Ízelítő az interjúból:
– Kiket néztél fiatalkorodban örömmel? Volt olyan, akiről azt képzelted, hogy az te vagy?
– Ó, sok ilyen volt! A testvérem, Assis, Rivelino, Romário, Ronaldo, Rivaldo és Diego Maradona is elképesztő volt. Mindig lenyűgözve néztem őt, azt is, amit a mérkőzések előtt csinált. Ő volt a legjátékosabb futballista, őt kedveltem a leginkább abból a szempontból, amit a labdával művelt. Nagy sebességgel tört a kapura, mindenki másétól eltért a technikája. Én nem tudnék úgy dekázni naranccsal, ahogy ő tette, igaz, anyukám nem is szerette, ha az étellel játszottam.
Ízelítő az interjúból:
– Kiket néztél fiatalkorodban örömmel? Volt olyan, akiről azt képzelted, hogy az te vagy?
– Ó, sok ilyen volt! A testvérem, Assis, Rivelino, Romário, Ronaldo, Rivaldo és Diego Maradona is elképesztő volt. Mindig lenyűgözve néztem őt, azt is, amit a mérkőzések előtt csinált. Ő volt a legjátékosabb futballista, őt kedveltem a leginkább abból a szempontból, amit a labdával művelt. Nagy sebességgel tört a kapura, mindenki másétól eltért a technikája. Én nem tudnék úgy dekázni naranccsal, ahogy ő tette, igaz, anyukám nem is szerette, ha az étellel játszottam.
– Na, akkor jöhet az Anglia elleni 2002-es szabadrúgás. Láttad, hogy David Seaman kint áll a kapujából?
– Láttam. Nagyjából öt méterrel a vonal előtt állt. Nagyon igyekeztem a kapura célozni, bár nem pont oda, ahova végül ment. Azt akartam, hogy Seaman kétségbeesetten rohanjon hátra. Nagy gól volt, azon a vébén a legnagyobb meccsemen. Gólpasszt adtam, gólt lőttem, leküldtek. Ritkán állítottak ki, ez azon kevés alkalmak egyike volt. Belgium ellen sem volt könnyű a legjobb tizenhat között, de Anglia elkalapálása volt a legfontosabb, mert megjött az önbizalmunk.
– Milyen volt a buli a 2002-es vébégyőzelmet követően? Roberto Carlos és Ronaldo azt mondta, berekedtetek...
– Sokáig nem tudtam aludni! Partiztunk a repülőn, Brazíliavárosban, Rióban és a szülővárosainkban is. Ronaldo apjával mentem haza, amikor visszaérkeztünk Rióba. Nem kevés narancslevet megittunk azokban a napokban, ha-ha. Ha most nyernék világbajnokságot, kétszer annyit buliznék. Csak hónapok múlva tudatosul benned, hogy világbajnok vagy. Ilyen a legtöbbünknek csak egyszer adatik meg az életében. Roberto is nagyon keményen partizik, mindig is ilyen volt.
– Ki a legjobb játékos, akivel pályára léptél?
–Mindenképpen Paolo Maldini. Túl tehetséges. Nem lehet eleget csodálkozni azon, mitől tűnhetett ennyire könnyednek a játéka.
A terjedelmes interjú elolvasható a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!