Mindenki az Astana ellen?!
Furcsa lenne, de tény, a többi csapatnak valamit ki kell találnia, ha meg akarja valahogy állítani az új francia forradalomra (az istálló honlapján ez a szlogen fogadja a látogatókat) készülő kazah együttest. Az alkalmi szövetség ötletét a Silence-Lotto első embere, Henrik Redant vetette fel, hátha így lehet esélyük a bivalyerős gárdával szemben, amely négy bringást delegál a legjobb hat közé.
„Végig blokkolják a mezőnyt – mondta Redant még a vasárnapi etap előtt az astanásokról. – Ezzel Verbier-ig, azaz a tizenötödik szakasz befutójáig nem fog történni semmi. Jön majd valaki, aki megnyeri a szakaszt, de az összetettben semmi sem fog változni.”
A Silence-Lotto azért szombaton is kísérletezett, első számú embere, Cadel Evans támadott, de az Astana csak egypercnyire engedte el, amiért szökevénytársai háborogtak is. A várt összefogás azonban nem valósult meg, igaz, Redant szerint erről nem is beszélni kell, sőt nem is szabad nyíltan kijelenteni, inkább az lenne a szerencsés, ha útközben – úgymond magától – alakulna kiaz Astana-ellenes szövetség. „Ha tényleg el akarunk érni valamit, akkor együtt kell működnünk” – hangzott az üzenet a többieknek.
Ehhez képest Redant úgy érzi, néhányan inkább az Astana mellett vannak. Jó példa volt erre szerinte, hogy szombaton Cadel Evans támadásakor a Caisse d’Epargne is segített az üldözésben, ez pedig hasonló helyzet volt, mint amikor az idei Dauphiné Libérén Contador segített Alejandro Valverdének Evans üldözésében. Ez a Contador–Caisse d’Epargne szövetség egy vadabb összeesküvés-elméletet is előrevetít, mely szerint a 2007-es Tour-győztes azért segít a spanyol-francia csapatnak, mert odaigazolna, ha Armstrongot elé helyeznék az Astana hierarchiájában. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy Contador vagy Armstrong lesz-e az első ember a hátralevő két hétben, mivel a csapatfőnök Johan Bruyneel továbbra is óvatosan fogalmaz ebben az ügyben, s csak annyit jegyzett meg, örül annak, hogy mindkét topversenyzője jó formában van.
Redant tervének megvalósulására nem látunk túl nagy esélyt, az Astana pedig vasárnap is irányítása alatt tartotta a mezőnyt, sőt az első kategóriás Col d’Aspinen Armstrongnak még támadásra is volt ereje, igaz, a főmezőny hamar utolérte a hétszeres győztest. A hegyes-völgyes szakaszon (a második emelkedő csúcsától még 70 kilométer volt a célig) szinte egymást érték a különböző szökési kísérletek, amelyek közül Pierrick Fedrigo, Franco Pellizotti és Jens Voigt hármasa tartott ki a legtovább. A trióból a legendás Tourmalet-n Voigt szakadt le, a csúcsra pedig Pellizotti ért fel elsőként. A francia-olasz kettős innentől kezdve eszeveszett tempóban száguldott a cél felé, miközben a főmezőnyhöz a lejtmenetben jó néhány, a hegyen leszakadó bringás zárkózott fel.
A hajrában Fedrigo és Pellizotti nagy küzdelmet vívott egymással, először Fedrigo támadott, de az utolsó néhány száz méteren úgy tűnt, az olasz nyerhet, amikor is a francia bringás egy utolsó nagy hajrával lesprintelte riválisát, s így 2006 után ismét szakaszt nyert a Touron.
Hétfőn szünnap vár a Francia körverseny mezőnyére, a bringások a pihenés mellett Tarbes-ból Limoges-ba repülnek, ahonnan kedden folytatják a tekerést.
Eredmények a 15. oldalon