A BL-elődöntő visszavágója után Pálinger Katalin, a győztes Győr kapusa hősiesen állta a felé záporozó kérdéseket, fogadta a gratulációkat teljesítményéért, aztán azzal köszönt el, hogy gyorsan keres egy vödör jeget, és azonnal elkezdi hűteni a kezét – pontosabban jobb keze törött kisujját.
„A kézilabdázó nem is kézilabdázó, ha nincs valamilyen sérülése – emelte magasba fájós, bekötött kezét Pálinger Katalin. – Az egyik, hétközi edzésen rosszul nyúltam bele egy lövésbe, és megsérült az ujjam. Nem tagadom, fájt, sőt még most is nagyon sajog, de a kezelések sokat segítettek. Meg sem fordult a fejemben, hogy kihagyom a BL-elődöntő visszavágóját, hiszen életem egyik legfontosabb meccse volt.”
Nem tudni, miként védett volna Pálinger, ha nem fáj a keze, mert így is szenzációs bravúrokkal segítette csapatát, amely főleg a második félidőben játszott ellenállhatatlanul. Ezt az osztrák együttes vezetői és játékosai is elismerték, igaz, mentegetőzve hozzáfűzték, hogy a Hypo nagyon gyenge napot fogott ki. Ez a magyarázat semmit sem von le a Győr érdemeiből, hiszen Konkoly Csaba edző játékosai – a 13 gólig jutó, támadásban és védekezésben is jeleskedő Görbicz Anita vezérletével – mind taktikailag, mind erőnlétben vetélytársuk fölé kerekedtek. Amikor a pompás siker titkáról kérdeztük Pálingert, azt mondta, nincs titok.
„Az ETO egyszerűen jobb csapat, mint a Hypo – hangoztatta a kapus. – A játékunk alapja az erőszakos védekezés, amely ezúttal is hatékony volt. Ettől aztán az én önbizalmam is megnőtt. A védőfal szinte légmentesen zárt előttem, és ha mégis lövőhelyzetbe jutottak a Hypo belső játékosai, sikerült hárítanom. Nem mondanék igazat, ha azt állítanám, számítottam a nagy különbségű győzelemre. Ugyanis a Hypóban nagyon sok kivételes képességű kézilabdázó lép pályára, ráadásul a cserék szintén remek játékosok.”
A felvetésre, hogy a Győr kispadosai is sokat tettek a csapat sikeréért, bólogatott a kapus, majd hozzáfűzte, hogy Simona Spiridon piros lapja, valamit az együttes szerkezeti átszervezése után különösen nagy szükség volt a cserék okos, jó játékára.
„Védekezésben és támadásban egyaránt hiányzott Spiridon, de sikerült áthidalni a kiválásából fakadó gondjainkat – folytatta Pálinger Katalin. – Amikor kissé fáradtunk vagy fogyott a levegőnk, a közönség segített bennünket. Már a meccs elejétől éreztem, hogy ilyen publikum előtt nem lehet kikapni. Szerencsére meg tudtuk hálálni a nézősereg bizalmát, és látványos győzelemmel sikerült viszonozni szeretetét.”
Kikerülhetetlen volt, hogy a BL-elődöntőben elért kiemelkedő eredmény ünneplésekor a Viborgról, vagyis a fináléról is megkérdezzük a kapust.
„Természetesen ismerem a dán csapatot, de ebben az évadban még nem sokat foglalkoztam vele, ennek az ideje most következik – mondta. – Sok-sok híres, magasan képzett játékosból áll a Viborg kerete, amely a közelmúltban súlyos térdsérülést szenvedő Bojana Popovics-Petrovics nélkül is pokolian erős. Szerintem jobb csapat, mint a Hypo, ezért a legyőzéséhez jobban kell játszanunk, mint az osztrákok ellen. A Viborg három éve megnyerte a BL-t, nekünk most sikerült először döntőbe jutni. Nem szeretnénk megállni a végső diadal kapujában.”
A Győrről a 20. oldalon is olvashat