Fradi: felkavart állóvíz
Akár a lelkes kisgyermekek a tábortüzet, úgy ülték körbe a ferencvárosi játékosok az új vezetőedzőt, Bobby Davisont a kezdőkörben. Nem a csodára vártak, hanem arra, hogy a nagyméretű mágneses táblán az angol szakember felvázolja a siker receptjét. Egyébként ráfér a zöld-fehérekre a „főzőlecke”, hiszen legutóbbi három bajnokijukon képtelenek voltak akár csak egyszer is diadalmaskodni, így már nyolc pont az NB I-es indulást érő első helyen tanyázó Kecskemét előnye.
Persze ne legyünk naivak, s ne higgyük, hogy a kinevezése óta mindössze három edzést levezénylő Bobby Davison egy csapásra felrázhatja az élvonaltól távolodó, már-már apátiába süllyedő Üllői úti gárdát. Mégis a futball íratlan szabálya azt mondatja, hogy szombat este, hazai közönség előtt, a nyolcadik helyezett Bőcs ellen a győzelem reményében léphetnek pályára Lipcsei Péterék. Ha másért nem, hát azért, mert az edzőváltás általában pluszenergiákat szabadít fel a játékosokban.
Bobby Davison persze aligha ebben, nem is a szerencsében, hanem a munkában hisz.
Először is szakított azzal a szokással, hogy a csapatnak az összecsapás előtti napon a találkozó kezdési időpontjában kell edzenie. Fittyet hányva a korábbi beidegződésekre, pénteken délelőtt tizenegykor a gyakorlópályára terelte a játékosokat, ő maga pedig a többiek előtt egy órával már a gyepen volt. Terepfelmérés helyett telerakta a pályát bójával, majd akkurátusan letett mindenhova egy-egy labdát is. Látszott, mindennek megvan a maga helye, Bobby Davisonnak pedig nem esett le a gyűrű az ujjáról, hogy saját kezűleg „rendezte be” a pályát.
A tréningek egyébként nem hosszabbak 70-80 percnél – nincs helye üresjáratnak, végig pörögni kell. S hogy a harci kedv a Bőcs elleni mérkőzés kezdéséig kitartson, Bobby Davison úgy rendelkezett: elég, ha a labdarúgók 75 perccel a találkozó előtt érkeznek az öltözőbe. A szigetországi szakember szerint a túl hosszas várakozás közben a futballisták „leülnek”, és sokkal nehezebb őket újból felrázni. Lényeges szempont, hiszen Bobby Davison most még nem elsősorban jó játékot vár csapatától, hanem foggal-körömmel való küzdést.
Igaz, még így sem zárható ki, hogy a Fradi visszaáll a hagyományosnak számító 4–4–2-es alapfelállásra bizonyítva, hogy az új szakvezető a tradicionális angol iskolán nevelkedett. Nagynevű kimaradók viszont aligha lesznek, a szakember inkább arra törekszik, hogy mindenkit oda állítson (vagy ültessen), ahová való (ebbe belefér a kispad is…). Ezzel együtt ideje lenne megtalálni a nem pusztán megfelelő, hanem eredményre is vezető felállást, hiszen korábban Csank János kísérletezett 4–1–3–2-vel, illetve 4–2–3–1-gyel is – sikertelenül.
Persze lehetséges, hogy minden a korábban pályára ki nem cipelt mágneses táblán múlott. Vagy inkább a tűzön…
