Aki csak a csütörtök esti alakítását, a két védhetetlen jobblábas lövését látta, máris meggyőződhetett Diego kivételes képességeiről. Aki pedig figyelemmel kíséri a Santosból induló, a Portón át végül a Werdernél kikötő futballista karrierjét, talán jogosan veti fel a kérdést: mit keres egy 34-szeres brazil válogatott játékos Brémában?
Maga az érintett éppen az Udinese elleni diadal után fejtegette, hogy most már mindenképpen UEFA-kupa-győztes akar lenni, ami a mezőnyre pillantva egyáltalán nem hat nagyzolásként; úgy meg pláne nem, ha a Bremen által már megszerzett értékes skalpra utalunk, hiszen Thomas Schaaf együttese két fordulóval korábban a Milant búcsúztatta el, többek között a párharcot egy-egy góllal és gólpasszal záró Diegónak hála. Ha pedig hozzátesszük, hogy a Német Kupában (elődöntő) is versenyben van még a Werder, továbbá Diego 10 gólos a csapat számára „félresikerült” bajnokságban (az előző két idényt egyaránt 13-mal zárta, 14, illetve 11 gólpassz kíséretében), nagyjából sejthető, hogy hősünk mit keres a Weser partján: a kiugrási lehetőséget.
Bár lehet, hogy már nem is kell ezt tennie.
Ahogyan lapunk is többször hírt adott róla, Diegót jó ideje figyeli a Juventus, ő pedig nem titkolja, szeretné megmutatni magát a Serie A-ban, lehetőleg olyan csapatban, amely a Bajnokok Ligájában nem csupán mellékszerepre kárhoztatik, mint például a most futó idényben a Bremen (a zöldek onnan „estek át” az UEFA-kupába). Az együttműködést ráadásul nemcsak a játékos erőlteti, hanem egyre inkább a torinói klub is, noha decemberben Claudio Ranieri edző kivitelezhetetlennek nevezte Diego csapatba építését. Februárban azonban a futballistát magasztaló szakvezető is más álláspontra helyezkedett, s most Diego ügynöke, egyben édesapja felhívta a figyelmet az előttük álló hét-vége jelentőségére.
„A két klub illetékesei szerintem még nem is beszéltek egymással, de úgy tudom, a következő napokban erre is sor kerül. Húsvét után Brémába utazom, s Európában maradok két hétig” – hangoztatta Djaír Ribas da Cunha, Diego édesapja. A hírek szerint a valóban komolynak tetsző üzlet megkötésének a pénz sem lehet akadálya, mert a korábban 30 millió eurót kérő németek már 25-tel is beérnék; s abból kiindulva, hogy a megfontolt játékospolitikát folytató Juventus nyaranta nem szokta sajnálni a pénzt új igazolásokra – gondoljunk csak Amauri tavalyi, vagy a Vincenzo Iaquinta, Tiago duó tavalyelőtti megszerzésére 23, illetve 26 millió euróért –, Diego hamarosan Torinóban találhatja magát.