A Bajnokok Ligájában alanyi jogon főtáblás a Lokomotiv Moszkva (amely a D-csoportba került a Galatasaray, a Porto és a Schalke 04 mellé) és a CSZKA Moszkva (a G-csoportban a Real Madrid, a Roma és a Plzen mellett), a selejtezőben induló Szpartak Moszkva viszont kikapott a PAOK-tól, így az Európa-ligába került. Itt két másik orosz klub, a Zenit és az FK Krasznodar is főtáblára jutott – igaz, előbbi az utóbbi években rendszeresen a BL-ben vitézkedett. Az FK Ufának nem sikerült kvalifikálnia magát a csoportkörre, a Rangers vetett véget a csapat első európai kalandjának.
Hatból öt főtáblás hely elvégre nem rossz arány (sőt...), az oroszok mégis elégedetlenek az eloszlással, több klubjukat várták a Bajnokok Ligájába.
A nyári átigazolási időszak sem olyan volt, mint néhány évvel ezelőtt. Ki ne emlékezne rá, amikor a Zenit 80 millió eurót költött Hulk és Axel Witsel megszerzésére, vagy a Dinamo Moszkva és az Anzsi Mahacskala nagybevásárlásaira. A milliárdos állami cégek vagy önkormányzatok pénzelte klubok visszafogták költéseiket a rubel árfolyamának kedvezőtlen változása miatt.
Így többnyire szabadon igazolható és kölcsönbe érkező futballistákkal erősítettek az orosz topklubok. A CSZKA Moszkva például a világbajnokságról lemaradó uruguayi támadóval, Abel Hernándezszel és Benedikt Höwedesszel, a másik BL-főtáblás fővárosi csapat, a Lokomotiv pedig a PSG-nél létszámfölöttivé vált Grzegorz Krychowiakot vette kölcsön. A Zenit a minap jelentette be a Juventustól 25 év után távozó Claudio Marchisio leigazolását – a rutinos olasz középpályás is szabadügynökként jött Szentpétervárra.
A liga legjobb játékosai közül többen is elhagyták Oroszországot: a világbajnokságon berobbanó orosz középpályás, Alekszandr Golovin a Monacóhoz igazolt a CSZKA Moszkvától, Quincy Promes – akit a legutóbbi szezon legjobbjának is megválasztottak, valamint 15 találattal gólkirály lett – a Sevillát választotta a Szpartak Moszkva után, míg a Zenit olasz védője, Domenico Criscito hazatért, a Genoához szerződött. Csak hogy néhány példát említsünk.
„Topjátékosok hagyták ott az orosz bajnokságot az utóbbi években, és más országba igazoltak. Nem azt akarom sugallni, hogy romlik a színvonal, de nem is javul, ha a szupersztárok eligazolnak – mondta az AP hírügynökségnek Alekszander Zotov, az oroszországi labdarúgók érdekvédelmi szervezetének ügyvezetője. – De ha sikerül a világbajnokságon tapasztalt atmoszférát megtartani, megtelnek a stadionok, az jó hatással lesz a futballra és a játékosokra egyaránt."
Akadnak pozitív példák is: a világbajnoki helyszínek közül Szaranszk, Volgográd és Nyizsnyij Novgorod másodosztályú csapatai is rendre rekord nézőszámokat produkálnak az új stadionokban, az említett három város klubjai a szezon első néhány meccsén húszezer fölötti átlagnézőszámot produkáltak, ami kiemelkedő, tekintve, hogy a második vonalról beszélünk. Ugyanakkor például Kalinyingrád és Szocsi fele ennyit sem tudott összehozni. Az sem mellékes, hogy a szaranszki Mordovija a régióban élő szegényebb réteg miatt sok jegyet 100 rubelért (mintegy 500 forint) kínál, hogy minél több nézőt csalogasson a stadionba – amelynek éves fenntartási költsége hozzávetőlegesen 200 és 260 millió rubel között mozog.
Az anyagi stabilitás így továbbra is kulcskérdés Oroszországban,ahogy azt a világbajnokság alatt a helyi szövetség egyik munkatársa is ecsetelte a Nemzeti Sport Online-nak adott interjúban.Ebben viszont továbbra sem állnak jól...
A legutóbbi Orosz Kupa-győztes FK Toszno egy hónappal a nagy diadal után csődeljárás alá került, mert nem tudta fedezni kiadásait. A világbajnokságra épült kalinyingrádi stadionban játszó Baltyika (második ligás klub) futballistái a hírek szerint hónapok óta nem kapnak fizetést. A szamarai Kozmosz Aréna a múlt hónapban elsötétült, mivel az üzemeltető cég több hónapja nem fizette a villanyszámlát.
Ezek csak a jéghegy csúcsai, az AP hírügynökség beszámolója szerint az orosz futballt többségében működtető állami hátterű cégek és önkormányzatok számára „nem prioritás a klubok működtetése", ez pedig ilyen és ehhez hasonló esetekhez vezet.
„Megfelelően kellene működtetni a klubokat, és nem őrült dolgokat csinálni, nem őrült szerződéseket aláírni – folytatta Zotov. – A világbajnokság és az utána kialakult helyzet jó lecke az egész orosz labdarúgásnak, hogyan is működik a futball. A világbajnokságról mindenki hallott, nagy a felhajtás. Az emberek érdeklődését felkeltette a játék, innentől a klubok dolga, hogy a stadionba tereljék őket."
Az összképen javíthat, ha a válogatott folytatja jó szereplését. Az orosz csapat a Nemzetek Ligája B-ligájának 2. csoportjában Törökországgal csap össze péntek este.