodnak.

A klub abban érdekelt, hogy a róluk szóló hírekről, történésekről rajta keresztül tájékozódjanak a szurkolóik, ezt azonban nem egyszerű elérni. A sportfogyasztók kifinomultak és tudatosak, nehezen változtatnak az általuk kedvelt csatornákon, Hines szerint „egyszerre kényesek és konzervatívak”, ezért mindenképpen megkapó, egyszerre informatív és szórakoztató megoldásokkal kell előrukkolniuk.

A cikkünk elején idézett állítás, vagyis hogy a topklubok mára digitálistartalom-előállító vállalattá fejlődtek, Hines értelmezésében csak részben igaz, mert a bevételi forrásokat tekintve jelentősen eltérnek az „igaziaktól”. A klubok által generált tartalmak célja sosem a közvetlen pénzgenerálásra irányul, a feladatuk ennél összetettebb: a lehető legjobb kapcsolatot akarják kialakítani az összes szurkolóval, és hosszú távon magukhoz szeretnék kötni őket.

A filmiparból a sportba: dollármilliárdokat hozhat a volumetrikus képalkotás

Az online térben zajló verseny belehajszolja a szereplőket a folyamatos újításba. Ezt használják ki az informatikában jeleskedő szervezetek is (itt írtunk a hatalmas adatmennyiséget feldolgozó Amazon Web Services Formula 1-ben való alkalmazásáról), és ebbe a trendbe illeszkedik bele az Arsenal csapatával is együttműködő Intel figyelemre méltó innovációjával.

Jonathan Levene több mint öt éve dolgozik a volumetrikus felvételek technológiáján, előbb befektetési tanácsadóként segítette a fejlesztői csapatot, majd miután az amerikai óriásvállalat felvásárolta a céget, az üzletfejlesztésért, vagyis végső soron a termék értékesítéséért felelős vezető lett. Levene a cég víziójával kezdte bemutatóját: a volumetrikus felvételek által képesek lesznek dimenzióban lemodellezni azt, hogy az adott játékos mit lát a pályán, és azt valós időben közvetíteni a szurkolók képernyőjére.

Az Intel befektetése nagy haszonnal kecsegtet: ha a fejlesztések a tervek szerint alakulnak, ez a technológia teljesen átalakítja majd a sportközvetítéseket, és új lehetőségeket kínál a prémium, valamint a tömegfogyasztók részére is. A fejlesztések egyik ága az Intel TrueView (az Egyesült Államokban freeD), amivel már most is találkozni lehet az NFL vagy éppen a spanyol La Liga közvetítései alatt. A 360 fokos, minden oldalról bemutatott touchdownok vagy gólok valóban csodás képek, és ez csupán a kezdet, a technológia még csak most kezd el szélesebb körben terjedni, és folyamatosan javítják, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassák.

Az Intel TrueView az NFL-közvetítésekben már most is elérhető

Levene kiemelte, hogy ehhez semmilyen műszert vagy szenzort nem kell hordaniuk a játékosoknak. A technológia úgy működik, hogy felszerelnek 38 kamerát a stadionba, az általuk rögzített pixeleket egy több millió voxeles háromdimenziós képpé alakítják, műholdra küldik, majd visszastreamelik a nézők kommunikációs eszközeire. Ez elképzelhetetlen mennyiségű, petabájtnyi információmennyiség feldolgozását jelenti valós időben, ezért a finomhangolási folyamat jelenleg is zajlik, de az eredmények biztatók, a vízió pedig erős: nemcsak a játékosok szemszögét akarják lemodellezni, hanem az adott közvetítések háromdimenziós hologramját is – amit nemcsak a skyboxokban, hanem akár a nappaliban is ki lehet majd vetíteni…

Az Intelt persze nem az élethosszig tartó szurkolói szeretet motiválja, a technológiától nagy anyagi megtérülést várnak. A volumetrikus forgatás infrastrukturális igénye és a beruházási költségek is magasak, nem beszélve a szakembergárda munkabéréről.

Levene ezért csak nagy bázissal rendelkező, tömegeket vonzó ligákkal és klubokkal dolgozik együtt, a másik megkötés pedig, hogy mindenképpen rendelkezniük kell olyan stadionnal, amelybe a 38 kamera megfelelően felhelyezhető. Az első nagy ügyfél az NFL volt, ott már az összes csapat arénájában rendelkezésre áll a technológia, és ligaszinten működnek együtt az NBA-vel is. A futballban a La Liga és a Premier League is nyitott volt rá, de a két liga teljesen különbözően állt az együttműködéshez.

A spanyoloknál jelenleg a Real Madrid, a Barcelona és a Valencia meccsein érhető el a háromdimenziós visszajátszás, a többieknél még nem. A Premier League – a televíziós jogdíjakhoz hasonlóan – viszont egyenlő feltételekkel az összes csapat számára kiajánlotta a lehetőséget, és komoly tárgyalási folyamatokon kellett részt venniük az Intel szakértőinek, mire az Arsenal, a Manchester City és a Liverpool végül rábólintott az üzletre és egyezséget kötöttek. A PL továbbá kikötötte azt is, hogy a kamerákat a közvetítési jogokat birtokló Sky és BT Sport televíziós csatornák szakembereinek kell felhelyezniük a stadionokba, hogy semmiképp se csússzon hiba a globálisan sugárzott élő adásba.

Levene gyakran megkapja azt a kérdést, hogy az alapvetően a filmiparban használatos volumetrikus képalkotást miért emelték be a sportba, hiszen Hollywoodban is komoly üzleteket köthetnek. A válasz erre nagyon egyszerű: a sport minden héten óriási tömegeket érdekel és ültet le a képernyő elé, míg a filmiparban ez a ciklus sokkal hosszabb, évekig tart, mire egy film eljut a mozikba és bevételt generál a producerek részére. Ezzel szemben az NFL, az NBA és az európai foci célközönsége globális, az el Clásicót is százmilliók nézik világszerte. Ha képesek olyan megkapó, egyedi közvetítési módot nyújtani a nézők részére, mint a játékos szemszögét bemutató TrueView vagy a kivetíthető 3D hologram, az emberek egy része hajlandó lesz fizetni érte. És nem terveznek nagy összeggel: várhatóan meccsenként 1.99-9.99 dollár között lesz a tarifa, az igénybe vett szolgáltatásoktól függően. Ha a spanyol gigászok meccsén csak néhány százaléknyi nézőt érdekel, hogy mit látott Messi az egyik találatánál, akkor is dollármilliós bevételről beszélhetünk.

A La Ligában jelenleg a Real Madrid, a Barcelona és a Valencia stadionjában szerelték fel a háromdimenziós képfelvevő kamerákat

A személyre szabottság a kulcs – a néző kezébe kell adni a választási lehetőséget

Az tehát már világos, hogy hol van ebben az Intel üzlete, de a technológiának a másik oldal, vagyis a klubok és a ligák számára is vonzó értékajánlatot kell adnia. Nézői szemmel ugyanis ez az újítás önmagában még nem lenne forradalmi.

A CGI-t, vagyis a legnagyobb költségvetésű hollywoodi szuperfilmekben használt megoldásokat is alkalmaztak már az amerikai sportokban vagy a Premier League klubjánál, ezzel is egyre feljebb tolva a nézők ingerküszöbét. Ami az Intel technológiájában az újdonságot jelenti, az a személyre szabottság – a néző a saját telefonján vagy televízióján keresztül eldöntheti majd, hogy melyik játékos szemszögéből szeretné követni a meccset, vagy egy társaságot lenyűgözve hologramot vetíthet a nappalijába. Ez az, amit az Intel termékénél „megragadó pozícionálásnak” nevezhetünk, vagyis erre ugranak az üzleti partnerek is.

Az eredményeket pedig adatokkal is alátámasztották: Hines szerint az emberek persze nem azt írják a hozzászólásokban, hogy: „ó, micsoda kameraállás”, de a volumetrikus tartalmak, a háromdimenziós visszajátszások akár kétszer-háromszor nagyobb engagement-mutatót eredményeznek, azaz érdekesebbek és szórakoztatóbbak a hagyományos bejegyzéseknél. Ennél jobb ajánlólevél pedig nem is kell, ez újabb aranybányát nyit meg az Intel előtt, a szurkolói figyelemért folytatott versenyben ugyanis most egy nagyon hatékony, a közösségi médiában is felhasználható eszközt tudnak adni a klubok kezébe. Az engagement-mutatót az egekbe emelő megoldásoknál pedig most nincs nagyobb „király” a piacon.