Egy új generáció próbál meg 1992-t követően újabb érmeket szerezni

RÁC BENEDEK BALÁZSRÁC BENEDEK BALÁZS
Vágólapra másolva!
2008.07.10. 23:16
Olimpiai sorozatunkban ezúttal a cselgánccsal foglalkozunk. Az egyetlen sportág, amelyről Molnár Zoltán csapatvezető azt mondta, fejlődött Athénhoz képest. Ezt például a kvótások számával támaszthatjuk alá, a négy évvel ezelőtti kettővel szemben az idén hat versenyző lép tatamira Pekingben, ráadásul képességeik alapján mindannyian odaérhetnek a pontszerző helyek valamelyikére. A nagy kérdés, hogy ez végül kinek sikerül, és ki tud esetleg az egyetlen magyar olimpiai bajnok, Kovács Antal nyomába lépni.
Ungvári Miklós (balra) lesz a legrutinosabb magyar cselgáncsozó Pekingben
Fotó: Farkas József
Ungvári Miklós (balra) lesz a legrutinosabb magyar cselgáncsozó Pekingben
Ungvári Miklós (balra) lesz a legrutinosabb magyar cselgáncsozó Pekingben
Fotó: Farkas József
Ungvári Miklós (balra) lesz a legrutinosabb magyar cselgáncsozó Pekingben

A cselgáncsot végérvényesen 1992-ben szerette meg az ország. Ekkor már túl voltunk az első pontszerző helyezésen (Hetényi Antal Münchenben lett 5.), az első érmen (Tuncsik József Montrealban végzett a harmadik helyen), sőt az 1984-es úgynevezett „ellenolimpián” a jelenlegi férfiszakág-vezető Nagysolymosi Sándor megszerezte az első nem hivatalos olimpiai aranyat.

Mégis a barcelonai olimpia volt az, amely után szinte mindenki rajongott a dzsúdósokért.

A spanyol városban ugyanis remekeltek a mieink. Négyen szereztek érmet – ez az olimpiai össztermés kétharmada –, Kovács Antal (95 kg) pedig begyűjtötte a cselgáncsozók első olimpiai aranyérmét, amivel rögvest az ország Atom Antijává avanzsált.

Mellette nem szabad megfeledkeznünk Csák Józsefről (65) – ő jelenleg a nők szakágvezetője –, aki szöuli hetedik helyét öt kilóval „vastagabban” váltotta ezüstre, a termést Hajtós Bertalan (71) második helye, illetve Csősz Imre (+95) bronzérme egészítette ki.

Atlantában hét magyar indult, ketten ötödikek lettek, Sydneyben a hat magyar mindegyike idő előtt búcsúzott. Athénban pedig már csak Kovács Antal és Ungvári Miklós (66) lehetett ott, mindketten helyezetlenül zártak.

Ungvári Miklós azonban már az új generáció képviselője volt, mellette a világ- és Európa-bajnok, ám Athén után Pekingről is néhány ponttal lemaradó Braun Ákos képviselte az átmenetet. Hozzájuk csatlakozott Atom Anti méltó utóda, a 2007-ben Európa-bajnok Hadfi Dániel (100), illetve az a garnitúra, amely majd minden korosztályos viadalról rendre érmekkel tért haza. Közéjük tartozik Bor Barna (+100), Csernoviczki Éva (48), Baczkó Bernadett (57) és Mészáros Anett (70).

A fiatalok pedig már a felnőttek között is egyre markánsabb teljesítményt nyújtanak, ékes bizonyítéka volt ennek a tavalyi világbajnokság, amelyen négy kvótát szerzett a magyar küldöttség, Baczkó, Mészáros, Hadfi és Ungvári is a dobogó harmadik fokára állt fel.

Már a tavalyi négy bronzéremnél hangsúlyozták a versenyzők – főleg a csapat egyetlen korábbi olimpikonja, Ungvári Miklós –, hogy azért is örömteli a minélnagyobb létszám, mert a nagy számok törvénye alapján valakinek összejöhet a nagy eredmény is.

Reményeinket erősíti, hogy Ungvári például a teljes mezőnyt – azaz mind a 14 súlycsoportot – nézve is az egyik legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtó dzsudoka, ráadásul mostanra már érett versenyzővé vált, aki végzetes hibát ritkán követ el.

Szintén táplálja az optimizmust az évről évre jobban teljesítő Hadfi Dániel eredménysora. A TFSE-Honvéd-Kipszer cselgáncsozója 2005-ben vb-7. hellyel vette át Kovács Antal helyét a 100 kilóban, majd következett a 2006-os Eb-ezüst, hogy aztán tavaly felérjen a csúcsra (Eb-arany és kvótát érő vb-bronz). Az idén mandulagyulladása miatt kihagyta a kontinensbajnokságot, az olimpiára azonban tökéletes erőállapotba – amely nagyon fontos része Hadfi dzsúdójának – érkezhet.

Ami legalább annyiraörömteli számára, mint amenynyire aggodalomra okot adó a riválisoknak, hiszen a technikás, gyors és jó erőben lévő Hadfi ellen nehéz lesz bármit is kitalálni. Főleg úgy, hogy mestere, Toncs Péter szinte hibátlanul feltérképezi a lehetséges ellenfeleket. A 2006-os belgrádi Eb előtt a szálloda folyosóján még a Nemzeti Sport tudósítójának is bemutatta, mit kell tenni az egyik nagy ellenfél, az izraeli Ariel Zeevi ellen.

A harmadik férfi indulónk, Bor Barna még nincs Ungvári, illetve Hadfi szintjén, de Hangyási László munkája (Kovács Antal, Braun Ákos és Mészáros Anett edzője) garancia arra, hogy a 21 éves paksi nehézfiú is ott lehet a legjobbak között.

A nőknél Csernoviczki Éva fejlődése töretlen, a 20 éves tatabányai versenyző egyre inkább meghatározó tagja a felnőttmezőnynek, amelyben fogynak azok az ellenfelek, akiket még nem tudott legyőzni. A 2007-es Rio de Ja-neiró-i vb hetedik helye után szinte példátlan sorozatot produkált, Tallinban (Vk-verseny) arany-, Rotterdamban (Szuper-A Vk-verseny) ezüst-, Salzburgban (U23-as Eb) ezüst-, Szófiában (Vk) arany-, Hamburgban (Szuper-A Vk) és Lisszabonban (Európa-bajnokság) bronzérmet szerzett. Ez a kiegyensúlyozottság az olimpián is kamatozhat.

Baczkó vagy éppen Mészáros ilyen listával ugyan nem büszkélkedhet, de mindketten már többször bizonyították, képesek a nagy eredményekre, Athén óta a világversenyeken rendre ők ketten voltak a legeredményesebben szereplő magyar női versenyzők.

„A két érem reális kívánalom a csapattól, mellette még két pontszerzést várok – mondta Hangyási László olimpiai sportágvezető. – Remélem, sikeres lesz a felkészülésünk az elkövetkező hónapokban, bízom Hadfi Dani minél előbbi felépülésében. Rengeteg munka van a versenyzőkben, de van még idő a csúcsra járatásukhoz.”

Azt pedig csak remélni tudjuk, hogy Barcelonát követően Pekingben is az ország kedvencei lesznek a dzsúdósok, s augusztus közepén már nem Kovács Antal lesz a sportág egyetlen magyar olimpiai bajnoka.

NŐTT A MAGYAR CSAPAT LÉTSZÁMA

6 versenyzőnk lép tatamira Pekingben

A SPORTÁG TÖRTÉNETE

A cselgáncs japán eredetű küzdősport, az olimpia műsorán először 1964-ben – cseppet sem meglepő módon Tokióban – szerepelt, majd röpke szünetet követően 1972 óta megszakítás nélkül tagja az olimpiai sportágaknak. A cselgáncs megteremtése Kano Dzsigoro nevéhez fűződik, akit a sportág atyjának tartanak, és a dzsúdó halhatatlanjainak egyike. Kano mester az ősi japán önvédelmi harcművészetek elemeit integrálta az új sportágba, amelyet kodokan dzsúdónak neveztek el. A legtöbb elemet a dzsiudzsicuból vette át a cselgáncs, ez a folyamat 1882-től 1887-ig tartott. Kano 1909-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első ázsiai tagja lett, ám a sportág ennek ellenére 1964-ig nem került az olimpiai sportágak közé. Az európai szövetség brit, holland, olasz és svájci részvétellel 1951ben, a nemzetközi testület szintén abban az évben alakult meg. Tokióban a négy súlycsoport közül háromban született japán siker, 1972-ben hat, 1980-ban már nyolc kategóriában osztottak érmeket. 1992-ben a hölgyek is bemutatkozhattak az olimpián, azóta hét-hét súlycsoport szerepel a műsorban, a most is érvényben lévő súlyhatárokat 2000-ben jelölték ki.

A PROGRAM

A cselgáncsversenyek során tizennégy aranyérmet osztanak ki, hetet a férfiaknál, hetet a nőknél. Mindennap két-két súlycsoport küzdelmeire kerül sor augusztus 9-től 15-ig.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik