Edzőjétől azt hallottuk, hogy nagyon jól sikerült edzőtábor után utazott el Kijevbe. Milyen az, amikor jól sikerül az edzőtábor?Edzőjétől azt hallottuk, hogy nagyon jól sikerült edzőtábor után utazott el Kijevbe. Milyen az, amikor jól sikerül az edzőtábor?
Talán arra gondolhatott, hogy egy-két dolgot magamtól határoztam el, önálló döntéseket hoztam, ami eddig nem volt jellemző rám. Az előírt edzéseken túl is gyakoroltam, tudatosan irányítottam a felkészülésemet, az iskolázás is jól ment, ez kelthette fel a figyelmét.
Mindezek után az aranyért utazott el az Európa-bajnokságra?
Ilyet párbajtőrben nem lehet mondani. Persze az ember mindig azért megy el valahová, hogy első legyen, de ez nem olyan, mint a futás, hogy pontosan tudja az ember, mire lehet jó. Az én céljaim között nem is az egyéni, hanem a csapatverseny szerepel mindig az első helyen.
Honnan az a nyugalom, amellyel az egész napot végigvívta?
Régebben ez egyáltalán nem volt jellemző rám, mindig kapkodva kezdtem az asszókat. Az volt a baj velem, hogy mihamarabb előnyt akartam kovácsolni magamnak. Most nem kezdtem el azonnal rohamozni, inkább az ellenfél hibáit akartam kihasználni, biztosra mentem, nem kockáztattam. Udvarhelyi Gábor pedig folyamatosan sulykolta belém, hogy ez a jó taktika, így állandó megerősítést nyertem. Az asszók között félrevonultam, és csak a következőre figyeltem, az asszón belül pedig mindig csak a következő tusra.
Hogyan lehet ezt a formát Pekingig megőrizni?
A vívásban akkor is ki lehet kapni, ha az ember jó formában van, elég egy rossz pillanat, és vége. De úgy fogom végezni augusztusig az edzéseket, mint az Európa-bajnokság előtt, ami bevált, azon nem kell változtatni. Nekem egész évben jól ment a vívás, erős mezőnyben Világkupát tudtam nyerni, most kontinensbajnokságot, pedig korábban egy évben legfeljebb egy versenyen győztem. Talán beértem.