Az UEFA elnöke szerint a magyar futballfejlesztés követendő példa

Tizennegyedik alkalommal rendezték meg a SPORTO-konferenciát a szlovéniai kikötővárosban, Portorozban, ahol a sport üzleti oldaláról tartottak előadásokat a labdarúgás vezető tisztségviselői, klubjai, ügynökségei. Az idei konferencián prezentációt hallgathattuk többek között Paul Rogerstől, az AS Roma digitális vezetőjétől, Tomislav Pacaktól, a Horvát Labdarúgó-szövetség kommunikációs igazgatójától és Jerry Newmantól, a Facebook sportüzletágáért felelős vezetőjétől is. A kétnapos rendezvény csúcspontja az UEFA elnökével, Aleksander Ceferinnel készített színpadi interjú volt, a sportvezető hazájába visszatérve örömmel és közvetlenül osztotta meg a hallgatósággal az európai futball jövőjét meghatározó jelenségeket, problémákat és lehetőségeket. Szó esett a digitális versenyfutásról, a meccsmanipuláció problémájáról, a Financial Fair Playről, a Football Leaksről, illetve az UEFA által szervezett versenysorozatokról és a regionális vagy más alapon szerveződő nemzetközi ligákról is. Az elnöktől a hivatalos program végén a média képviselőinek fenntartott részen a Nemzeti Sport Online is kérdezhetett.

A MAGYAR FUTBALLRÓL – „SIKERES ELNÖK, LENYŰGÖZŐ FEJLESZTÉSEK”

– Hogyan látja a magyarországi futballfejlesztési projektet?
– A Magyar Labdarúgó-szövetséget egy nagyon sikeres elnök vezeti. Az infrastrukturális fejlesztések lenyűgözőek, a kormány rengeteget segít. Számomra az infrastruktúra az első lépcső, utána jöhet a siker, de nem egyik napról a másikra. Nincs olyan, hogy felépítesz egy stadiont, és a következő években már világbajnok vagy Európa-bajnok leszel. Viszont a magyarok jó munkát végeznek, támogatjuk önöket, és le vagyok nyűgözve. A magyar futballfejlesztés követendő példa lehet a kisebb országok számára – reagált a Nemzeti Sport Online kérdésére Aleksander Ceferin, aki a vegyes zónában az újságíróknak, riportereknek adott rövid válaszokat megelőzően a konferencia hivatalos programjának részeként felelt a moderátori és a hallgatóságtól érkező aktuális, magyar szempontból is érdekes, stratégiai, üzleti és sportszakmai kérdésekre.

A DIGITÁLIS ÁTALAKULÁSRÓL ÉS A KÍNAI SZERZŐDÉSRŐL… – „A KÍNAIAKTÓL NEM KELL FÉLNI”

– Nemrég jelentették be az UEFA Alipayjel kötött hatalmas üzletét, melynek értelmében a kínai cég 200 millió eurót fizet azért, hogy az elsődleges online fizetési platform lehessen a következő két Európa-bajnokságon. Megosztana velünk néhány részletet erről a megállapodásról?
– Az Alipay vezérével, Jack Ma-jünnel való találkozásom az életem egyik legérdekesebb üzleti megbeszélése volt. A végén arra gondoltam, hogy ez nem is tárgyalás volt, hiszen pénzről egyáltalán nem esett szó. A közös jövőről, a partnerségről annál többet beszéltünk. Kína fantasztikus történelmű ország, nagyon ígéretes jövőképpel. Meglepődtem a kínaiak hozzáállásán. Nagy vacsorát rendeztek, amelyen képet adtak a közös jövőről, arról, hogyan képzelnék el a közös munkát, de pontos részleteket egyelőre nem árulhatok el. Mindenesetre a hozzáállásuk nagyon megnyerő volt.

– Gyakran úgy tekintünk a kínaiakra, mint akik fenyegetést jelentenek az európai futballra. Néha alábecsüljük őket, és nem igazán tudjuk behatárolni jelenlegi szerepüket. Hogyan látja a kínaiakat ebben az iparágban?
– Először is én nem fenyegetésként, hanem lehetőségként tekintek rájuk. Sokszor túlságosan hiszünk a világrendet fenyegető, nagy összeesküvés-elméletekben. A kínaiaktól nem kell félni, hanem együttműködésre kell velük törekedni. Az első, amit tanulhatunk tőlük, a digitalizációban mutatott teljesítményük – ebben Európa előtt járnak. Mi túlszabályozottak, régimódiak vagyunk, de még mindig mi vagyunk Európa. A futball pedig a kontinens kiemelkedő iparága. Az európai futball bevételi szempontból négyszer nagyobb, mint a világfutball, ami azt jelenti, hogy az UEFA innen nézve négyszer akkora, mint a FIFA. De a világ folyamatosan változik. A lányaim például már nem néznek televíziót, egyfolytában a mobiltelefonjukat nyomkodják. Próbáltuk leszoktatni róla őket, de ez lehetetlen. A világ fejlődik, Európa lemaradt a digitális versenyben. Partnereket kell találnunk, és többek között az Alipay is ebben segít nekünk. A digitális átalakulásunk még kezdeti fázisban van, a fő célunk az, hogy megtanuljuk a technikákat, hogy érdekesebbé tegyük a futballt a fiatalabb generáció, a gyerekek számára is.

AZ NL-RŐL ÉS AZ EB-RŐL – „A NEMZETEK LIGÁJA A VÁRTNÁL IS NAGYOBB SIKER”

– Az új sorozatot, a Nemzetek Ligáját sokan kétkedve fogadták. Mi volt vele az elsődleges cél, és ehhez képest mik a kezdeti tapasztalatok?
– A Nemzetek Ligája hatalmas siker lett, még annál is nagyobb, mint amire számítottunk. Miért lehet sikeres a Nemzetek Ligája? Az Európa-bajnokság és a világbajnokság kvalifikációs szakaszában mindenki játszik mindenkivel. A nagyok arra panaszkodnak, hogy értelmetlen pályára lépniük például San Marino vagy Gibraltár ellen. A kicsik pedig annak adnak hangot, hogy felesleges elindulniuk, hiszen sosem jutnak ki – a Nemzetek Ligájával azonban mindenki boldog lehet, hiszen a saját súlycsoportjában küzdhet. Úgy látom, hogy az európai sorozatok, legyen szó akár válogatott, akár klubversenyekről, ebbe az irányba fognak majd haladni.

– A következő nagy torna a 2020-as Európa-bajnokság lesz. Különleges eseményt láthatunk majd, hiszen tizenkét ország lesz a rendezvény házigazdája. Szervezési szempontból ez az UEFA számára is nagy kihívást jelenthet…
– A 2020-as Európa-bajnokság nagy kihívás, de egyúttal nagy lehetőség is. Mivel az előbbiről kérdeztek, azzal kezdem. Logisztikailag nehéz dolgunk van, hiszen tizenkét országban kell megmozgatnunk az embereket, a távolságok a szokásosnál sokkal nagyobbak. A másik megoldandó feladat a szabályozottság kezelése: uniós és nem uniós országok is rendeznek meccseket, ők a határokat máshogyan kezelik, több helyen még a vízumrendszernek is meg kell felelni. Emellett az országokban használt pénznemek is mások, ami szintén nagy hatással van a tornára. A torna előnye, hogy a Európa-bajnokság történetének hatvanéves évfordulóját méltóképpen, határokon átívelő fesztivállal tudjuk megünnepelni, ahol bemutathatjuk, hogy az európai futballban milyen fontos az egyenlőség. Szerintem sikeres lesz, de tény, hogy sokkal több szervezési munkával jár.

– Abból kiindulva, hogy a 2024-es Eb rendezési jogát Németország nyerte el, a közeljövőben nem biztos, hogy gyakran számíthatunk hasonló UEFA-rendezvényekre.
– Valóban, egy darabig biztosan nem tervezünk a 2020-as eseményhez hasonló koncepcióval. Mivel sok ország méretéből vagy infrastrukturális okokból önállóan nem tudna házigazdája lenni egy ekkora tornának, az rendben van, hogy két vagy három ország rendezzen közösen, de egyszerre tizenkettő már túl sok. Bakuból Dublinba vagy Szentpétervárról Bilbaóba eljutni egyáltalán nem kényelmes, utóbbi például még repülővel is hat óra utazás.

– A különböző pénznemek miatt a folyamatosan változó árfolyamok figyelése is eléggé fárasztó lehet a pénzügyi igazgatója számára…
– Igen, viszont ő, Jozef Kohler igazi konzervatív svájci német, szóval szereti csinálni, én pedig bízom benne. Nagyon érdekes volt az első találkozásom vele. Amikor megválasztottak, odajött hozzám, és azt mondta: baj van. Azt mondtam neki: ugyan már, hogyan lehetne nekünk pénzügyi problémánk? Tudja, mit válaszolt? Túl sok pénzünk van – mondta nevetve Ceferin. – Azt mondtam neki, hogy ezzel a „bajjal” valahogy meg fogunk birkózni…

A BAJNOKOK LIGÁJÁRÓL, A REGIONÁLIS LIGÁK ÉS A SZUPERLIGA TERVÉRŐL – „AMÍG ÉN VAGYOK AZ ELNÖK...”

– Több interjújában is elmondta, hogy a Bajnokok Ligája a legjobb konstrukció, amit a futball ajánlhat. Hogyan látja a BL mint márka jövőjét? Hogyan tudja még a torna tovább növelni a bevételét és a közönségét?
– Korábban már említettem a digitalizációt. Szerintem itt is ez a legnagyobb kihívás. Ebben az NBA vagy az NFL előttünk jár, de a BL a világ legnagyobb sportversenye. Nagyobb, mint a Super Bowl – több embert érdekel, de nem generál több bevételt, mint az amerikai foci fináléja. Ebből le kell vonnunk a tanulságokat. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a Super Bowl helyszíni közönségének kilencven százaléka amerikai, és az ő mentalitásuk sok tekintetben más. Nem hozhatunk csak úgy át mindent tőlük. Jártam Houstonban a 2017-es Super Bowlon, nagyon érdekes tapasztalat volt. A stadion környékén felállítottak egy hatalmas sátrat, ahová negyvenöt dollárért lehetett belépőt váltani. Bent sétálgathattál, megnézhetted a kiállított mezeket, és kaptál egy kis lézershow-t. A mi fogyasztóink nem fizetnek ennyit ilyen kevés szolgáltatásért… Az amerikaiak jók, de európai szemmel néhány dolguk unalmasnak hat. Én például kifejezetten unatkoztam, félig komolyan gondolva azt is megjegyeztem, hogy a félidőben adott Lady Gaga-koncert volt a legjobb része a döntőnek. A kereskedelmi oldalon nagyon jók, ami fontos, de a rengeteg játékmegszakítás furcsa volt. A mi szurkolóink különbözőek, és szeretném, ha ez így is maradna.

– Néhány hónappal ezelőtt komolyan szóba került egy harmadik európai versenysorozat létrehozásának lehetősége a klubok számára. Mit lehet tudni a tervekről?
– Az UEFA végrehajtó bizottsága néhány héten belül dönt a kiírás végleges formájáról, szóval a pontos részleteket egyelőre nem árulhatom el. Az nem titok, hogy harminckét csapatot szeretnénk a BL-ben, további harminckét együttest az Európa-ligában, és harminckettőt a harmadik sorozatban. Azt tapasztaltuk, hogy szerte Európában több nemzetközi meccset szeretnének játszani a csapatok. Az üzleti megfontolás egyszerű: a klubok sokkal érdekesebbek és értékesebbek, ha nemcsak a saját kis piacukon tudják megmutatni magukat, hanem külföldön, több országban is. A harmadik sorozat tehát hamarosan elindul, sőt, 2024-től szeretnénk még tovább kiterjeszteni azt, még több csapat részvételével.

– Mi a véleménye a regionális bajnokságokról? Belgium és Hollandia például komolyan elgondolkodott rajta, hogy közös ligát indítanak. (És Magyarországon, például a Vidit támogató Mol vezérigazgatója, Hernádi Zsolt részéről is elhangzott egy három-négy országra kiterjedő nemzetközi bajnokság ötlete – a szerk.) Mi az UEFA álláspontja ebben a témában?
– Kételkedem, hogy ezek a regionális ligák valaha is megalakulnak. A belgák és a hollandok már húsz éve ezen gondolkoznak. Ez kicsit hosszú gondolkodási idő… A mi (délszláv) régiónkat tekintve a nosztalgia hatása erősen érvényesül, és ezért vetődhet fel időről időre a régen igen sikeres jugoszláv liga felélesztésének gondolata. Néhány évtizeddel ezelőtt Európa harmadik-negyedik legerősebb bajnoksága volt a jugoszláv, szóval megértem a mellette érvelőket. Tele vagyunk tehetséggel, fantasztikus sportolókkal. De néha igencsak „vadak” is tudunk lenni. Biztos vagyok benne, hogy jelen pillanatban biztonsági okokból nem lehetne megszervezni a jugoszláv bajnokságot. Ez nem kosárlabda, ez labdarúgás – más, mélyebb és hevesebb érzelmeket vált ki. Nem beszélve arról, hogy a többi sportágban működő regionális ligák sokat ártottak a talpon maradó hazai bajnokságoknak.

– A Football Leaks által kiszivárogtatott dokumentumok újra felszínre hozták egy esetleges európai szuperliga létrehozását, ami azt jelenti, hogy az UEFA-t megkerülve a nagy klubok saját sorozatot indítanának. Néhány nappal ezelőtt Andrea Agnellivel, a Juventus és az európai klubokat tömörítő szervezet első emberével közösen határozottan cáfolták ezt a tervet, és hangsúlyozták, hogy az európai klubfutballban erősebb az összefogás, mint valaha. Mi a véleménye a szuperliga ötletéről?
– Meg tudom erősíteni: egységesebbek vagyunk, mint valaha. A Szuperliga a futball halálát jelentené. Kizárná a kisebb csapatokat a versenyből, tönkretenné az álmaikat. Ha nem lehet bejutni a nagyok közé, ha nem élhet tovább ez az álom, a futballnak vége. Erőteljes kijelentés, de vállalom: ameddig én vagyok az UEFA elnöke, ez nem fog megtörténni.

FFP, VERSENYKÉPESSÉG, MANIPULÁCIÓ – „KÉTELKEDEM, HOGY A BUNDA VALAHA IS ELTŰNIK”

– A Szuperliga mellett számos probléma van jelen a futballban: az úgynevezett pénzügyi, vagyis Financial Fair Play betartatása és a mérkőzésmanipuláció kiszűrése is emberes feladat. Hogyan tudja az UEFA biztosítani a futball feddhetetlenségét?
– Több részre bontanám ezeket a feladatokat: a pénzügyi fair play, a versenyképességi egyensúly és a mérkőzésmanipulációk problémakörére. A pénzügyi fair play összességében sikeres projekt. Az európai klubok többsége korábban nagy veszteséggel üzemelt, tartozásokat felhalmozva, bizonytalanságban működtek. Ma már a döntő többségük profitot termel, felelősen gazdálkodik, többek között a mi megkötéseinknek is köszönhetően. De ez nem a spórolást jelenti, hiszen muszáj invesztálni, fejlődni, modernizálni. A Financial Fair Play kapcsán sokan a nagy klubokra gondolnak, de a kis országokban is legalább annyira fontos, hogy képesek legyenek felelősen felhasználni a forrásaikat. A versenyképes egyensúly elősegítése a kihívás most, hiszen a nagyok és a kicsik közötti szakadék folyamatosan nő. Mit is jelent mindez? Ha például a Maribor bejut a Bajnokok Ligájába, az extra bevételi forrást ad neki. Ebben a régióban a klubok átlagos költségvetése kettő- és ötmillió euró között mozog, a BL-ben ennek többszörösét, akár tizenötmilliót kereshetsz. A következő évekre tehát bebiztosíthatod magad, de ezeket az összegeket felelősen kell elkölteni, a fejlesztésekre, a jövőre gondolva is sokat kell befektetni. Nekünk az a dolgunk, hogy támogassuk a kisebbeket a fejlődésben, ugyanakkor jutalmaznunk is kell a jól teljesítőket. Ezt az egyensúlyt nehéz megtalálni.

– És mi a helyzet a mérkőzések befolyásolásával?
– A mérkőzések manipulálása a futballban olyan, mint a rák. Minden eszközzel küzdünk ellene, azonban nem mi vagyunk a hatóság, nem tartóztathatunk le embereket. Folyamatosan informáljuk a rendőrséget, próbálunk nyomást helyezni rá, az intézkedések elősegítésére, de azt is látjuk, hogy a hatóság sokszor nem eléggé aktív ebben. A legtöbb erőt ott vetik be, ahol a média is komolyan foglalkozik a nyilvánosságra kerülő esetekkel. Próbálunk mindenben segíteni, és reméljük, hogy ez megváltozik. De kételkedem, hogy a bunda valaha is teljesen eltűnik a futballból.

A TÉVÉK ÉS A KÖZÖSSÉGI MÉDIA HARCÁRÓL, A BOTRÁNYOKRÓL – „NAGY PROBLÉMÁKAT LÁTOK”

– Térjünk át a közvetítésekre. Egyre inkább kirajzolódni látszik a televíziós társaságok és a közösségi média vállalatai közötti harc a közvetítési jogok piacán. A Facebook például elnyerte a La Liga-jogokat Indiában, és egyre több szövetséggel, klubbal alakít ki szoros üzleti kapcsolatot. Hogyan látja ennek a küzdelemnek a jövőjét?
– A közvetítési jogokból származó bevétel évről évre növekszik, az üteme most húsz-harminc százalék, ami hihetetlen emelkedés. De ahogy már korábban is említettem, a fiatalok egyre kevésbé néznek tévét, és mindent a telefonjukon keresztül követnek. Azt gondolom, hogy a közvetítési jogok áraiban nem lesz csökkenés, és az azt megvásárló társaságok is jól járnak majd – de a bevételgenerálás módja megváltozik, más utakat kell majd keresniük a cégeknek, hogy megérje nekik az üzlet.

– A nagy sportszervezetek vezetése hatalmas kihívás. Az elmúlt években több botrány is megrázta a sportvilágot, a nemzeti és a nemzetközi szövetségek közötti jó kapcsolat megtartása jelentős tudást, erős vezetői tulajdonságokat igényel. Mit tanácsolna az UEFA elnöke a gondokkal küzdő nemzetközi sportszervezeteknek, hogyan lehet sikert elérni ezen a téren?
– A közelmúlt botrányait illetően hajlamosak vagyunk azonnal a FIFA-ra gondolni, de minden a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB) kezdődött. A két nagy szervezet megreformálását követően az elsődleges célnak a jó kormányzást tűzték ki, ez azonban nem a kijelentésekről, hanem az emberekről szól. Továbbra is nagy problémákat látok ezen a területen. Az Egyesült Államokban ebből a szempontból jobb a helyzet, ott a sportszervezetek működése sokkal átláthatóbb. A futballban továbbra is azt látjuk, hogy nagy üzletek köttetnek titokban, sötét szobákban, mindenféle magyarázat nélkül. Ez nem tesz jó a sportágnak, ennek a felszámolása az egyik legnagyobb kihívás.

AZ ÜGYNÖKÖK SZEREPÉRŐL, A JÖVŐRE VONATKOZÓ CÉLOKRÓL – „ÖSSZE KELL TARTANUNK AZ EURÓPAI FUTBALLT!”

– A futballal kapcsolatos veszélyekhez tartozik az ügynökök egyre nagyobb szerepe is. Manapság már mindenkiből lehet játékosügynök, ami nem segíti a tiszta üzletek megkötését. Hogy látja ezt a problémakört?
– Ezt a kérdést gyakran felteszik nekem. A tény az, hogy az ügynökök szabályozásáról a FIFA határoz. A FIFA bizottságában természetesen jelen vagyunk, elmondhatjuk az ötleteinket, de nem mi döntünk erről. Szerintem óriási hiba volt, amikor a kemény szabályozást eltörölve sokkal könnyebb feltéteket szabtak az ügynököknek. Ma már tényleg mindenkiből lehet játékosügynök. A probléma egyik része az, hogy nincs nyilvántartás róluk, sokszor nem tudjuk, ki képvisel kit. A másik, hogy a befolyásuk is hatalmasra nőtt: vannak olyan ügynökök, akik a háttérből egész klubokat irányítanak, a tulajdonosok tudtával vagy tudta nélkül. A klubelnökök panaszai is eljutnak hozzánk, akik szerint az ügynökök túl nagy nyomást helyeznek rájuk. Ha nem adják meg a kért összeget, elviszik a játékost máshová – de a kért magasabb összeg nagy része az ügynökhöz vándorol, hiszen ő harcolta ki… Az is aggasztó, hogy az utánpótlásmeccseken a nézőtéren csak szülőket és ügynököket látunk. Dolgozunk a megoldáson, próbálunk valamit tenni a befolyásuk csökkentése érdekében.

– A januári elnökválasztáson ön az egyetlen jelölt a szervezet élére. Ha megkapja a bizalmat, a következő öt évben is betöltheti az UEFA elnöki posztját. Mi a célja a következő elnöki periódusra, mit szeretne elérni?
– Nagyon remélem, hogy a következő öt évben el tudom érni, hogy egy nap ne huszonnégy, hanem negyvennyolc órából álljon. Komolyra fordítva a szót: nem gondolom, hogy ez elég idő lesz az összes célunk teljesítésére. De ami a legfontosabb, hogy össze kell tartanunk az európai futballt, és ez nem csak az infrastrukturális fejlesztésekről és a bevételgenerálásról szól. A női futball is nagyobb figyelmet érdemel, valamint az új próbálkozások – mint például a „sétáló futball” – is ugyanolyan fontosak, a családunk része.

– Végezetül: hogy látja, melyik válogatottnak van a legnagyobb esélye megnyerni a következő Eb-t és világbajnokságot?
– Erről a csapatokat kellene inkább megkérdezni… Az biztos, hogy a francia válogatott meghatározó szerepet tölt majd be a következő években. De most például Hollandia is fantasztikus! Úgy gondolom, a következő világbajnokságot is uralják majd az európai nemzetek, mint tették azt a nyáron, amikor a legjobb nyolc között hat európai csapat szerepelt. Ez mindent elmond a fejlődésünkről. Ráadásul a negyvennyolc csapatos világbajnokságra még több csapatot küldhetünk majd a jövőben.