Bodrogi László a sportág történetének első magyar érmét szerezheti

MOLNÁR CSABAMOLNÁR CSABA
Vágólapra másolva!
2008.07.10. 23:16
Az olimpiát felvezető sorozatunk mai részében a kerékpársporttal foglalkozunk, amely az egyik legnépszerűbb sportág szerte a nagyvilágban, ellenben nem mondhatjuk, hogy Magyarországon is. A bicikli nem a mi járgányunk. Magyar érem nem született még az ötkarikás játékokon, pedig a sportág már az első újkori, athéni olimpia programjában is helyet kapott, s azóta csupán egyszer, 1904ben hiányzott a játékokról. Pekingre mégis bizakodóan tekintenek a magyar bringásokért szorítók, merthogy valós az esélye az éremszerzésnek.
Bodrogi László Pekingben az éremért fog hajtani
Fotó: Reuters
Bodrogi László Pekingben az éremért fog hajtani
Bodrogi László Pekingben az éremért fog hajtani
Fotó: Reuters
Bodrogi László Pekingben az éremért fog hajtani

Ha kerékpár, mostanság minden tekintet Bodrogi Lászlóra szegeződik Magyarországon. Reméljük, Laci nem babonás, mert (augusztus) 13-án lesz az a versenyszám (az országúti időfutam), amelytől azt reméljük, hogy a Crédit Agricole profija révén megszületik a sportág első magyar olimpiai érme.

A reális terv a pontszerzés (nagyon sűrű a mezőny!), az érem fantasztikus lenne, az aranyérem pedig a csoda kategóriába sorolandó! Fabian Cancellara ugyanis az elmúlt két esztendőben verhetetlen ebben a számban, s most is annak tűnik.

A svájci versenyző mögött Bodrogi László parádésan versenyezve második lett a tavalyi stuttgarti világbajnokságon, s mostanra szerzett annyi tapasztalatot a profik között, ami eredményre vezethet Pekingben. A már a francia állampolgárságot is megkapó kerékpáros – akiben minden ellenkező híreszteléssel ellentétben sohasem vetődött fel, hogy az olimpián nem magyar színekben indul – már 2000-ben is felállhatott a világbajnoki dobogóra (a legalsó fokára), a stuttgarti ezüstöt követően pedig egyetlen lépéssel is a mennyországba juthat.

A versenyző mindennapos megélhetéséhez elengedhetetlen a francia állampolgárság – felesége és kislányai is francia állampolgárok –, s amikor Laci kérte a kettős regisztrációt, akadt némi feszültség a magyar vezetők s közte. Pedig nem kért mást, mint amit a felkészülés és a versenyzés zavartalansága érdekében egy ilyen szintű sportoló mindenhol megkap a világon. Nem különleges kérések ezek, pusztán ahhoz kellenek, hogy ne neki kelljen egyedül, mondjuk, kereket cserélnie.

A Magyar Olimpiai Bizottság vezetői végül is belátták, hogy a világ egyik legkiválóbb országúti időfutammenőjének nincsenek luxusigényei, így Pekingben Bodrogi Lászlót követni fogja a kísérőkocsi, amelynek vezetője Somogyi Miklós lesz. Ő külön is megér egy misét, hiszen áldozatául esett az 1984-es Los Angeles-i olimpia bojkottjának, és a játékok „helyett” megnyerte a pályakerékpárosok 50 kilométeres pontversenyét a moszkvai „Los Angeles-pótló” viadalon.

Somogyi minden bizonnyal óriási segítséget nyújt Bodrogi Lászlónak ahhoz, hogy a 32 éves kerekes az ő szertefoszlatott álmait is valóra váltsa. Ráadásul a kísérőkocsiban ott lesz Laci jól ismert francia gyúrója és szerelője.

A pekingi pályát már megismerte Bodrogi, nagyon nehéz terepen, a már sokszor kritizált, szmogos pekingi levegőben gyilkos feladat lesz megtenni a két 24 kilométeres körből álló szakaszt. De a pálya vonalvezetése nagyon hasonlít a stuttgartiéhoz, ami jó előjel lehet a magyar kerekes számára – aki végigtekert már négy Tour de France-t, két Vuelta Espanát és egy Giro d’Italiát, annak van mire emlékeznie.

A versenyző optimális formában van. Mivel elég magas (186 centiméter), Pekingben mindenképpen hoznia kéne azt a testsúlyt (70 kilogramm), amellyel tavaly Stuttgartban versenyzett, az viszont elég rosszul jött, hogy nem került be a Crédit Agricole idei Tour-csapatába. Mert szerinte a legjobb felkészülést a háromhetes legendás francia verseny jelentette volna az olimpiára.

Bodroginak a mezőnyverseny alatt lesz lehetősége Pekingben is arra, hogy próbálgassa erejét, s a követendő taktikát: azt ugyanis – a világbajnokságok menetrendjével ellentétben – három nappal az időfutam előtt rendezik ugyanazon a pályán.

Az is a magyar fiú mellett szól, hogy a rengeteg botrány hatására szigorodtak a doppingszabályok, így mindenképpen kedvezőbb körülmények között versenyezhetnek a tisztességes kerékpárosok. Persze az ördög sosem alszik, hiszen az amerikai Tyler Hamiltonnak Athénban valamiért túlfagyott a B-próba előtt az A-próba alapján „pozitív anyagot” tartalmazó kémcsöve…

Ne legyenek illúzióink, ez a sportág úttörő szerepet játszott a dopping alkalmazásában: az 1960-as római olimpián a dán Jensen a bétablokkoló hatására nem érzett fáradtságot, s addig tekert, amíg holtan nem esett össze Caracalla császár mesés fürdői között.

Ma már nem a bétablokkoló a divat, ellenben egész iparágak épültek a doppingszerek előállítása, terjesztése és annak vizsgálata köré, ami busás hasznot hoz. Manapság állítólag a növekedési hormonokat manipulálják kimutathatatlanul.

Bodrogi László mellett három magyar kerékpárosért szoríthatunk a pekingi olimpián: Kusztor Pétertől, a P-Nívó Betonexpressz sportolójától azt várják el, hogy menjen végig a mezőnyversenyben (neki kedveznek a hegyek, s lesz belőlük bőven), és érjen el értékelhető eredményt.

A pályaversenyeken nem lesz magyar versenyző, viszont a mountain bike szakágban Parti András, az újonnan bemutatkozó BMX-ben pedig Radasics Vilmos révén érdekelve leszünk, nekik az lehet a céljuk, hogy a mezőny első felében végezzenek.

AZ ELSŐ ÉREMRE VÁRVA

7 pontszerző helyet könyvelhettek el eddig a magyarok

A SPORTÁG TÖRTÉNETE

A karlsruhei születésű Karl von Drais 1817-ben szabadalmaztatta kétkerekű kormányozható járművét, a mai kerékpár ősét. 1867-ben a franciaországi Saint-Cloud-ban rendezték az első pályaversenyeket, egy évvel később ugyanitt már külföldiek is szerepelhettek 1000 és 2600 méteres távon. 1869-ben került sor az első jelentős országúti versenyre Párizs és Rouen között. A sportág kezdetektől szerepel az olimpia programjában, az első országúti szakaszt Marathon és Athén között tekerték végig a klasszikus maratoni futópályán, oda-vissza. A francia Léon Flameng nyert, a pályaversenyek mindhárom számában honfitársa, Paul Masson diadalmaskodott. 1996-ig a profik nem indulhattak. A nők 1984-ben rajtolhattak először, a mountain bike 1996-tól szerepel a programban, a BMX-versenyeket Pekingben rendezik meg először. A magyar pontszerzők: Grimm János, Uhereczky Ferenc (5. hely, 1924, kétüléses tandem), Orczán László (6., 1936, 1000 m állórajt), Schillerwein István, Furmen Imre (5., 1952, kétüléses), ifj. Szekeres Béla (6., 1952, repülőverseny), Bicskey Richárd, Habony Ferenc (5., 1964, kétüléses), Takács András, Debreceni Tibor, Géra Imre, Petermann József (6., 1972, országúti csapat), Szabolcsi Szilvia (5., 2000, repülőverseny).

A PROGRAM

A pekingi olimpián 18 aranyérmet osztanak ki (11 férfi, 7 női). Az országúti versenyekre augusztus 8-án, 9-én és 13-án kerül sor, a pályán 14. és 19. között naponta rendeznek döntőket, a BMX-esek 21-én, a mountain bike képviselői 22-én és 23-án szállnak nyeregbe.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik