Előbb hétfőre, majd szerdára, aztán – biztos, ami biztos… – csütörtökre ígérték, hogy a múlt péntek óta érvényben lévő papírforma szerint hivatalosan is a Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Nonprofit Kft. lesz a labdarúgócsapatot működtető gazdasági társaság tulajdonosa. A miskolci önkormányzathoz tartozó cég szóban már korábban mentőövet dobott a Baranyi Sándor, Dlusztus Imre tandem által megvásárlásra kínált klubnak, viszont az átadás-átvételről szóló dokumentumok aláírására az előzetes hírek dacára csütörtökön sem került sor.
Pedig Nagy Béla, a DSM Kft. ügyvezető igazgatója eleinte derűlátóan fogalmazott, és előrevetítette: bármelyik pillanatban várható, hogy a szerződéseket többszöri szemrevételezés után végre a város részéről is elfogadják.
Alig néhány órával később azonban kiderült, hogy a diósgyőri „tűzoltó-hadművelet” egy napot biztosan késik – már megint…
Habár a bajnokság egy hét múlva kezdődik, a DVTK-nak pedig se acélos játékoskerete, se vezetőedzője nincs még, úgy fest, hogy a papírmunka egyelőre minden sportszakmai szempontot felülírhat. Nagy Béla csütörtök késő délutáni tájékoztatása ugyanis már úgy szólt, hogy: „…a szerződéseken akad még mit csiszolgatni.”
Az ügyvezető persze rögtön sietett leszögezni, hogy a megállapodás rendkívül közel van. Úgy tudjuk, a korábbi tulajdonos, a szegedi Szeviép Zrt. által megküldött papírokkal nincs különösebb gond, csakhogy a DSM Kft. néhány pontot szeretne megváltoztatni. Ezért aztán most újból az ügyvédeken a sor, hogy az érintett passzusokat – ahogy Nagy Béla fogalmazott – „némiképp átvariálják”.
„Szóban mindenben megállapodtunk – nyomatékosította az ügyvezető. – Most már csupán technikai kérdésekről egyeztetünk, tévesek tehát azok az információk, hogy anyagi akadályok hátráltatják a megállapodást. Azt hiszem, pénteken végre pont kerülhet az ügy végére.”
Ezt várja Aczél Zoltán is, aki szerdán két alkalommal vezényelt edzést a piros-fehéreknek – igaz, mindenféle megbízatás nélkül.
„Aligha ez a helyes kifejezés… – reagált Erwin Koeman szövetségi kapitány segítője arra a felvetésre, hogy türelmesen várja-e sorsa alakulását. – Egyelőre jó, illetve rossz hírekkel sem tudok szolgálni. Amíg az átadás-átvétel nem történik meg hivatalosan, felesleges gondolkodni a hogyan továbbról. Azt vettem észre, hogy a klubnál velem képzelik el a jövőt, de amíg nem kristályosodik ki a helyzet, hiba lenne fejest ugrani a feladatba. Szívesen segítek a csapat kialakításában, de azzal valamennyien tisztában vagyunk, hogy ezt így nem lehet sokáig húzni, elvégre vészesen közeledik a rajt. A csütörtök délelőtti edzést még én vezettem, délután viszont autóba ültem, hogy visszatérjek a fővárosba a családomhoz.”
Pénteken kiderülhet, hogy van-e még visszaút a DVTK-hoz…