A Werderé a szép ünnep

„A Bayern elleni meccsek kínál ják a legjobb alkalmat a múlt feledtetésére” – mondta a forduló előtt Klaus Allofs, a Werder Bremen sportigazgatója. Az alapállítás valóságtartalmát nem volt nehéz elismerni (a zöld-fehéreknek lett volna mit feledtetniük, mert döcögősen rajtoltak a bajnokságban, a BL-ben pedig otthon vesztettek két pontot a ciprusi Anorthoszisz Famagustával szemben), abban viszont minden német orgánum kételkedett, hogy a Werder sikerrel jár a számára eddig bevehetetlennek bizonyuló Allianz Arenában.

A www.sport1.de internetes oldal „Gyógyírt találni majdnem lehetetlen” címmel 3–1-es hazai sikert jósolt, a Bundesliga hivatalos portálja szintén a szerinte három csapatrészben jobb (a kapusposzt jelentette a kivételt) Bayern sima győzelmét várta, azt pedig senki sem mulasztotta el megjegyezni, hogy a 175. Oktoberfest első napján nem ajánlott, hanem kötelező nyernie. Pályaválasztóként a „sörünnep” nyitányán még sohasem kapott ki, 24 meccséből lépést is csak kilencszer tévesztett, tizenötször simán nyert.

Ennek fényében az eredmény: Bayern München–Werder Bremen 2–5.

De a 71. percig volt ez 0–5 is, és akkor esély mutatkozott arra is, hogy a Bayern története legsúlyosabb hazai vereségét szenvedi el (a csúcsot az 1976–77-es szezonban a Schalkétól kapott 0–7-es pofon jelenti), de a finisben Tim Borowski duplája – müncheni szempontból – legalább az elviselhető közelébe hozta a kudarcot. Bár a középpályás góljaiban is találhatnak pozitívumot a brémai drukkerek, elvégre néhány hónappal ezelőtt Borowski még a Weser partján futballozott.

Ugyanakkor ez a mérkőzés is megmutatta, hogy hol sebezhető leginkább a mai Bayern: a kapuban. Hiába bízott a vezérkar Michael Rensingben, megint kiderült, még nem Bayern szintű kapus. A Steaua elleni BL-mecscset mázlival (két kapufa, meg nem adott, de szabályosnak tűnő román gól) még hozta kapott gól nélkül, a szombatit viszont képtelen volt. Vakrepüléstől kezdve mindent bemutatott, és hiába veszekedett a védőkkel, arról például aligha a bekkek tehetnek, ha Rensing az íratlan szabályokkal ellentétben nem oldalra, hanem középre üti ki a labdákat. Mostani produkciója láttán inkább az a csoda, hogy az előző 27 Bundesliga-összecsapását kudarc nélkül (18 győzelem, 9 döntetlen) zárta.

„Még mindig jobb egyszer öt kettőre veszíteni, mint ötször egy nullára – kommentálta a mecscset Franz Beckenbauer klubelnök. – Különben is, kaptam én ki ezzel a Bayernnel a Schalkétól hét nullára. Azt tanácsoltam Klinsmann-nak, hogy igyon meg néhány korsó búzasört, és felejtse el a látottakat, aztán másnap dolgozza fel a tapasztaltakat.”

Brémában persze ünnepelnek, a klub honlapja szerint „minden szuperlatívusz kevés, hogy leírjuk, mi történt szeptember huszadikán a müncheni Allianz Arenában”, Thomas Schaaf vezetőedző azonban igyekezett óvatos maradni: „Ezért a győzelemért is csak három pont járt. No meg persze jó nagy adag önbizalom.”

Utóbbi különösen jól jött az elmúlt napokban inkább hollywoodi cirkuszra emlékeztető csapatnál. Az amerikai „vigalmi negyed” most néhány száz kilométerrel délebbre költözött…