A siker pénzkérdés is

Ezen igazán nem múlhat – mondja mindenki.

Miközben más országban senki sem titkolózik a prémiumokat illetően, nálunk valahogy még mindig sikamlósnak számít a téma. Márpedig kár szégyellősködni, ha tetszik, ha nem, a nemzeti csapatokat a világon mindenhol a kluboknál fizetett profik alkotják, akik ebből élnek, pontosan tudják, egy-egy tétmérkőzésnek az erkölcsi sikeren túl milyen anyagi vonzata van. A futballban elért sikerhez rengeteg tényezőnek kell stimmelnie, a jó erőnlétnek, a megfelelő taktikának éppúgy, mint a szerencsének vagy a kellő motivációnak (amelynek pesze nemzeti mezben mindig kötelezően maximális kell lennie).

És igen, a prémium igenis fontos szempont, amikor a válogatott rendkívül fontos selejtezőre készül…

Arra voltunk kíváncsiak, tudják-e az érintettek, milyen pénzügyi ellenértéke lenne annak, ha Erwin Koeman csapata kijutna Dél-Afrikába, a 2010-es labdarúgó-világbajnokságra. Azon botorság lenne elcsúszni, hogy nincs kitűzött célprémium, mondván: úgysem szoktunk kijutni világeseményre (legutóbb 1986-ban izgulhattunk honfitársainkért vb-n).

Tudomásunk szerint a szövetség felső vezetősége egyeztetett a játékosokkal, de konkrét összegeket egyelőre senki sem mondott, holott a profi világban nem titok az ilyesmi. Azt lehet tudni, hogy a német válogatott játékosai fejenként 200 ezer eurót (mintegy 60 millió forintot) kapnak, ha csoportgyőztesként kvalifikálják magukat a vb-re, miképpen az sem volt titok, hogy a spanyol nemzeti tizenegy tagjai is hasonló összeget vehettek fel a tavaly nyári Európa-bajnoki győzelemért.

De nem kell messzire mennünk: a vb-selejtezőcsoportunkban szereplő dán válogatott tagjai a szövetség honlapján közzétett adatok szerint az idegenbeli selejtezőkért hétezer dán koronát, azaz 225 ezer forintot kapnak a pályára lépésért, a döntetlenért további nyolcezer korona, a győzelemért tízezer korona jár…

Nem kétséges, nincs az a pénz, amelyet bárki túlzásnak tartana, ha a magyar csapat elverekedné magát a világbajnokságig, hiszen olyan régen nem élhettünk át ilyesmit, de ez színtiszta üzlet: a prémium annyi, amennyit az MLSZ erre a célra ki tud termelni, az persze igaz, hogy az ekkora siker alighanem mágnesként vonzaná a szponzorokat, tehát lenne mit szétosztani a labdarúgók között.

Az egyeztetésen a hírek szerint nem volt éppen közel egymáshoz a szövetség vezetőségének és a játékosok képviselőjének álláspontja, ám úgy tudjuk, az egyik rutinos futballista keresetlen szavakkal oldotta meg az ügyet: „Uraim, van egy jó edzőnk, végre jól állunk a csoportban, a közönség mellénk állt, a média támogat bennünket, most egy reménybeli siker az MLSZ-en múljon?” – kérdezte, s ez meggyőzte a vezetőket.

Úgy értesültünk, hogy különböző értéke van az egyes selejtezőknek: a Málta elleni hazai győzelem kötelező, a Portugáliából esetleg elhozott három pont bravúr. Az előbbi sikerért nem is jár prémium, a tíz selejtezőnek meghatározott értékrendje van, és persze az sem mindegy, hogy valaki kilencven percen át vagy csak mondjuk a kispadon üldögélve járul hozzá az eredményhez. A vb-re kijutást természetesen a meccsprémiumokon felül újabb összeggel honorálja a szövetség – erről a bizonyos bónuszról MLSZ-es forrásunk azt mondta, minden eddigi magyar futballdíjazást felülmúl, miközben a légiósok szerint „...azért nem kell tőle hasra esni”.