Ami biztos: 400 férfi vegyesen gigászi küzdelem várható

2003. Barcelona. A már akkor világsztárnak számító Michael Phelps magabiztosan áll rajtkőre a 400 méteres vegyes úszás döntőjében. Abban a pillanatban még nem is sejti, hogy valahonnan Közép-Európából nagyon megszorongatja valaki azon a 400 méteren. Pedig így történt. A fiatalembert Cseh Lászlónak hívják.

Kettejük csatája azóta is tart. Idén lesz öt éve. Azóta bíznak, reménykednek a magyar sport szerelemesei, hogy egyszer végre kijön a lépés Lacikának. Erre 2004-ben, az athéni olimpián meg is lett volna minden esélye, de Fortuna másképp gondolta. A történet ismerős: a balatonfűzfői edzőtáborban egy délutáni pihenés során Cseh rosszul lépett, és eltört a lábközépcsontja.

Egy ország szurkolt neki, hogy felépüljön, és el tudjon indulni az ötkarikás játékokon. Már csak pár hét volt hátra, de a Sportkórház orvosai csodát tettek, és Lacika elutazott Athénba. Ott aztán a döntőben a harmadik helyet szerezte meg az amerikai fenomén és annak honfitársa, Eric Vendt mögött.

Egy évvel később ismét létrejöhetett volna a nagy párharc, ám a montreáli világbajnokságon Phelps nem indult 400 vegyesen – Cseh annak rendje és módja szerint meg is szerezte az aranyérmet.

Azóta Michael Phelps döntögeti a világrekordokat, ami eleinte nagyon megviselte Cseh Lászlót. Olyannyira, hogy 2007-ben a melbourne-i vébé döntőjére teljesen összeomlott, és csak az ötödik helyen ért célba: az amerikai Ryan Lochte és az időközben hatalmas fejlődésen keresztül ment olasz Luca Marin, sőt, a tunéziai Oussama Mellouli is megelőzte.

Mindennek több mint egy éve már. Azóta sok minden és sok mindenki változott.

No nem Michael Phelps, mert az amerikai továbbra is a világ első számú úszójának számít, továbbra is gyűjti a rekordokat – 400 vegyesen legutóbb az amerikaiak országos bajnokságán, Omahában 4:05.25-es időt repesztett. Lacika viszont változott. Ha úgy tetszik, László lett belőle. Megtanulta, hogy nem az ellenfelek eredményeivel kell foglalkoznia, mert abban felőrlődik. Megtanulta, hogy csak saját magára kell koncentrálnia; arra, hogy egyéni legjobbját hozza, mindent kiadjon magából, ami a verseny napján benne van.

S hogy ez mire lesz elég, az úgyse rajta múlik, tehát az ezen való spekulálásra nem érdemes külön energiát fordítani. Ahogy úszóberkeken belül mondják: nem helyezésben, hanem eredményben gondolkozik.

Változott a világ is. Már nem Phelps az egyedüli, akivel Csehnek komolyan számolnia kell. Az amerikai Ryan Lochte rengeteget javult, és felnőtt a mezőnyhöz az olasz Luca Marin is. Róluk keretes írásunkban szólunk bővebben.

Nagy verseny várható tehát 400 vegyesen a pekingi olimpián. Talán nem is két ember párharca lesz a szám – a fent említettek alapján legalább négyé.

Egy biztos: mi Cseh Lászlónak szurkolunk. Aki azért nekünk mégis csak Lacika marad.