A Vasas éve lesz 2009!

Izgul?Izgul?

Kicsit igen – mondta őszintén Mészöly Géza, a Vasas vezetőedzője.

A vasárnap kezdődő iráni túra miatt, vagy mert tartoznak a játékosoknak?

Kezdhetjük az utóbbival. Az adósságok jelentős részét átutalta a klub, Markovits László klubelnök megígérte, hogy fizetnek, mielőtt nekivágnánk a túrának, és ott is van a bankszámlákon a pénz. Az elnök úr azt is megígérte, hogy a további hátralékot megkapja mindenki, mielőtt elkezdődne a tavaszi szezon. A mai futballban, a mai világban a pénzügyi probléma sajnos cseppet sem szokatlan, de az elnök úr rendkívül korrekt. Ha azt mondja nekem, „Figyelj, Géza, holnap bejövök az öltözőbe, elmondom a srácoknak, mi a helyzet, akkor egyfelől ezer százalék, hogy Markovits László másnap tényleg ott van, és őszintén, nem mellébeszélve elmondja, mire számíthatunk. Nem akarok más klubbal példálózni…”

Mostanában a DVTK-val kapcsolatban lehetett az örökös ígérgetésekről hallani…

Igen, rájuk is gondoltam. Ott voltunk a miskolci teremtornán, amelyet megnyertünk, és egyedül érkeztem a csarnokhoz. Ahogy leparkoltam, éppen arra jött tíz-tizenkét diósgyőri ultra, na, gondoltam, most jól fenéken billentenek. Erre a vállamat veregették, hogy „Géza, jó kis csapatod van, de azért hajrá, Diósgyőr!” Aztán a volt DVTK-játékos, Vitelki Zoltán nyolcéves tanítványai egymás között játszottak, és az ultrák végig szurkoltak, énekeltek, a meccs végén pacsiztak a kissrácokkal, akiknek csillogott a szemük, hogy ilyen hangzavarban focizhattak. Azok a kisfiúk most mind DVTK-játékosok akarnak lenni! Elképesztő ereje van a közönségnek. Sisa Tibort is nagyon tisztelem, sokat beszélgetünk, tudom, mennyit kínlódott az utóbbi napokban. Emlékszem, Cipruson játszottam, és azt mondta az elnök: „Figyelj, most nincs pénzünk, de keményen dolgozunk, hogy legyen, és hidd el, majd az év végén odaadjuk, ami jár, de most nem megy!” Elfogadtam, és aztán meg is oldódtak a gondok. Van olyan, hogy nincs. De hogy majd holnap, meg majd azután, meg a jövő héten, az nem megy, a hülyítés nem működik. Tartósan biztosan nem. Ezért vagyunk mi itt, Angyalföldön anynyira bizakodóak, mert korrektek, tisztességesek a vezetőink, s ez manapság nagy szó.

Valójában az iráni túráról akartam faggatni…

Képzelje, azt hallottam, az edzőmeccseinken akár százezer ember is ott lehet a tribünökön. Nyitni akarnak az európai futball felé, egyre népszerűbb a sportág, és vendéglátóink szerint nagy szó, hogy egy magyar csapat pályára lép. A szállást és az utazást fizetik tíz napra, egy fillérünkbe sem kerül a túra, és a hírek szerint remek körülmények között, jó pályákon edzhetünk és játszhatunk. Még a vízumköltségeinket is állták meghívóink, pedig az is volt vagy félmillió forint. Igenis büszkének kell lennünk, mert a Vasasnál elindult valami, és ezt mások is látják. Nemcsak ez az iráni utazás, hanem az említett miskolci tornára való meghívásunk is igazolja ezt, amely előtt három napig Abaújszántón vendégeskedtünk. A régi Vasas-hívők is újra rátalálnak a klubra.

Ön szerint ott lehet a dobogón a Vasas?

Ott lehet, de látni kell, az ősszel nekünk minden bejött, erőn felül produkáltunk. Bár jó csapatunk van, nem akarunk terhet rakni a srácokra, hogy csak akkor lesz itt futball, ha dobogón végzünk. Nincs értelme. A maximumra törekszünk, de láttam már csapatot, amelyik a túlzott elvárástól megroggyant. Azért ne értsen félre, vannak céljaink: harcos, küzdeni tudó, elveszett labdát nem ismerő csapat volt az őszi Vasas, azt várom, hogy ez a tavasszal is így legyen.

Mindenesetre sokan furcsállták, hogy az Újpest Angyalföldön tréningezik…

Erre nagyon büszkék vagyunk! Tudja, amikor eljöttem a Megyeri útról, és visszatértem Angyalföldre, sokat beszélgettünk arról, hogy a liláknál jobb feltételek között dolgozhattam, de ezen lehet változtatni. Aztán megújult a Vasas pasaréti létesítménye, a Fáy utcai edzőpályákat újjávarázsolták, és most ezt bérli az Újpest! Reménykedünk, hogy az olasz befektető valóban beszáll, és arról is szó van, hogy a stadion megújul. Micsoda érzés lenne az új Illovszky-arénában ülni a padon! Mondom, itt elindult valami. Optimista vagyok, ez ugyanis a Vasas éve lesz!