Szürke ruhások fehérben

Az As című lap keddi számának címlapján Raúl, a Real hőse mosolygott, ám a helyi lapok, a Gaceta és a La Razón megadták a tiszteletet a mérkőzésnek, és a tízszeres magyar bajnokcsapatnak, az Euroliga alapító tagjának. Hiába, óriási élmény a final four-ba jutás lehetősége az egyre izmosodó spanyol klubnak, amelynek tagjai még sohasem élhették át a négyes döntő hangulatát, ez csupán a második idényük az európai elitsorozatban. A helyiek edzője csupa jót mondott a lapokban a mieinkről, kiváltképp Nicole Ohlde-t, Kelly Mazzante-t, Vajda Annát és Iványi Dalmát méltatta, utóbbit a kontinens legjobb irányítójának titulálta.

A pécsiek a meccs napján nem edzettek, inkább sétáltak a verőfényes időben a gyönyörű városkában, és nyugodtan készülődtek a negyeddöntő első összecsapására. Ami nem javította a mieink esélyeit, az Brooke Queenan kiújult térdsérülése. A velencei diadal főhőse csupán a jegyzőkönyvbe kerülhetett be, a csapatba nem.

Mire az első kosár megszületett a találkozó második percének elején, már négy személyi hibát fújtak a mieink ellen, ebből kettőt Iványi Dalmára, olyan szituációban, amely százszor előfordul egy mérkőzésen, néma bírói síp mellett. A hazaiak ellen akkor ítéltek először, amikor a magyaroknak már öt faultjuk volt. Ez előrevetítette, mire számíthatunk az olasz, portugál, francia hármastól, a védekezés mindenesetre lényegesen megnehezül, ha ránézni sem szabad az ellenfélre.

José Hernández megérezhetett valamit, mert Isábel Sánchez kezdett a belga Anke De Mondt helyén, s nekünk különösen nem hiányoztak a spanyol hátvéd pontjai. Az első negyed végén kilenc pontnál tartott, a pécsiek csúcsnégyese pedig négynél – együttvéve. A 17 pontos átlaggal rendelkező Vajda Anna csupán a 15. percben talált be először, a salamancaiak pedig belőtték magukat, ráadásul a magyar csapat kapott egy triplát az első negyed zárásának pillanatában, egyet pedig akkor, amikor gyakorlatilag lejárt az Avenida támadóideje. Ha ezt a két hármast sikerül kivédekezni, akkor pusztán hat pont lett volna a különbség a nagyszünetre, így viszont kétszer annyi.

Nagyon nem mindegy!

Az sem jelentett sok jót, hogy a fordulást követő első támadásból Vajda Anna kidobta a labdát az oldalvonalon túlra, majd Iványi azonnal megkapta a negyedik személyi hibáját. S, hogy ne érezze annyira egyedül magát a cserepadon, a 24. percben követte Vajda és Sarok Nikolett is – a pécsi kezdő ötös három embere is négy hibával állt, le kellett ülniük – és még több, mint másfél negyed hátra volt. Petra Stampalija két duplával tizenötön túlra tornázta a spanyol előnyt, majd De Mondt húszra. A meccs gyakorlatilag eldőlt, a fehér mezesek gyakorolhatták a büntetődobásokat. A szürke ruhások is nyugodtan felvehették volna a fehéret.

Amikor Iványi – a spanyol edző szerint Európa legjobb irányítója – kipontozódott a 29. percben – 23-10 volt a személyi hibák aránya. Így nehéz. Pécsen azonban lehet egyenlíteni, ott feltehetőleg csak a spanyol csapat lesz az ellenfél.

Az egyik fél második győzelméig tartó párharc állása: 1–0 a Halcón Avenida javára