Szoboszlai a Cityben, két csapat a BL-ben: belenéztünk a magyar futball „jövőjébe”

„Nem is annyira addiktív, csak éppen nem tudom abbahagyni a játékot.”
„Ez az én életem, és azt teszek vele, amit akarok!”
„Egy valódi futballmenedzsernek nincs szüksége ételre.”
„Gratulálunk a készítők nevében. Mi sem hittük volna, hogy idáig eljutsz.”

Ismerős? Ha igen, akkor már az olvasó is játszott a Sports Interactive kultstátuszt élvező futballmenedzser-játékával, a Football Managerrel. A hosszú karrierjét 1992-ben Championship Managerként kezdő számítógépes játék a futballvilág legvalósághűbb szimulációja.

Írtak róla könyvet (Iain Macintosh, Kenny Millar, Neil White: Football Manager Stole My Life), készítettek róla dokumentumfilmet (An Alternative Reality), elemezték szociológiai és pszichológiai hatásait. Benne van a Guinness Rekordok Könyvében egy vele kapcsolatos csúcs: egy Darren Bland nevű fiatalember 2163-ig jutott el a játékban a Fiorentinával – majdnem 174 napot vett el életéből a játék, amelynek akkor lett vége, amikor véletlenül leöntötte a laptopját.

De használják a játék adatbázisát profi futballklubok is, sőt, időnként be-befut egy-egy önéletrajz csapatokhoz, melyben a szakmai életút a virtuális labdarúgáshoz kötődik. Sőt, már arra is volt példa, hogy valaki ez alapján állást kapott egy csapatnál: a frissdiplomás azeri Vugar Huseynzade fanatikus FM-játékosként lett az FK Baki általános igazgatója, aki a játékoskeret alakításáért, a játékos-megfigyelés irányításáért, valamint marketingért felelt.

Szóval addiktív, meglehetősen bonyolult (pont ezért is jóval szűkebb kör játéka, mint mondjuk a könnyebben emészthető FIFA vagy PES), alapos (minden országot saját önkéntes kutatócsapat próbál a legközelebb hozni a realitáshoz). Pont ezért tökéletes arra, hogy belenézzünk a magyar futball közeljövőjébe, 2030-ig!

MIT CSINÁLTUNK?

Betöltöttük az összes európai élvonalbeli bajnokságot, a nagy amerikai bajnokságokat, illetve a topligák második vonalait és az NB II-t, majd szimulálni kezdtük a szezonokat 2017-től egészen 2030-ig. Ezt követően már a mostani fiatal tehetségek is kezdenek „kimenni” a játékból, így (nyilván merőben önkényesen) 2030-ban húztuk meg a határt, hiszen ezután már rengeteg újonnan generált játékos önti el az adatbázist.

SOKKAL NEM LESZ JOBB, DE KICSIVEL IGEN

Kezdjük a rövid összegzéssel: a magyar futball klubszinten jobb lesz a mostaninál, a nagy válogatott tornák pedig elérhetetlenek maradnak – már csak azért is, mert a klubfutball javulása nagyban a sokkal nívósabb légióskontingensnek, s nem a magyar játékosok erősödésének köszönhető. A játék központilag beállított értékekkel generálja egy-egy ország utánpótlását – a szimulációban az történt, hogy a magyar klubfoci erősödésével nem erősödtek párhuzamosan a hazai tehetségek, így a csapatok nagyszabású légiósvásárlásba kezdtek.

Ha már válogatott: tegyük hozzá, a világbajnokság 48 csapatosra emelése nincs a rendszerben, így továbbra is a 32-es mezőnybe kellene valahogy besurranni a magyar válogatottnak – a léc túl magas. Az Eb-selejtezőkön meg rendre kifejezetten rossz formát fut a nemzeti csapat…

A vigasz: Szoboszlai Dominik révén lesz Európa-klasszisa a magyar futballnak, a Videoton egyszer eléri a Bajnokok Ligája főtábláját, sőt, az El-be átkerülve megéri a tavaszt, s az Európa-liga csoportkörébe rendszeresen bejutnak klubcsapataink, igaz, általában csoportutolsóként távoznak onnan. A probléma inkább azzal van, hogy Szoboszlaihoz hasonló tehetség nem fut be, a klubporondon pedig fokozatosan nyílik az olló az európai elit és felső középmezőny, valamint a többiek között – ahogy a valóságban is.

Nézzük a legérdekesebb hazai és nemzetközi kérdéseket!

HOGY MEGY GEORGES LEEKENSSZEL A MAGYAR VÁLOGATOTTNAK?

Nem túl jól. A 2020-as kontinensviadal kvalifikációjában Litvániát, Azerbajdzsánt és Liechtensteint sikerül megelőzni, Boszniát és Portugáliát nem – és mivel pótselejtezőn Magyarország vereséget szenved Szlovéniától,lemarad a 2020-as Eb-ről, melyen az új Puskás Ferenc Stadion helyszín. A válogatott kínos vereséget nem szenved el, a csoport „kicsijei” ellen veretlen marad, ám a bosnyákoktól és a portugáloktól oda-vissza vereséget szenved.

A 2022-es világbajnokság selejtezői ennél sokkal rosszabbul sikerülnek. A nehéz vb-selejtezőcsoportban (Anglia, Svédország, Írország, Moldova) a válogatott alulmúlja önmagát, negyedik helyen végez, és csupán egy győzelmet arat. Georges Leekenst menesztik (és vissza is vonul az edzősködéstől), utódja Supka Attila, aki a Honvédtól érkezik.

MI LESZ EZT KÖVETŐEN A NEMZETI CSAPATTAL?

Nem változik nagyban az eredményesség. Sőt. A magyar válogatott általában csoportharmadik lesz a selejtezőkön, s ez minden egyes alkalommal kevésnek bizonyul. Kétszer Eb-pótselejtezőn bukik el, van, hogy megszerzi Németország mögött a második helyet vb-kvalifikációs csoportjában, ám olyan kevés pontot szerez, hogy a legrosszabb csoportmásodikként esélye sincs kijutni. Supka Attilát Keresztúri András váltja, az eredményességen viszont ez sem változtat – a válogatott 2030-ig egyetlen nagy tornára sem jut ki. A 2017-es top húszas világranglista-helyezést meg sem közelíti a nemzeti csapat a későbbiekben, sőt, van, hogy éppen hogy csak benn marad az első százban.

MIT TARTOGAT A KÖZELJÖVŐ AZ NB I-BEN?

A 2030-ig tartó szimuláció alatt csak három csapat nyert bajnokságot: a Videoton (nyolcszor), a Ferencváros (négyszer) és a Puskás Akadémia FC (egyszer). Mindhárom klub megjárta legalább az Európa-liga csoportkörét, ebből adódóan reputációja megugrott, kasszája felduzzadt, ennek következménye az lett, hogy a trió teljesen uralta az NB I-et.

Mellékhatás: mindhárom csapat igen jó légiósokat tudott hozni elsősorban a volt Jugoszláviából, ahogy emelkedett a reputációja, s ennek az lett az eredménye, hogy magyar játékos alig maradt a keretben. Ez a válogatottra visszahatott, negatívan… 2030-ra az NB I-es csapatok nagy részében külföldi játékosok viszik a prímet, az élcsapatok keretében 2-6 magyar labdarúgó van. Az NB I jóval magasabb szinten van, mint most, sokkal jobb a játékosanyag, de ezt elsősorban nem a magyar játékosok okozzák, hanem a jó képességű légiósok – kicsit hasonló a helyzet, mint kézilabdában.

A feljutók általában olyan csapatok voltak, amelyek korábban megjárták az NB I-et, kivétel a Szeged 2011 és a Tiszakécske (mely nem jogutódja a kilencvenes években az élvonalban szerepelt Kécskének).

A Magyar Kupa sorsa változatosabb volt, az MK-trófeát el tudta nyerni a „triumvirátuson” kívül a Haladás, a Diósgyőr, a Honvéd, az Újpest, a Paks és a Debrecen is, sőt, egy ízben a másodosztályú Kisvárda is játszhatott kupadöntőt (igaz, nem nyert).

MI LESZ SZOBOSZLAI DOMINIK SORSA?

A magyar labdarúgás egyik legnagyobb tehetsége alighanem most aláírná ezt a pályaívet, ugyanis Európa-klasszis játékos lesz belőle. Salzburgból a skót Celtichez vezet az útja, a glasgow-iaknál eltöltött négy szezon után 17.5 millió euróért megvásárolja az AC Milan, mellyel elhódítja az Európa-ligát és az Olasz Kupát. Négy milánói szezon után lejáró szerződéssel, a Bosman-szabályt kihasználva a Manchester Citybe szerződik, itt elég keveset játszik, de angol bajnokságot és klubvilágbajnokságot nyer a csapattal. 29 évesen 98-szoros válogatott, messze a legnagyobb karriert befutó magyar játékos évtizedek óta.

VISSZATÉR-E DZSUDZSÁK BALÁZS AZ EURÓPAI FUTBALLBA?

Nem, cserébe szinte klublegenda lesz az al-Vahdánál – pályafutása összes klubja közül itt játssza a legtöbb mérkőzést. 107-szeres válogatottként vonul vissza, ezt követően nem vállal szerepet edzőként vagy vezetőként. Hozzá hasonlóan Németh Krisztián sem jön vissza Európába, hét szezont nyom le a New England Revolutionnél, és a katari al-Rajjanban fejezi be karrierjét.

TOP 11 ÉRDEKES MAGYAR KARRIER

GULÁCSI PÉTER: az RB Leipzignál töltött évek után Keletre néz, és a Dinamo Kijev csapatában húz le több szezont. Amikor kiszorul az ukrán csapatból, a svájci Young Boyshoz igazol, innen vonul vissza.

BALOGH NORBERT: Ő is azonnal szignózná alighanem azt, ami a játékban történt vele. 2019-ig a Palermóban futballozik, és két kiválóan sikerült szezon után 12.25 millió eurót ad érte a Napoli. A délolasz nagycsapatban kevés lehetőséget kap, majd miután kifutott szerződése, hazaigazol a Videotonba. 107 válogatottságig jut.

LANG ÁDÁM: Dijoni légióskodása után az orosz Lokomotiv Moszkvánál éli karrierje legjobb éveit, hogy aztán Lengyelországban (Legia, Jagiellonia) fejezze be pályafutását, Magyarországra már nem tér vissza. Visszavonulása után játékos-megfigyelőnek áll, 90-szer szerepel játékosként a válogatottban. Háromszoros lengyel bajnok, kétszeres lengyel kupagyőztes.

NAGY ÁDÁM: Voltak rosszabb és jobb szezonjai (igazán kiemelkedő nem), és a Bologna csapatánál „öregedett meg”, nyolc szezont húzott le a klubnál. Innen a görög PAOK-ba igazolt. Öt szezont húzott le a szaloniki fekete-fehéreknél, majd megszerezte edzői papírjait, és átvette az U19-es nemzeti csapat irányítását. Képességei alapján ha folytatnánk a szimulációt, valószínűleg éveken belül a magyar válogatott szövetségi kapitányává válna. 89 válogatottságnál áll meg.

CSOBOTH KEVIN: Egészen 2027-ig a Benfica játékosa marad, de sokkal többet játszik a második, mint az első csapatban. Végül megelégeli a pendlizést Benfica A és B között, és elszerződik az Olympiakosz Pireuszhoz, a görögökkel két bajnoki címet ünnepelhet. Jó teljesítménye topligás szerződést ér: a Crystal Palace csap le rá. A válogatott abszolút húzóembere, 88 mérkőzésen 51-szer talál be.

SCHÖN SZABOLCS: Az Ajaxban nevelkedő magyar játékos be is küzdi magát az amszterdamiak első csapatába, igaz, csak egy szezonban számít alaptagnak – ezt követően a Twente szerződteti, melyhez nyolc szezonon keresztül hűséges marad. Érthetetlen okból alig kap szerepet a válogatottban, csak kétszer húzhatja magára a nemzeti mezt.

HORVÁTH OLIVÉR: A másik Ajax-nevelés is az amszterdamiaknál mutatkozik be az Eredivisie-ben, igaz, a hollandok közben egy kicsit kölcsönadják Magyarországra is. Van egy nagyon jó szezonja, ám utána megsérül és két szezonon keresztül alig játszik, végül kifut a szerződése, és hazatér a Vasashoz. Itt magára talál, három idény után a PEC Zwolle visszaviszi Hollandiába. Schönhöz hasonlóan alig játszatják a válogatottban.

KUN BERTALAN: Szintén Hollandiában, a PSV-nél nevelkedik, hamar debütál az eindhovenieknél, de sok esélye nincs beverekedni magát a kezdőcsapatba, így elfogadja a Willem II ajánlatát. Öt szezont tölt a tilburgiaknál, kettőt itthon, a Vasasban, majd visszamegy Hollandiába, a NEC-hez – de egyszer sem válogatják be a nemzeti csapatba. Lehet, hogy a holland futball reputációcsökkenése ennek az oka?

TAJTI MÁTYÁS: Ugyan felviszik a Málaga első keretébe, ám az áttörés nem jön össze neki, így a spanyol harmadosztályú Real Irún és Sestao csapatainál légióskodik, hogy aztán Balmazújvárosba igazoljon. Úgy tűnik, innen már nincs visszaút, ám öt idény után a spanyol másodosztályú Ferrol, majd Racing Santander csapatához szerződik. Soha nem mutatkozik be a magyar válogatottban.

SZÁNTÓ TAMÁS: A Bécsben nevelkedő középpályás alapembere lesz a Rapid Wiennek, 17 szezont tölt el a zöld-fehérek kötelékében. Mikor kiszorul a csapatból, egy félszezont Diósgyőrben játszik (illetve inkább padozik), majd visszatér Ausztriába, a linzi LASK-hoz. 87 válogatottságig jut, négyszeres osztrák bajnok és kupagyőztes.

HUTVÁGNER GERGELY: A Sampdoria ificsapatától felkerül a legjobbakhoz, bemutatkozik a Serie A-ban, majd a Samp kölcsönadja az Újpestnek. Egy kitűnően sikerült szezon után visszamegy a genovai csapathoz, ahol éveken keresztül bombabiztos csapattag. Mindig ő ugyanis a cserekapus – 12 szezon alatt csak 7 bajnokin játszik! Szerződése lejártával Diósgyőrbe szerződik, de ott is csak a padra kerül. Így is ötvenszeres magyar válogatott. Pályafutása kicsit az olasz Massimo Piloniéra emlékeztet, aki a hetvenes években Dino Zoff örökös tartaléka volt a Juventusnál, és hat év alatt csak 12 mérkőzést játszhatott – róla egyébként színdarab is készült…

HOGYAN ALAKUL DÁRDAI PÁL EDZŐI PÁLYAFUTÁSA?

Egyklubos edző marad: kizárólag a Hertha BSC csapatánál dolgozik, majd kiesik osztályozón a berliniekkel, és ezt követően visszavonul.

BEJUT-E MAGYAR CSAPAT A BAJNOKOK LIGÁJA CSOPORTKÖRÉBE?

Igen, a Videoton kétszer is. Egyszer ráadásul csoportharmadikként átesik az Európa-ligába, és megéri a tavaszt, amikor is az Internazionale kettős győzelemmel búcsúztatja. A magyar koefficiens 2030-ra úgy megemelkedik, hogy a bajnoki ezüstérmes is elindulhat a BL-selejtezőben és öt magyar csapat szerepelhet a nemzetközi kupákban.

BEJUT-E MAGYAR CSAPAT AZ EURÓPA-LIGA CSOPORTKÖRÉBE?

Igen, elég rendszeresen: a Videoton, a Ferencváros és a Puskás Akadémia is többször feljut az El főtáblájára, a Videoton egyszer csoportmásodikként tovább is jut, hogy aztán tavasszal gyorsan kiessen. 2030-ig kétszer fordult elő, hogy magyar csapat megérte a tavaszt – mindkétszer a Vidi.

CSINÁL-E KÜLFÖLDI KARRIERT MAGYAR EDZŐ?

Érdekes módon senki sem fut be nagy karrierívet, Lőw Zsolt megbecsült másodedző marad a Bundesligában, Szabics Imre Ausztriában. Bódog Tamás az NB I-ben marad, és lesz az egyik legmegbecsültebb tréner.

KI LESZ AZ ELSŐ JÁTÉKOS, AKI CRISTIANO RONALDO ÉS LIONEL MESSI UTÁN ARANYLABDÁT NYER – ÉS MIKOR?

A francia Antoine Griezmann, 2018-ban, utána pedig Kevin De Bruyne és Paulo Dybala következik. Dybala négy, De Bruyne két Aranylabdát gyűjt be, de egy landol Ousmane Dembélénél is.

KI NYER TÖBB ARANYLABDÁT, MESSI VAGY RONALDO?

Lionel Messi. Ronaldóban már nem volt kraft, hogy visszaüljön a trónra, Messiben viszont igen, begyűjtött még egy Aranylabdát 2021-ben, ezzel lenyomta CR-t. Pályafutása befejezése után Messi és Ronaldo is szerzett edzői papírt, ám nem csinált egyikük sem karriert – mindketten inkább a békés visszavonultságot választották. Egyikük sem váltott már klubot, tehát Messi a Barcelonánál, Ronaldo a Real Madridnál fejezte be pályafutását.

NYER-E MESSI ARGENTÍNÁVAL NAGY VÁLOGATOTT TRÓFEÁT?

Nem, minden idők egyik legjobb játékosa válogatott trófea nélkül fejezi be karrierjét. 2018-ban megismétlődik a német–argentin vb-döntő, megint hosszabbítás dönt – megint a németek javára. Messi a spanyolok elleni győztes negyeddöntőben megsérül, és a torna utolsó két mérkőzésén nem tud pályára lépni. Egy évvel később az argentinok a Copa América döntőjét vesztik el Uruguay ellen. Az utolsó esély a 2022-es világbajnokság, mely a negyeddöntőben ér véget az argentinoknak – Messit lecserélik a későbbi győztes olaszok ellen, mikor Argentína emberhátrányba kerül.

NYER-E VILÁGBAJNOKSÁGOT AZ ANGOLOK ÚJ GENERÁCIÓJA?

Nem. A legjobban 2022-ben szerepelnek az angolok, ám tizenegyesekkel (mi mással?) vereséget szenvednek a kétszeres győztes olaszoktól.

MI A JÁTÉK LEGNAGYOBB MEGLEPETÉSE?

Az egy dolog, hogy 2022-ben olasz–horvát vb-döntőt rendeznek, de 2026-ban Mexikó abszolút meglepetésre legyőzi a németeket a fináléban, ezzel az első nem európai vagy dél-amerikai győztese lesz a világbajnokságnak! A mexikóiak még meg is védhetnék címüket, ám Franciaország megállítja őket a 2030-as tornán.

Az Európa-bajnokságokhoz kötődik a második legnagyobb meglepetés: egy-egy tornát megnyernek az olaszok és a németek, ám köztük a 2024-esen a svédek diadalmaskodnak. Anglia ellen, de legalább nem tizenegyesekkel…

NYER-E BL-T NEYMARRAL A PSG?

Nem, háromszor eljut a döntőig, de mindháromszor vereséget szenved (a Real Madridtól, a Manchester Unitedtől, illetve az Atlético Madridtól). Neymar ráadásul az Aranylabdát sem tudta megnyerni.

VISSZAÜL-E EURÓPA TRÓNJÁRA MOURINHÓVAL A MANCHESTER UNITED?

Igen, az MU 2019 és 2022 között négy BL-kiírásból hármat megnyer, aztán 2030-ig még hármat, igaz, akkor már nem Mourinho az edző. Érdekes, hogy csak spanyol (Real Madrid, Barcelona, Atlético Madrid) és angol (Manchester United, Manchester City, Liverpool) csapat tudta elhódítani a BL-serleget. A Juventus meg tradícióit folytatva elbukott még két döntőt…

MELYIK CSAPATÉ A LEGMEGLEPŐBB KUPAGYŐZELEM?

A spanyol Alcorcón Európa-liga-elsősége finoman fogalmazva is váratlan volt. Az El-ben csak olasz, spanyol és angol csapatok nyertek (a Tottenham négyszer is), érdekes módon a német klubok a szimulációban képtelenek voltak az európai kupagyőzelemre. A BL- és El-döntőkben csak egyetlen eset volt, hogy nem az öt nagy bajnokságba (angol, spanyol, olasz, német, francia) tartozó csapat volt az egyik mérkőző fél – a holland Feyenoord.

KICSIT UNALMAS LETT

Az olasz Serie A-ban 2027-ig csak a Juventus nyert bajnoki címet, hogy két idény erejéig leváltsa a Napoli – a milánói és római klubok viszont a dobogónál tovább egyszer sem jutottak. Horvátországban a Dinamo Zagreb a 2017–2018-as idénytől a 2029–2030-asig minden egyes kiírást megnyert.

NYER-E BUNDESLIGÁT AZ RB LEIPZIG?

Nem, bár szinte állandó dobogós – a szimulációban csak a Bayern München, a Borussia Dortmund és a Bayer Leverkusen ünnepelhetett német bajnoki elsőséget. A Bayern 2026-tól válságba kerül, és négy idényen keresztül a dobogóra sem fér fel!

EZT NEM LÁTTUK JÖNNI – NÉHÁNY ESEMÉNY, AMITŐL VAKARTUK A FEJÜNKET

A TOPLIGÁK GYŐZTESEI, 2018–2030