„Boldogság, öröm, megha tottság és könnyek – ezek a szavak jutnak eszünkbe, ha a szombati mérkőzésre gondolunk, amelyen egy nemzet, egy nép összefogott sajátjaiért, kiállt a felvidéki magyarokért” – kezdi az anyaországi, illetve az erdélyi magyarokhoz címzett levelét a dunaszerdahelyi szurkolók csoportja. Majd így folytatja: „A DAC jelenleg a legnagyobb magyar »színház« a Felvidéken. Minden előadásra 6-7000 magyar vált jegyet, s ez, ami a legjobban szúrja a szlovák politikai elit szemét…”
A keddi nap krónikájához nemcsak ez a sokakat megindító levél tartozik, hanem az is, hogy Dunaszerdahely polgármestere és a sportegylet vezetősége sajtótájékoztatót tartott, a csapat pedig Szlovák Kupa-negyeddöntőt vívott.
Időrendben haladva: a fél kettőkör kezdődő mérkőzés előtti összejövetelen bemutatták azokat a videofelvételeket, amelyek alátámasztották a városvezető szavait. Pázmány Péter ugyanis még hétfőn kétségbe vonta a szlovák belügyminiszter, továbbá az országos rendőrfőkapitány állítását, hogy indokolt volt a rendőrök szombati fellépése a DAC–Slovan Bratislava bajnoki 17. percében. (Csak emlékeztetőül: az „indokolt” akció nyomán a mentők 49 szurkolót láttak el a helyszínen, hárman súlyosan megsérültek, egy dunaszerdahelyi fiatalembert mentőhelikopterrel szállítottak Pozsonyba…) Szóval a lejátszott szalagok közül egy sem igazolta, hogy a gumibotokkal és viperákkal támadó egyenruhásoknak bármi okuk lett volna a magyar drukkerek ütlegelésére. Sőt: az egyik kocka éppen hogy arról árulkodik, hogy az egyik kommandós minden előzmény nélkül odalép egy békésen álldogáló idősebb szurkolóhoz, és már lendül is az ökle…
Mindeközben a szlovák rendőrség továbbra is azt hangoztatja, hogy a magyar szimpatizánsok viselkedése vezetett a botrányhoz, és erre bizonyítékai is vannak. Más kérdés, hogy bár arról lehetett hallani, már hétfőn nyilvánosságra hozza ezeket, még kedden sem rukkolt ki a dokumentációval… Igaz, nem kis zavar lehet a gépezetben, hiszen amíg Ján Packa rendőrfőkapitány azzal jött, hogy a magyarok számára biztosított lelátórészről támadtak a rend őreire, addig mások azzal indokolták a brutalitást, hogy „takarásos bűncselekmény” történt, a szurkolók ott rohamoztak, ahol a kamerák nem rögzíthették az esetet…
A DAC elöljárói jelezték, teljes mértékben elhatárolódnak a meccs 17. percében történtektől, másfelől megteszik a szükséges jogi lépéseket. Dusan Chytil menedzser mindehhez annyit fűzött hozzá: a Szlovák Labdarúgó-szövetség írásban(!) utasította az egyesületet arra, hogy a meccs ideje alatt le kell zárni a kapukat, aztán döbbenten tapasztalta, hogy a rendőrség a klubot hibáztatja a bezárt kapukért… Információnk szerint a vezetőség azt fontolgatja, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséghez fordul jogorvoslatért.
Hogy magáról a futballról is essék szó: a negyeddöntőbeli párharc első felvonásán hiába végeztek 0–0-ra a sárga-kékek, a dunaszerdahelyi visszavágó 1–1-es eredménye az Artmedia továbblépését jelentette.
„Rúgtunk négy kapufát, és kihagytunk négy ziccert – utalt arra a lefújást követően a hazaiak játékosa, Pinte Attila, hogy a döntetlen nem tekinthető reálisnak. – A szerencse elpártolt tőlünk, így sajnos nem a jobbik csapat jutott az elődöntőbe. A szurkolóink újfent csodálatosak voltak, háromezren gyűltek össze a lelátón a fél kettes, nézőbarátnak nem nevezhető kezdési időpont ellenére, és olyan támogatásban részesítettek minket, hogy azt bármelyik nagycsapat megirigyelhetné.” A kerítésre több transzparenst is kifeszítettek a drukkerek, az egyiken a szombati összecsapás súlyos sérültjének kívántak miharabbi felépülést, a másikon pedig tiltakoztak a hatósági erőszak ellen. Az érintettek közül sokan nem szembesültek az üzenettel, tudniillik ezúttal nem vezényeltek ki 1020 rendőrt a DAC-pályára…