Káosz a klubházban, nyugalom a csapatnál

Ahogy az előző idényben, ezúttal is kétarcúság jellemzi a Valenciát.

A 2007–2008-as szezonban a játéktéren mutatott teljesítményben fedezhettünk fel éles különbséget: míg a keretes írásunkban is említett három edzőváltás alaposan visszavetette a gárdát a Primera Divisiónban és a Bajnokok Ligájában, a Király-kupában ösztönzőleg hatott az „edzőkeringő”, és a csapat egy kisebb megingást leszámítva magabiztosan hódította el a trófeát.

A szezonzárás óta eltelt időszakban ugyanakkor egészen más összefüggésben – a vezetőség és a felkészülés közepén járó csapat mindennapjai kapcsán – beszélhetünk ellentétről; előbbinél az összevisszaság, utóbbinál a nyugalom az úr.

Sőt az összevisszaság talán enyhe kifejezés arra, ami az elmúlt hetekben történt a Mestallában. A személycserék, a tulajdonosváltás, az igazolások és a játékoseladások napról napra változó hírei mélyben gyökerező problémákra utalnak, vagy ahogy Juan Villalonga, az ügyben „vastagon” érintett ügyvezető fogalmazott: „A Valencia

beteg. Nagyon rosszul van, már az intenzív osztályon fekszik. Akár meg is halhat…”

Arról persze, hogy az azóta menesztett válságmenedzser baljós jövőképe helytálló-e, megoszlanak a vélemények, a lesújtó diagnózist viszont senki sem vitatja: a képzeletbeli orvosok 439 millió eurós tartozást, az új stadion 350 millió euróra becsült árát, rendezetlen tulajdoni viszonyokat és naponta változó vezetői hatásköröket diagnosztizálhatnak, nem feledkezve meg persze arról a csekélységről sem, hogy az említett kupagyőzelem ellenére a gárda az elmúlt tíz év leggyengébb bajnoki helyezésével zárta a mögöttünk hagyott idényt, amiért bizony kárpótolnia kell népes szurkolótáborát. Juan Soler, aki elnökként és többségi részvényesként 2004 óta tevékeny részt vállalt a (gazdasági) mélyrepülésben, a maga módján meg is kezdte a „beteg” kezelését, a kollégák megválasztásánál azonban melléfogott. Villalongát ugyanis éppen ő nevezte ki válságmenedzserré, ám a legjelentősebb spanyol telekommunikációs céget szinte egy személyben felvirágoztató szakember – feltehetőleg a kedvezőtlen pénzügyi adatok okait kutatva – alaposan összekülönbözött a kritikát nehezen tűrő Solerrel. A vita olyannyira elmérgesedett, hogy azóta mindketten távoztak a klubtól, magukkal rántva a március óta regnáló elnököt, Agustín Morerát és a Spanyolországban nagy tiszteletnek örvendő Xabier Azkargortát, akit mindössze néhány hete bíztak meg a sportigazgatói feladatok ellátásával. A felek sárdobálást sem nélkülöző nyilatkozatháborúja ráadásul az új elnök (és többségi részvényes), Vicente Soriano hivatalba lépésével sem csillapodott.

Vélhetően persze némi higgadtság sem ártana a hetek óta változásoktól pezsgő klub háza táján; Fernando Gómez alelnök és Vicente Silla tanácsadó éppen ezért a hét végén meglátogatta a Hollandiában edzőtáborozó együttest, és mindenkit megnyugtatott a folytatást illetően. Noha néhány napja még úgy hírlett, a kialakult helyzet akár a sztárok – például az Eb-aranyérmes David Villa vagy David Silva – eladásával is fenyegethet, a küldöttek most arról biztosították az Almeríától érkező Unai Emery vezetőedzőt, hogy a klub nem mond le a kulcsjátékosokról.

A tréner tudomásul vette a hallottakat, ám azt is nyilvánvalóvá tette, játékosaihoz hasonlóan nem foglalkozik a vezetők vitájával. Mivel a csapathoz immár a kontinenstorna résztvevői is csatlakoztak, az Ermelóban folyó munka a tervek szerint alakul – a Bochum elleni felkészülési meccsen ráadásul már a szurkolók is megbizonyosodhattak Emery kvalitásait illetően, az Edu góljával 1–0-ra nyerő gárda ugyanis a hírek szerint a korábbi BL-menetelést idéző játékkal szórakoztatta a 15 ezres közönséget.

Az edző nyugalmát látva ráadásul a futballisták is egyre bizakodóbbak a jövőt illetően, a portugál válogatott Miguel szerint akár új sikerkorszak is kezdetét veheti.

„Az edzőnk győzni akarással oltott be minket, hogy az elsőtől az utolsó percig felszántsuk a pályát. Ezzel nem is lesz gond, hiszen világszínvonalú játékosok alkotják a keretünket” – utalt többek között az Európa-bajnokságon (is) remeklő társaira. Ne feledjük persze, ők az előző évadban is a Valenciát erősítették – Unai Emeryre vár tehát a feladat, hogy főnökei acsarkodásán túllépve képességeinek megfelelő együttest kovácsoljon a „denevérekből”.