„Miért van az, hogy az Arsenal ellen soha sincs szerencsénk?” –
tette fel a kérdést az egyik fórumon egy Tottenham-szurkoló, miután a Ligakupa-elődöntő első mérkőzésén csapata 1–1re végzett az „ágyúsok” otthonában. Az eredmény önmagában dicséretes, csakhogy Theo Walcott révén az Arsenal elképesztően szerencsés góllal egyenlített január 9-én. Ezt persze mondhatnánk egyszeri esetnek, ám a Spurs tényleg mintha el lenne átkozva városi ellenfelével szemben, elvégre 1999 novembere óta nem tudja legyőzni. A kedd esti Ligakupavisszavágón ismét kap egy esélyt az elátkozott együttes, ráadásul hazai pályán.
„Mindegy, milyen áron, de be kell jutnunk a döntőbe. Nem lehetünk örök vesztesek” – jelezte Gus Poyet, a Tottenham másodedzője, hogy a csapat mindenre elszánt, ennek megfelelően a legerősebb összeállításában lép pályára. Ugyanez nem mondható el Arsene Wenger együtteséről, jóllehet az Arsenalnál újabban nincs olyan, hogy erősebb vagy gyengébb összeállítás, akik pályára lépnek, általában lenyűgözik a nézőket (11 meccs óta veretlen a gárda). Érdekesség, hogy tavaly szintén az elődöntőben futott össze a két londoni alakulat: a White Hart Lane-en megrendezett első meccs 2–2-vel ért véget (2–0-ra a Spurs vezetett...), és miután a visszavágón 90 perc után döntetlent mutatott az eredményjelző (1–1; a Ligakupában nem számít az idegenben lőtt gól), következett a hosszabbítás – és további két Arsenal-gól.