Ízelítő az FFT nagyinterjújából:
– Amikor ellőtted a labdát a svédek ellen a 2006-os világbajnokságon, tudtad, hogy bemegy? Fin Palfreyman, Instagram
– Tudtam, hogy van rá esély, bár a kapus óriás volt, nem értem, hogyan szedte be. De jól elkaptam, az biztos. Az ember tudja, mikor találta el jól a labdát, és az csodás érzés.
– Carlo Ancelotti vagy José Mourinho? Rory Cameron, Instagram
– Nehéz kérdés, nem is tudom eldönteni. Csak azért mondom, hogy Mourinho, mert az ő keze alatt három és fél évet játszottam, Ancelotti meg csak egy esztendeig volt a főnököm. De mind a ketten csodálatosak voltak.
– Milyen volt a viszonyod Mourinhóval? Andrew Turton, Battersea
– Klasszikus, normális futballista-edző viszony volt. Igazából nem is kell, hogy kapcsolatod legyen a menedzsereddel. Néha beszélgettünk. Én csak focizni akartam, és ő is tette a dolgát. Betett, nem tett be, szeretem, nem szeretem... Volt, hogy nem értettünk egyet, de szerintem erre szükség is van. Manapság arra megy a világ, hogy mindenki csak írásban üzen a másiknak. Az, hogy váltson néhány szót az edzővel, szinte kétségbe is ejti a fiatal labdarúgót. Én még sok időt töltöttem Mourinho irodájában, és rengeteg kérdést tettem fel. Ha sérelmem támadt, az ajtaja mindig nyitva állt. Néha összekaptunk, de teljesen normális viszony volt köztünk.
– Mourinho olykor kimondottan durván bánt veled? Sikerült ezáltal a legjobbat kihoznia belőled? Ronnie Grant, Bermondsey
– Olyan ez, mint amikor egy zsoké hajtja a lovát. Tudja, mikor kell odacsapnia az ostorral, és mikor érdemes inkább hagyni. Ilyen a jó edző is. Vannak lovak, amelyek nem szeretik, ha ütik őket, ám vannak olyanok is, amelyek igénylik. Előfordult néhányszor, hogy túl kemény volt velem. Például lehozott engem és Shaun Wright-Phillipset huszonöt perc után a Fulham otthonában 2006-ban, ami szerintem rossz döntés volt, és végül ki is kaptunk. Viszont általában előre tervezett mindennel. Én szereztem a győztes gólt a Liverpool ellen, ennek dacára megszidott a nyilvánosság előtt, amit akkor elég furcsának találtam, de ma már azt mondom, hogy jól időzített. Mindig ott volt bennem az a hozzáállás, hogy majd én megmutatom. Mások talán összetörtek volna, én azonban be akartam bizonyítani, hogy képes vagyok megtenni, amit akar.
A teljes interjút elolvashatja a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!