Meglepetés lenne, ha egy versenyzőnk sem állna dobogóra Pekingben

RÁC BENEDEK BALÁZSRÁC BENEDEK BALÁZS
Vágólapra másolva!
2008.07.10. 23:16
Olimpiai sorozatunkban ezúttal az egyik tradicionális magyar sportággal, a birkózással foglalkozunk. Huszonöt olimpián léptek eddig szőnyegre a mieink, és mindössze kétszer nem sikerült érmet szerezniük. Az esetleges pekingi magyar győztes a sportág huszadik aranyérmét hozhatja haza.
Aubéli Ottó a rutint képviseli a magyar csapatban
Fotó: Czagány Balázs
Aubéli Ottó a rutint képviseli a magyar csapatban
Aubéli Ottó a rutint képviseli a magyar csapatban
Fotó: Czagány Balázs
Aubéli Ottó a rutint képviseli a magyar csapatban

Magyar sikersportág a birkózás.

Bizonyítékul elég olimpiai érmeink számát (kereken 50) említeni, de az is a karfiolfülűek erejét mutatja, hogy az olimpiai kvalifikációs versenyek kezdete előtt kevesebb volt az olyan súlycsoport, amelyben csekély esély volt vagy bravúr kellett (volna) a kvótához, mint amelyben versenyzőinknek jó sanszuk volt az indulásra.

Érdemes összegezni, Pekingben ki lehet ott a végelszámolásnál. Ki is emelhetünk egy-egy versenyzőt, ám azért is érdemes mindenkivel foglalkozni, mivel többükben is benne van a kiugró siker lehetősége. Athénban például nem túl sokan számítottak Majoros István (55 kg, kötöttfogás) aranyérmére, és az idei tamperei Európabajnokság előtt sem Bácsi Péter (74 kg, kötöttfogás) nevét mondtuk volna elsőnek, ha az éremesélyeseinket kell felsorolni.

Szabadfogás: kevesebb a vártnál.

A sort kezdjük a szabadfogásúakkal, számukra félsikerrel zárult le a kvalifikációs sorozat.

A hétből öt súlycsoportban reménykedtünk kvótaszerzésben, ebből három realizálódott. Százalékosan, illetve Gulyás István kapitány minimális elvárásait tekintve nem rossz arány, azonban két nem várt, fájdalmas lemaradónk is akad. Wöller Gergő (60) a tavalyi és az idei kontinensbajnokságon is bronzérmes lett, Pekinghez azonban ez sem volt elegendő, Ritter Árpád (84) pedig a kvótáról döntő szétlövést veszítette el, és be is fejezte pályafutását.

Ott lesz viszont Pekingben Hatos Gábor, aki már a tavalyi vb-n kiharcolta a részvételt. Ő az utóbbi idők világversenyein rendre pontszerző helyen vagy annak közelében végzett, 2006-ban Európa-bajnoki bronzérmes volt, és jó sorsolással athéni 15. helye után ezúttal ott lehet a végelszámolásnál is.

Ritterrel ellentétben a válogatott másik öreg rókája, a nehézsúlyú Aubéli Ottó elutazhat Kínába. A 33 esztendős versenyző ugyan csak az utolsó viadalon harcolta ki a részvételt, ám korábbi vb- és Eb-3. helye is azt jelzi, súlycsoportja meghatározó alakjai közé tartozik, azaz benne van a pontszerzés lehetősége.

A harmadik résztvevő Kiss Gergelynek érme még nincs felnőttvilágversenyről, de többször ért már el értékes helyezést.

Kötöttfogás: hat kvóta jött össze.

A szabadfogásúaknál kedvezőbb helyzetben vannak a kötöttfogásúak, akik a múltban is eredményesebben szerepeltek.

Struhács György legénysége a világbajnokságon négy kvótát szerzett, egyikük, a 74 kilós Bácsi Péter pedig aranyérmes lett az áprilisi Európa-bajnokságon. Talán ő lehet a meglepetésember.

Korábban Horváth András volt a 74 kilósunk, de Bácsi már tavalyi vb-7. helyével jelezte, sokra hivatott fiatalemberről van szó, majd aranyérmével berobbant a súlycsoport legjobbjai közé. Az ellenfelek már ismerik, de talán még nem számolnak vele annyira, mint mondjuk két klasszisunkkal, Lőrincz Tamással (66), illetve Deák Bárdos Mihállyal (120).

Lőrincz kora alapján – a ceglédi birkózó decemberben lesz 22 éves – még tehetséges ifjú is lehetne, ám eredményei ennél jóval többet mutatnak. Két évvel ezelőtt már Európa-bajnoki címet szerzett, kvótáját a tavalyi világbajnokságon elért ötödik helyének köszönheti. Képességei alapján a 66 kiló egyik, ha nem a legjobbja már most is, első olimpiáján is jó esélye van az éremszerzésre. A márciusi, szombathelyi Golden Grand Prix-n például sérült bordával verte végig szinte a teljes nemzetközi élmezőnyt.

Deák Bárdos a másik véglet. A csapat korelnöke és szellemi vezére is. A 33 éves birkózónak ez már a harmadik olimpiája lesz, évről évre hatalmas akaraterővel tartja meg helyét a világ legjobbjai között. Öt világbajnoki ezüstérme van, ami szintén azt mutatja, egy évtizede folyamatosan a nehézsúly meghatározó alakja.

Fodor Zoltán (84) a hazai mezőnyben a 2000-es ezüstérmes Bárdosi Sándorral szemben harcolta ki a vb-részvételt, ott pedig indulási jogot szerzett.

A római kvalifikációs viadalon Módos Péter (55) és Virág Lajos (96) küzdött meg sikeresen Pekingért, Kliment Lászlónak viszont sajnos nem sikerült kiharcolnia az olimpiai részvételt.

Nők: nem gond az új súlycsoport.

A hölgyeknél csak négy súlycsoport versenyzőinek rendeznek küzdelmeket az olimpián. Pechünkre a legjobb magyar, Sastin Mariann eredeti kategóriája (59 kg) nem szerepel a műsoron. Ezért a vb-ezüstérmes birkózó 4 kilóval feljebb próbálkozik.

Az országos bajnokságon 2006-ban már kipróbálta a 63 kilót, a 2007es Európa-bajnokságon azonban még saját súlycsoportjában szerzett ezüstérmet. Utána viszont már gőzerővel készült új súlycsoportjára, a világbajnokságon ugyan még csak a tizenharmadik helyet szerezte meg, de az idei kontinensviadalon már bronzérmes volt. Úgy tűnik, joggal bízhatunk Sastin eredményességében, a pontszerzés összejöhet neki.

Soós Rita 72, míg Szabó Emese 55 kilóban próbálkozott a kvótaszerzéssel, sikertelenül. A legkönnyebbeknél (48) nem volt magyar versenyző.

A MÚLT NAGYJAI

POLYÁK IMRE: 2000-ben választották az évszázad magyar birkózójának, 2004ben lett a nemzet sportolója, olimpiai bajnok, háromszoros olimpiai ezüstérmes, háromszoros világbajnok. Tizenkétszer volt magyar bajnok.
ALEKSZANDR KARELIN: 1988-ban, 1992-ben és 1996ban is olimpiai bajnok lett, Sydneyben viszont – ahol már 130 kiló volt felső határ – az amerikai Rulon Gardner megállította páratlan menetelését.
HAMZA YERLIKAYA: Atlantában és Sydneyben is aranyérmet szerzett, utóbbi olimpián Bárdosi Sándort győzte le a döntőben. A török birkózó háromszor volt világ és nyolcszor Európa-bajnok. Pályafutását tavaly nyakcsigolyatörése miatt kellett befejeznie.

A JELEN SZTÁRJAI

ARMEN NAZARJAN: 1996-ban még örményként lett olimpiai bajnok, négy évvel később viszont már bolgár színekben ismételt a jelenleg 60 kilós birkózó, aki Athénban bronzérmet szerzett. Már tagja a Hírességek Csarnokának, kétszeres világbajnok.
HASZAN BAROJEV: Athén nehézsúlyú bajnoka Pekingben is a súlycsoport egyik legnagyobb favoritja. Az orosz birkózó 2003-ban és 2006-ban is világbajnoki címet nyert, a legutóbbi vb-n és Eb-n egyaránt ezüstérmet szerzett.
BUVAJSZA SZAJTYIJEV: Kétszeres olimpiai bajnok (1996, 2004), emellett van hat világbajnoki címe. Súlyos nyaksérülése után tavaly megpróbált visszatérni, azonban úgy tűnik, az oroszok 74 kilós szabadfogású kvótája a világbajnok Mahacs Murtazalijevé lesz.


NS SZAKÉRTŐ, REPKA ATTILA: ÉRMEKET VÁR

Még nem zárultak le a kvalifikációs versenyek, így nem teljesen tiszta a kép. Kötöttfogásban még két kvótában reménykedem, az a három szabadfogásúval együtt már kilenc, és még a lányok is szerezhetnek egyet-kettőt. Éremből háromra gondoltam, ezek között lehet arany is. A két favoritom Lőrincz Tamás, illetve Bácsi Péter, ők olimpiai bajnokok is lehetnek. Titkos esélyesem az egyelőre kvóta nélküli Módos Péter és „örökös” tagunk, Deák Bárdos Misi is jó lehet. A szabadfogásúaknál Aubéli Ottó érhet oda a pontszerző vagy érmes helyekre. Nem hinném, hogy túl merész a várakozásom, a múltkor ott voltam a fiúk edzésén, úgy dolgoznak, mint a vadállatok, most már csak egészség meg szerencse kell.

A SPORTÁG TÖRTÉNETE

A birkózás már az első olimpiai játékok műsorán is szerepelt. Egyciklusnyi szünet után, 1904-ben került vissza a sportág az ötkarikás programba, majd 1908-ban Londonban a kötöttfogású Weisz Richárd megszerezte első aranyérmünket. 1912-ben Stockholmban megalakult a Nemzetközi Birkózóunió. A következő évben jegyezték be a Nemzetközi Nehézatlétikai Szövetséget, amelynek elnöke a magyar Tatics Péter volt. Az 1921ben létrejövő Nemzetközi Amatőr Birkózószövetségnek (amely ugyanebben az évben Helsinkiben megrendezte az első kötöttfogású vb-t) 1924-től 1929-ig Brüll Alfréd volt az első embere. Roger Couluon az 1950–60-as években megreformálta a birkózást, új szabályokat fogadtatott el, irányítása alatt elkezdődött a bírók képzése. A nők csak a század vége felé kapcsolódtak be a sportágba, a szabadfogású női versenyek először az athéni olimpián kerültek műsorra, csupán négy súlycsoportban. A nők debütálása mellett a nemzetközi szövetség reformálása is Raphaël Martinetti elnök nevéhez fűződik. A nagy világversenyeket ma már interneten is közvetítik, Afrikában birkózóközpontokat hoztak létre, hogy Európa, Ázsia és Észak-Amerika után ott is meghonosodjon a sportág.

A PROGRAM

Az olimpiai birkózóversenyek során összesen tizennyolc fináléra kerül sor. A nőknél négy aranyérmet osztanak ki, a férfiaknál mind a kötött-, mind a szabadfogásúak hét-hét olimpiai bajnoki címért szállnak harcba. A versenyeket augusztus 12. és 21. között rendezik.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik