Rendben megérkezett a legné pesebb magyar kontingens Pekingbe – a 124 tagú delegáció minden tagja fennakadás nélkül foglalhatta el helyét az olimpiai faluban. Ám sportolóinknak alig volt idejük körülnézni a létesítményben, máris voltak, akikre feladatok vártak. Az első helyszíni edzésükre induló magyar kézilabdázókat – köztük a sérült Görbicz Anitát, aki óvatosan már sétálgathat az olimpiai faluban, s szépen javul leforrázott lábfeje – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a pekingi szervezőbizottság (BOCOG) doppingellenőrző munkacsoportjának tagjai várták vasárnap délután szálláshelyük bejáratánál. A doppingvadászok közölték a mieinkkel, hogy három játékostól kell vizeletmintát venniük, de névsoruk nem volt, így a velük szembe jövő első három lányt – Bódi Bernadettet, Szamoránsky Piroskát és Tomori Zsuzsannát – vitték magukkal az olimpiai falu egészségügyi központjába. Sinka László csapatvezető, az MKSZ főtitkára kissé dühös volt az eljárás körülményei miatt, hiszen alig néhány órája érkezett meg a csapat, s éppen edzésre tartott volna. Hajdu János szövetségi kapitány sem örült, hogy a gyakorlásra el sem indulhatott társaival a három játékos. A MOB munkatársai igyekeztek segíteni, s autót adtak a három lánynak, remélve, így talán odaérnek a tréningre.
„A kézilabdás lányokkal minden rendben volt – nyugtatta meg lapunkat dr. Tállay András, a magyarok keretorvosa, aki elkísérte Bódiékat a mintavételre. – Mindhárman kellő mennyiségű vizeletet adtak le az ellenőröknek, csupán az volt a baj, hogy az edzésről lekéstek. Visszakapták az akkreditációs kártyájukat is, amelyet ilyenkor a szabályok szerint ideiglenesen, gyakorlatilag csak formaságból elvesznek tőlük, elkerülendő a tévedéseket, félreértéseket. A magyar küldöttség egyébként népszerű volt vasárnap a doppingellenőrök körében, mert két vízilabdázó lányt is felkértek mintaadásra. Az eredményeket nem várjuk, mert biztosak vagyunk benne, hogy negatívak lesznek, s erről nem értesíti a NOB sem küldöttségünket, sem a vizsgált játékosokat.”