Kamerun játékra kész

Francis Mveng évek óta szoros barátságot ápol egy Svájcban élő magyar menedzserrel. Rendszeresen beszélnek egymással, olykor közösen fogyasztanak el néhány pohár bort, s olyankor természetesen a futball jelenti a fő témát. Mveng úr tudniillik a Kameruni Labdarúgó-szövetség alelnöke, s ha figyelembe vesszük, hogy az elnöki pozíció arrafelé afféle díszállás, kijelenthetjük, hogy személyében tisztelhetjük az afrikai ország futballsportjának első emberét. Nem véletlen, hogy Francis Mveng képviselte hazáját a héten Zürichben, a FIFA-székházban, ahol a 2010-es dél-afrikai világbajnokság selejtezője utolsó csoportkörének sorsolását tartották. S ha már Svájcban járt, mi sem természetesebb, hogy újra találkozott Szerény László futballmenedzserrel. Róla tudni kell, hogy már harminc éve él odakint, az ő játékosa például az Újpest védője, Mirszad Mijadinoszki is.

Ezen a bizonyos találkozáson érdekes mondat hangzott el.

Francis Mveng azt kérte a menedzsertől, szervezze meg a Magyarország–Kamerun válogatott mérkőzést.

Ha Szerény László történesen izlandi, esetleg a Cookszigeteken él, most nem beszélhetnénk az érdekesnek ígérkező programról. A lapunkon keresztül tett első lépés afféle gesztus az afrikaiak részéről, s ha Budapesten pozitív választ kapnak, rögvest elküldik a hivatalos faxot, és beillesztik válogatottjuk programjába a magyarországi fellépést.

„Hallottam, hogy az önök országában több kameruni futballista megfordult – kezdte Francis Mveng. – Például Dorge Rostand Kouemaha, Sadjo Haman és Cyrylle Belinga, akit Zalaegerszegen használhatatlan játékosnak tartottak, ugyanakkor most is tagja olimpiai válogatottunknak. Higgyék el nekem, Kamerunban gyakorlatilag kiapadhatatlan a futballutánpótlás. Mondok mindjárt három nevet, akiket jól jegyezzenek meg, mert sokat hallanak még róluk: Bebey Mbangne, Donley Pepe és Forni, akik jobbak lesznek Samuel Eto’ónál is. A mi országunkban szinte minden gyerek futballozik. Igaz, ehhez hozzájárul a nagy szegénység is. A labdarúgás óriási lehetőséget kínál a nyomorból való kilépésre. Lehet, hogy furcsa, amit mondok, de a legtöbb kissrác messze a szülőházától jár edzésre, sokan tizenöt-húsz kilométert futnak, mire a tréningre érnek, képzelheti, miért ennyire izmosak, és tökéletes a kondíciójuk.”

Francis Mveng elégedett, tudnillik Kamerun a zürichi sorsoláson Marokkóval, Gabonnal és Togóval került egy csoportba, és a továbbjutásra jó esélye van. Fiatal, dinamikus, erős a csapata, s remélhetőleg ezt a gárdát a magyar szurkolók is láthatják.

„Ismerem a magyarok eredményeit: a dánok elleni döntetlent, a stockholmi vereséget, s azzal is tisztában vagyok, hogy ki a szövetségi kapitány most önöknél – folytatta az alelnök. – Állítom, erős ellenfél lenne Magyarország, éppen ezért lapjukon keresztül üzenem, hogy nekünk mikor lenne jó ez a bizonyos barátságos meccs. Február tizenegyedikén, aztán június második felétől július végéig, sőt augusztus tizenkettedikén is jönnénk, ha hívnak. Kezdésként az lenne számunkra az ideális, ha Budapesten lenne a meccs, de utána szívesen látnánk az önök válogatottját országunkban. Várom tehát a választ Budapestről, bízom benne, hogy a magyarok is szívesen játszanának Kamerunnal.”

A magyar fél (mint keretes írásunkban olvashatják) nyitott, azaz jöhet az egyezkedés.