Kár volt tartalékolni

Nem vártak másnapig, a deb receniek rögtön a diósgyőri botlás (0–1) lefújása után látni akarták a felvételeket, hogy saját szemükkel győződhessenek meg arról: a vereséget érő hazai tizenegyes jogos volt-e, vagy sem. A vendégek kíváncsisággal vegyülő bosszúsága némiképp érthető is, hiszen a DVSC immár hat esztendeje nem maradt három pont nélkül a szezon első mérkőzésén; a Loki legutóbb a 2003–2004es idény startjánál hasalt el (1–3 az Újpest ellen), és – lehet, riasztó előjel, de… – abban a kiírásban nem is lett bajnok, az utolsó fordulóban át kellett engednie első helyét a Ferencvárosnak a versenyfutásban.

„Úgy látjuk, hogy a tizenegyes jogtalan volt, szerintem Szilágyi Pétert inkább a mellkasán, mintsem a kezén találták el” – szögezte le a megmásíthatatlanról Herczeg András, a DVSC klubmenedzsere, miután megnézte a perdöntőnek csupán némi jóindulattal nevezhető televíziós felvételeket. Ám ha nincsen a büntető, az eredményjelző akkor is „csak” 0–0-t mutat, amely egy bajnoki címvédő esetében ugyanúgy az „ejnye-bejnye” kategóriájába sorolható a tetszhalotti állapotából visszatérő DVTK otthonában.

S ez még akkor is igaz, ha a Loki a B jelű csapatát küldte harcba az erőtartalékolás jegyében.

„Még ilyen összetételben is sokkal többet vártam csapatomtól – érkezett a klubmenedzseri dörgedelem. – Játékosaimból hiányzott a kellő agresszivitás, emellett határozottabb labdaszerzést, valamint hatékonyabb támadásépítést, illetve -befejezést kértem. Bíztunk benne, hogy győzhetünk a fiatalokkal, jobban mondva: nem kapunk ki. Nyilván sokat lehet most azon vitázni, megérte-e pihentetni a keret jelentős részét. Nos, a bajnoki vereség tudatában mondhatom: nem.”

Egyetlen játékos volt csupán a debrecenieknél, aki nem kapott pihenőt: a svéd Kalmar ellen idegenben fellépő (1–3) kezdő csapatból kizárólag Czvit kovics Péter lépett pályára a Diósgyőr ellen. Vajon miért rá esett a választás?

„Feltétlenül szükségünk volt a középpályán egy rutinos, tapasztalt labdarúgóra, aki öszszefogja a fiatalokat – érvelt

Herczeg András. – Czvitkovics Péter nem is okozott csalódást, felvállalta a támadójátékot, sajnos a többiek csak ritkán csatlakoztak hozzá. A történtek dacára úgy gondoljuk, az észt Levadia elleni BL-selejtező olyan fontos esemény együttesünk életében, amelyért érdemes áldozatokat hoznunk.

Mert ha szerdán Tallinnban sikerül jó eredményt elérnünk, senkit sem foglalkoztat majd a hét végi botlásunk. Még úgy sem, hogy most valóban kicsit szomorúak vagyunk.”

Amúgy vasárnap délután újból a televízió képernyőjére tapadtak a debreceni tekintetek, azonban a programban már nem a Diósgyőr tizenegyese, hanem a Levadia Tallinn Wisla Kraków elleni mérkőzésének momentumai szerepeltek.

„Kellemetlen, erőszakos ellenfél – szólt a velős summázat az aktuális észt BL-riválisról. – Harcos, akaratos társaság, játékosai folyamatosan keresik és erőltetik a párharcokat.”

Az edzői verdikt egyértelmű: gyámoltalan játékkal nincs keresnivaló a Levadia ellen.