FIFA-gála: a Puskás-díjat már tizedik alkalommal adják át

„Ez az egyetlen díj, amely névhez lesz köthető a FIFA-gálán. Mindenki meggyőződése szerint méltó lesz az elismerés a nevéhez. Lehetne más neve is a díjnak, elkeresztelhetnénk Alfredo Di Stéfanóról, Peléről vagy valaki másról, de Puskás maga a történelem. Legenda. Sajnos már nincs közöttünk, de a róla elnevezett díj szuper lesz.”

Így nyilatkozott kilenc évvel ezelőtt lapunknak adott exkluzív interjújában Sepp Blatter. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség akkori elnöke 2009. október 20-án Felcsúton Orbán Viktor társaságában jelentette be a Puskás-díj létrejöttét.

Az „újszülött” azóta szépen felcseperedett, hétfőn tizedik alkalommal adják át az elismerést a FIFA londoni gáláján.

Az ötletgazda egy sportszerető mérnök, Csorba István volt, aki 2006-ban sétált be a Nemzeti Sport szerkesztőségébe és osztotta meg elképzeléseit mostani főszerkesztőnkkel, a futballrovat akkori munkatársával, Szöllősi Györggyel. A következő mérföldkő a 2007-es UEFA-kongresszus volt, amelyen Puskás Ferenc posztumusz megkapta az UEFA-érdemrend smaragd fokozatát, özvegye pedig az eseményen átadta a díjjal kapcsolatos elképzelésekről szóló levelet Blatternek, aki a kezdeményezés mellé állt.

Végül 2009 decemberében érkezett el a nagy pillanat, a zürichi FIFA-gálán özvegy Puskás Ferencné nyújtotta át a futballkaput és benne labdát formázó trófeát (eredeti másolata a Puskás Akadémia-körút során itthon is megtekinthető) az első győztesnek, a portugál Cristiano Ronaldónak. Csorba István ezt sajnos már nem élhette meg. Puskás Ferencné pedig már akkor jelezte, csak első alkalommal vállalja a díj átadását, a szerepkört olyan sztárok vették át, mint az uruguayi Diego Forlán vagy a brazil Ronaldo.

Majd' tíz év elteltével nem túlzás azt állítani, a Puskás-díj nemzetközi szinten is beépült a köztudatba. Gyakori, hogy a gála közeledtével egyes sportoldalak rangsorolják a jelölteket vagy az eddigi győzteseket. Az elismerés néha vitát generál, illetve a Puskás-díj mint elnevezés beépült a sportnyelvbe. Nemcsak magyar, külföldi cikkeknél is láttunk címben, írásban vagy a közösségi médiában folyó eszmecserében, hogy egy gólt „Puskás-díjra esélyes találatként” írtak le vagy azt fejtegették, ha ezt vagy azt a gólt Lionel Messi/Cristiano Ronaldo szerzi, akkor biztos megkapja az elismerést.

A díjat eddig túlnyomó részben ismert futballisták nyerték, a kevésbé neves győztesek pedig sokat profitáltak az elismerésből. A malajziai Mohd Faiz Subri sztár lett hazájában, ahol a Puskás-díj után több kitüntetést kapott, de a díj a legnagyobb hatással a 2015-ös győztes Wendell Lira életére volt. Az alsóbb osztályban játszó brazil futballista súlyos anyagi gondokkal küzdött, már az öngyilkosság gondolata foglalkoztatta, amikor megtudta, hogy jelölték a Puskás-díjra. A gála után magasabban jegyzett csapathoz szerződött, igaz, rövidesen térdproblémák miatt vissza kellett vonulnia, ám idén nyáron rádiós szakkommentátorként dolgozott a világbajnokságon. Ugyan Oroszországba nehezen jutott be, úgy tűnt, vízumprobléma miatt nem engedélyezik belépését az országba, órák óta ácsorgott a reptéren, már-már a sírás kerülgette, amikor valaki azt kiabálta neki, hogy „Puskás? Puskás?”. Hamarosan kiderült, egy orosz férfi felismerte Lirát, és segített a nyelvi nehézségekkel küzdő brazilnak elsimítani a vízummal kapcsolatos gondot, így beutazhatott a vb helyszínére.

Ez a történet happy enddel zárult – ám a Puskás-díj elmúlt évtizede nem volt zökkenőmentes. Sepp Blatter kényszerű távozása után az „új” FIFA mintha mindennel szakítani akart volna, ami az előző elnökhöz volt köthető. Még a Puskás-díj is veszélybe került, de többek között az MLSZ, illetve az ügyet immár Puskás-nagykövetként is képviselő Szöllősi György közös sportdiplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően továbbra is él és virul.

A jelek szerint a szervezet a kritériumok kapcsán is – fogalmazzunk így – rugalmas, korábban arról volt szó, hogy csak a nemzeti élvonalban, felnőttválogatott mérkőzésen vagy jelentős kupasorozatban születő gólokat veszik figyelembe a válogatáson (illetve volt olyan elképzelés, hogy a gól fontossága is számítson valamelyest), aztán mégis bekerült egy-két alsóbb osztályú vagy utánpótlás-mérkőzésen született találat a jelöltek közé.

A mostani kiírásban a FIFA honlapja csak annyit ír, hogy az „év” góljának (inkább ez a helyes meghatározás, mintsem az év legszebb gólja) odaítélésekor a 2017. július 3. és a 2018. július 15. közötti időszakot kell figyelembe venni, a gólszerző nemétől, nemzetiségétől, illetve versenysorozatától függetlenül. A tíz döntőst a FIFA szakértői választották ki, a győztes személyéről internetes szavazás dönt.

Immár tizedszer.