Mindössze egy kvótásunk van, de az az aranyéremre is esélyes

Mindössze egyetlen magyar egység indul a pekingi olimpián. Ez egyfelől csalódás, hiszen a szakvezetők előzetesen három csapat részvételével számoltak, másfelől viszont nem feltétlenül kell búslakodnunk, hiszen a kvótás Varga Tamás, Hirling Zsolt könnyűsúlyú kétpárevezős egység éremesélyesként utazik a kínai fővárosba.

Sőt a páros egyik tagja, Hirling Zsolt ennél is merészebben fogalmaz.

„Nyerni szeretnénk, ez nem is lehet kérdés – mondta. – Tudjuk, hogy a szövetség is érmet vár tőlünk, tudjuk, hogy sokan egyenesen aranyesélyesnek kiáltanak ki minket, ám ezzel nem foglalkozunk. Pontosan tudjuk, mire vagyunk képesek, a 2005-ös világbajnoki címünk után pedig mindent a pekingi olimpiára tettünk fel – ha akkor ki mertük mondani, hogy a vbarany után most már az olimpiai elsőségre hajtunk, akkor most miért ne tennénk? Egyikünk sem az a lélekben megingó típus, már csak ezért sem nyomja a vállunkat az, hogy esélyesként számolnak velünk.”

Melis Zoltán szövetségi kapitány is bizakodva várja a pekingi olimpiát, bár az esélyeket latolgatva ő éremről és nem aranyéremről beszél.

„Csalódott lennék, ha a Varga, Hirling kettős nem állna dobogóra Pekingben – árulta el a kapitány. – A fiúk már régóta készülnek a pekingi olimpiára, és a tavalyi világbajnokság óta egyértelműen az ötkarikás játékokra összpontosítanak. Münchenben egyedüli magyar egységként szereztek kvótát, de amennyire örültünk az ő teljesítményüknek, annyira csalódottak is voltunk, hogy nem jártak sikerrel azok, akiktől szintén kvótaszerzést vártunk”.

Ebből a szempontból kétségtelenül a Haller Ákos, Pető Tibor kétpár világbajnoki betlije a legnagyobb csalódás, még akkor is, ha a duó az utóbbi években nem úgy muzsikált, ahogyan azt vártuk, várhattuk tőle. A kétszeres világbajnokok ugyan próbáltak változtatni (mindketten versenyeztek mással is), ám semmi sem sikerült nekik, sőt a tavalyi kvalifikációs világbajnokságon Pető Tibor sérülten ült hajóba, vagyis még szerencséjük sem volt.

Pető azóta visszavonult a nemzetközi versenyzéstől, Haller viszont még tett egy utolsó kísérletet arra, hogy elérje célját, és ott legyen a pekingi olimpián. A március végén, Szegeden megtartott válogatóversenyen azonban szertefoszlott az álom...

„Komolyan hittem abban, hogy Ákosék kiharcolják a pekingi indulás jogát, annak ellenére, hogy a két világbajnoki aranyérem után nem folytatták a diadalmenetet” – tette hozzá Melis Zoltán.

A harmadik csapat, amelytől talán elvárható lett volna a kvótaszerzés a müncheni vb-n, ma már nem is dolgozik együtt… Verőci Lídia és Kónya Alíz a kétpárok mezőnyében tizedik lett a világbajnokságon, és ha csak két hellyel előrébb végeznek, kvótával gazdagodnak.

Azóta Verőci Bende Zsófiával ült hajóba, jóllehet a szövetségi kapitány inkább azt favorizálta volna, ha Verőci társa a jelenlegi legjobb magyar egypáros, Szabó Katalin lesz.

Melis Zoltán óhaja nem teljesült, így a további pekingi kvóták már-már elérhetetlen távolságba kerültek, és ott is maradtak.

„Talán ez az esztendő meghozza a sportág újabb olimpiai érmét” – reménykedik Melis Zoltán. – Az egy ezüst- és két bronzérmünk éppen negyven, hatvan és száz évvel ezelőtt született, vagyis még a számmisztika szerint is éremesélyesek vagyunk.”