CONIFA: Bölöni Londonban szurkolt a székelyeknek

Mintegy hatszáz néző, és nagy sajtóérdeklődés közepette kezdődött a CONIFA-focivébé csoportkörének második találkozója, a Székelyföld–Matabeleland mérkőzés. A székelyeket pár száz magyar szurkoló biztatta a helyszínen, akik 2016-os franciaországi „mintára" felvonulást rendeztek az angol fővárosban.

A helybéliek nem igazán tudták mire vélni a „Hajrá, magyarok!", a „Székelyföld! Székelyföld!" és a „Ria, ria, Hungária!" rigmusokat, na meg a piros-fehér-zöld és aranysárga-kék zászlókat, hiszen ezen a napon a Wembleyben Anglia–Nigéria felkészülési mérkőzést rendeznek...

Matabelelandot is sokan biztatták – a leopárdbőr mintás mezben feszítő szurkolók többsége a szomszédos ócskapiac bezárása után érkezett.

A Zimbabwe északnyugati régiójából érkező matabelelandiak azt mondják, folyamatos elnyomásban élnek, a nyolcvanas években húszezer földijüket mészárolták le a kormányerők, s hogy a CONIFA-vb – a többi együtteshez hasonlóan – remek lehetőség arra, hogy megmutassák a világnak: voltak, vannak, lesznek.

A csapatok bemutatásakor is hangosan éltették kedvenceiket, de nyilván nem tudták felvenni a versenyt a pirotechnikai eszközöket is bevető, folyamatosan énekelő magyar szurkolókkal.

A mérkőzést viszont némiképp meglepő módon az első csoportmeccset Padánia ellen 6–1-re elveszítő, az „alternatív foci-vb-re" adománygyűjtésnek köszönhetően kijutó zimbabweiek kezdték jobban, több forró helyzetet is kialakítva a székelyek kapuja előtt.

„Ebből megint baj lesz, Andorrában sem hoztam szerencsét a mieinknek" – kesergett egy Fradi-mezes drukker, miközben a sajtósok a „beígért" Bruce Grobbelaart keresték: Matabeleland felkészülésébe a Liverpool hatszoros angol bajnok, BEK-győztes kapusa is besegített, ám a helyszínen eddig egyszer sem jelent meg a valószínűleg csak marketingcélokat szolgáló legenda.

BEK-győztesből viszont így sem volt hiány, a Royal Antwerp edzője, a Steaua Bucuresti és a román válogatott egykori klasszisa, Bölöni László a helyszínen szorított Székelyföldnek.

Közben egyre több szurkoló érkezett a tottenhami Coles Parkba – a nézőszámot és a hangulatot sok NB I-es csapat megirigyelhette volna...

Nehezen sikerült feltörni a matabeleföldi védelmet: a 31. percben a Sepsi OSK-t erősítő Fülöp István tizenegyesből talált be, miután Bajkó Barnát, az FK Csíkszereda csatárát elkaszálta a cserekapus (előtte néhány perccel az első számú hálóőrt Bajkó tizenhatoson kívüli csúnya buktatásáért kiállította az angol játékvezető). Az első játékrész végén aztán tovább fokozódott az amúgy is kiváló lelátói hangulat, miután az FK Csíkszereda két játékosa, a szovátai Györgyi Arthur és a farkaslaki Magyari Szilárd is betalált, így Székelyföld 3–0-s előnnyel mehetett pihenőre.

Az 54. percben Magyari duplázott, Ilyés Róbert edző pedig a biztos vezetés tudatában rögtön lecserélte néhány kulcsjátékosát. Az afrikaiak lelkesedése a tetemes hátrány dacára sem lankadt – sem a pályán, sem pedig a lelátón –, míg a szomszédos kiskocsma forgalmát alaposan feldobó magyar szurkolók az utolsó percben született Hodgyai László-gól után elégedetten nyugtázták az 5–0-s végeredményt, s még sokáig együtt ünnepeltek a székelyek labdarúgókkal, elénekelve a székely és a magyar himnuszt, valamint a Nélküledet.

Székelyföld vasárnap délután Padánia ellen a csoportgyőzelemért lép pályára egy várhatóan jóval nehezebbnek ígérkező találkozón.