Elátkozott sorozat

Magyar Szuperkupa.

Se nem szuper, se nem kupa. A hányatott sorsú páros mérkőzés leginkább nyűg a mindenkori bajnoknak, illetve kupagyőztesnek. A nálunk először 1992-ben megrendezett mérkőzés szurkolói elfogadottsága már-már az előző idényben életre hívott Ligakupáéval vetekszik – csak a legelvakultabbakat érdekli ez az összecsapás.

Az indulásnál, 1992-ben már sejteni lehetett, hogy nem lesz nagy sikersztori ez a mérkőzés, de tizenhat évvel ezelőtt azért egy Újpest–Ferencváros mérkőzésre még szépszámú nézősereg volt kíváncsi. A Népstadionban rendezett és 3–1-es újpesti sikerrel záruló mérkőzést 12 ezer szurkoló tekintette meg. Csak összehasonlításként: a két csapat őszi bajnokiját 25 ezren látták a Megyeri úton. Az első Szuperkupa-döntő igazi nyertese az újpesti Eszenyi Dénes volt. A belga Mechelen megfigyelője ott volt a meccsen, ugyanis Fodor Imre, valamint Wukovics László játékára volt kíváncsi. A lila-fehérek támadója azonban két gólt szerzett, és néhány nap múlva már Belgiumban találta magát.

Berúgásból lőtt gólt a Ferencváros

Az egy évvel későbbi finálé a nagy berúgásokról marad emlékezetes. Na persze a bajnok Kispest és a kupagyőztes Ferencváros játékosai nem itták le magukat a sárga földig a 2–1-es zöld-fehér sikert hozó meccs közben, csupán arról van szó, hogy egy forradalmi újítástól vezérelve a meccsen a bedobás helyett rúgni is lehetett a labdát az oldalvonalról. Az ideiglenes szabályt a Ferencváros alkalmazta jobban, mert a zöld-fehér csapat – Simon Tibor partrúgása után – még gólt is szerzett. A mecscset egyébként a kispesti szurkolók bojkottálták – távol maradtak a stadiontól, vagy aki helyet foglalt a lelátón, az nem vitt magával sálat, zászlót –, mert kedvencük, Détári Lajos akkor éppen a zöld-fehérek labdarúgója volt. Az Üllői útiaknál ekkor játszotta első mérkőzését a felnőttek között Zavadszky Gábor. A találkozó szomorú emlék maradt a kispesti Pisont Istvánnak, aki lábát törte a találkozón. A második döntő kapcsán érdemes megjegyezni, hogy Jean-Michel Jarre budapesti koncertje miatt nem tudták a bajnokság előtti utolsó hét végén megrendezni, így a második forduló utánra napolták el a mecscset.

A harmadik döntőbe harmadszor került be a Ferencváros – ezúttal is kupagyőztesként. A Vác elleni, Népstadionban megrendezett mecscset mindössze nyolcezren tekintették meg – és látták, ahogy a zöld-fehérek 2–1-re nyertek –, s ezzel el is kezdődött a kiírás leírása. Pedig ez a találkozó érdekes összecsapás volt, hiszen a hajrára 1–0-s Fradi-vezetéssel érkeztek el a csapatok, de három perccel a vége előtt Füle Antal kiegyenlített. Egy perccel később azonban Simon Tibor megszerezte a zöld-fehérek győztes találatát.

A következő évben ismét döntőbe jutott a Ferencváros. Egyedül. Mivel a zöld-fehérek megnyerték a bajnokságot és a Magyar Kupát is, automatikusan megkapták a serleget. Az eszébe sem jutott senkinek, hogy – csak úgy, a show kedvéért – összehozzanak egy mecscset, mondjuk, a bajnok és a második helyezett között. A siker – igaz, a balhé is – garantálható lett volna, hiszen az Újpest volt akkor az ezüstérmes…

Előbb megszakadt, majd Siófokra költözött

S 1996-ban érdekes körülmények között megszakadt a sorozat. A bajnok Ferencváros a kupagyőztes Kispesttel találkozott volna, ha sikerül megállapodniuk abban, mikor is rendezzék a találkozót. Hiába böngészték azonban a versenynaptárt – nyilván átfutották a nyári budapesti koncertek listáját is –, nem sikerült találniuk olyan napot, amikor össze tudtak volna csapni az együttesek.

Erre megorrolhattak az MLSZ-ben, mert a következő évben ki sem írták a Szuperkupa-meccset. Pedig 1997-ben az MTK megnyert mindent, így a Ferencvároshoz hasonlóan járt volna a kék-fehér csapatnak a pluszserleg.

Ezt követően a Szuperkupával senki sem foglalkozott, mígnem 2002-ben az MLSZ elnöksége felmelegítette az ötletet, és ismét meghirdette az összecsapást. Ezzel kapcsolatban a legjobb döntés az volt, hogy a nyár közepén nem Budapesten, hanem Siófokon játszották a meccset. A Balaton partján öszsze is jöttek hétezren, és láthatták, hogy az Újpest egy félidő alatt 3–0-ra ellép a Zalaegerszegtől, amelynek csak szépítenie sikerült a végén.

Ezt követően a 2003-as év jelentős fordulatot hozott, hiszen az MTK volt az első olyan csapat, amely bajnokként tudta megnyerni a Szuperkupát. A kék-fehérek a Ferencvárost győzték le 2–0-ra. A zöld-fehérek azonban egy év múlva ismét döntő nélkül nyerték meg a Szuperkupát, ugyanis mindkét kiírásban az első helyen végeztek. Nem tudni, miért, de az MLSZ-ben ezt követően úgy döntöttek, nem elég, ha egy érdektelenségbe fulladó meccset rendeznek, a Szuperkupának két találkozón kell eldőlnie.

Nem biztos,hogy emiatt, de tény, hogy 2005 óta a Debrecen verhetetlen ezekben a páros összecsapásokban. Előbb a Sopron, majd a Fehérvár, tavaly pedig a Honvéd ellen szerezte meg a trófeát a DVSC.

Újra egymeccses döntőn nyerhet a Loki

A Loki sorozatban negyedik alkalommal nyerheti meg a Szuperkupát, amely ismét egy mérkőzésen dől el. Pedig a terv az volt, hogy az idén is oda-vissza csatában derül ki, hogy melyik csapaté lesz a kupa, de végül győzött a józan ész. A vasárnapi, debreceni találkozón két olyan gárda mérkőzik meg, amely még sohasem veszített el Szuperkupa-döntőt. A DVSC három, az MTK egy alkalommal nyert, igaz, eddig mindkét csapat bajnokként jutott el erre a meccsre. A Loki hat év után az első kupagyőztes lehet, amely megnyeri ezt a találkozót.

A mérkőzés mindenesetre mindenki szerint hasznos: olyan edzőmeccs ez, amelynek a végén a nyertes kap egy serleget – vagyis tétre megy.