Van der Vaart szárnyal

Jóllehet a Rafael név már korábban is jól csengett a Santiago Bernabéu Stadionban, szerda este óta a Real Madrid-szurkolók szívében immár két ilyen nevű sportoló is jól megfér egymás mellett. A drukkerek korábban a Spanyolország-szerte ünnepelt teniszezőt, Rafael Nadalt rajongták körül, akit nemcsak sportteljesítményéért tisztelnek, hanem mert mallorcai létére és a kilencvenes években a Barcelonát erősítő nagybátyjához (Miguel Ángel Nadal) fűződő viszonya ellenére a királyiakért rajong. A hétközi forduló után azonban újabb vezetéknév is társult a kedvelt keresztnévhez – a három szemet gyönyörködtető gólt szerző Rafael van der Vaarté.

A holland mindháromszor jól előkészített helyzetben mattolta a már-már tehetetlen Sergio Sánchezt: először a Raúl által továbbfejelt labdát lőtte kapásból a hálóba, aztán Gonzalo Higuaín hátragurítását sarkazta öt méterről a kapuba, végül a tizenhatos vonalára érkezve Arjen Robben passzát váltotta gólra. Ezzel még a társak további találatai nélkül is biztos előnyhöz juttatta csapatát, ráadásul élete harmadik bajnoki mesterhármasával a spanyol góllövőlista élére ugrott (a csatárokat megszégyenítő teljesítménynyel csak az Atlético Madrid szintén négygólos támadója, Florent Sinama-Pongolle tartja a lépést). A holland, akinek eddig 1.33 a gólátlaga a spanyol bajnokságban, korábban az Ajax színeiben jutott egy meccsen három találatig, 2001 decemberében a Vitesse, 2003 májusában az RKC Waalwijk volt az áldozat.

„Van der Vaart nagyon fontos játékosunk, hiszen valamennyi korábbi csapatában a legjobb góllövők közé tartozott. Ezen a meccsen ráadásul minden sikerült neki. Nem csoda, hogy elégedettek vagyunk vele” – mondta róla a királyiak sportigazgatója, ami már önmagában is nagy dicséret, pláne ha hozzátesszük, hogy a posztot jelenleg a korábbi vérbeli befejező csatár, Predrag Mijatovics tölti be. Ám Bernd Schuster vezetőedző sem tűnik elégedetlennek a 25 éves korára 61 válogatottságig jutó futballistával, aki talán egyedüliként büszkélkedhet „állandó szerepkörrel” a blancóknál: a német szakember még keresi a leghatékonyabb hadrendet, de Van der Vaart az őszi idényben valamennyi bajnoki és BLösszecsapásán a középpálya jobb oldalán kapott helyet.

Az újonc elleni 7–1-es siker kapcsán persze nem csak róla érdemes szót ejteni. Az immár az állandó kispados szerepkört vizionáló, ezúttal kezdőként pályára lépő Raúl például mindjárt két góllal kezdte az idei termelést – a legutóbbi gólkirályi címe felé vezető út elején is négy meccsen két gól állt a neve mellett –, és betalált az utódjának tartott Gonzalo Higuaín is. („Én nem kényszerítem a padra Raúlt. Nincs is értelme, hiszen két gólt lőtt, és remekül játszott” – reagált az esetleges versenyhelyzet felvetésére az argentin támadó.)

Persze nem mehetünk el szó nélkül a vendégek teljesítménye mellett sem, elvégre a gijóniak jövője négy forduló után finoman szólva is kérdésessé vált a Primera Divisiónban. A Sporting számára annál fájóbb a sikertelen rajt, mert Asztúriában nagyon sokat vártak a piros-fehérek feljutásától, elvégre e vidéken hét éve, az Oviedo kiesése óta nem rendeztek első osztályú mérkőzést. Manolo Preciado vezetőedző szerint egyelőre nincs ok aggodalomra („Négy forduló után senki sem esik ki, és nem is kerül a sürgősségire…” – fogalmazott), ám feltehetőleg ő is tudja, jelentős változásokra lesz szükség, ha az asztúriaiak jövő nyártól nem akarnak újabb éveket várni a Real Madrid, a Barcelona és a többi nagycsapat elleni mérkőzésekre.