A bajnoki címvédő és MK győztes Pick-Szeged és a trónkövetelő, KEK-győztes MKB Veszprém túlfűtött légkörű rivalizálása évek óta tart. Ebben az évadban azonban a presztízscsatában szereplők többször átlépték a sporszerűség határait a küzdőtéren (MK-döntő), s félő, hogy az indulatok forrósodása miatt a döntő hajrájára a parázs belobban, s a tűz átterjed a nézőtérre, sőt a csarnok környékére is.
A szombati rangadó után Veszprémben az utcán már majdnem ez történt.
A veszprémi vezetők esküsznek rá, hogy az égvilágon semmi gondot sem tapasztaltak a csarnok mellett a játékoskijárónál a szegediek távozásakor. A rendőrség illetékese szerint is csak hangos szóváltásba keveredett néhány szurkoló. Ezzel szemben a Pick ügyvezető elnöke, Lele Ambrus vasárnapi sajtóközleményében újra megerősítette, hogy a szegediek „mélyen elítélik
a mérkőzés alatt és után a csapatot ért atrocitásokat. Elítélik azon veszprémi szurkolókat, szurkolói csoportokat, akik a mérkőzés után a csapat játékosait, vezetőit támadták, szidalmazták, sértegették.” Aztán kérik a veszprémieket, hogy a továbbiakban gondoskodjanak a rendről, majd hozzáfűzik, hogy kedden „Szegeden sportszerű, baráti légkörben fogadják őket”.
A gondok egyik forrását keresve néhányan Szegeden és Veszprémben a szövetség nem megfelelő hozáállását, vélt klubelkötelezettségét emlegetik (Szegeden egy-két vezető nem is rejti véka alá a véleményét, hogy a Veszprémnek gyakrabban kedvez a szövetség). Sinka László MKSZ-főtitkártól azt kérdeztük, mi a jobb a szövetségnek, ha a Pick, vagy ha az MKB a bajnok, illetve miért kap több bírálatot a sportág vezérkara a finálé kapcsán?
„Nem csupán a szövetségnek, hanem mindenkinek az a legjobb, ha férfias, de a sporthoz méltó körülmények között derül ki, melyik csapat a jobb – válaszolta Sinka László. – Az MKSZ sosem befolyásolta a bajnokságot, sem a kiesést vagy a felkerülést. Most sem teszi. A jogtalan és méltatlan kritikák megfogalmazói sajnos átveszik és a kézilabdába is behozzák az általános rossz magyar közhangulatot. Az a céljuk, hogy a botrány keresésével, a meccsek légkörének mérgezésével, a bírók ok nélküli pellengérre állításával, az alaptalan vádakkal, a játékosok hergelésével eltereljék a figyelmet a lényegről.”
Hogy mi a lényeg? Tudja-e a Szeged–Veszprém ellentét háborúvá fajulásának okát? A szembenállás feloldására van-e elképzelése? Ezekre a kérdésekre a főtitkár (az EHF elnökségi tagja) azt válaszolta: szerinte a lényeg, hogy hazánkban a kézilabda az egyik legeredményesebb, legnépszerűbb és legjobban szponzorált sportág. A női válogatott olimpiára készül, a férfiak vb-selejtező előtt állnak, három utánpótlás-válogatottunk nyári világversenyekre gyakorol, a Veszprém KEK-et nyert, a Szeged BL-középdöntőt játszhatott, a nőknél a Győr a BL-ben, a Dunaferr NK az EHF-kupában elődöntős volt. A férfidöntőről elmondta, könnyebb helyzetben lenne, ha tudná a két élklub szembenállásának okát, mert akkor tehetne a feszültség feloldásáért.
Fokozza a problémát, hogy az olykor túldimenzionált balhék miatt lassan kihátrálhatnak a pénzben nem bővelkedő sportágból a támogatók, a tévék, az önkormányzatok. Erre eddig alig akadt példa, de a megoldást a kluboknak gyorsan meg kell találniuk, és persze az is a dolguk, hogy hitelesen tájékoztassák szurkolóikat, igyekezzennek felülemelkedni önös érdekeiken (ez roppant nehéz!), haragjukat, kritikájukat pedig ne a nemzetközi szinten bíráskodó játékvezetőkön vezessék le.
A bajnoki döntőben, amely az egyik csapat harmadik győzelméig tart, 2–1-re vezet az MKB Veszprém, és kedden Szegeden (19 óra, Sport1) a negyedik csata következik. Csata, remélhetőleg a szó sportos értelmében.