Máris a kezdőcsapatban!

Észrevették már, hogy lett légyen bármely piciny, Németalföld mindig diktál?

Most éppenséggel trendet. A Holland Labdarúgó-szövetség (KNVB) néhány éve a fejébe vette, irányított sorsolással szuperhétvégéket szervez, amelynek lényege, hogy a négy holland élcsapat egymás elleni bajnoki mérkőzéseit paritásos alapon bonyolítja le, azaz – vasárnap – a Feyenoord játszik a PSV-vel, ugyanaznap (de nem ugyanabban az időpontban) az Ajax pedig a...

A szervezési problémák az először és utoljára 1981-ben bajnok AZ Alkmaar csupán néhány évre visszanyúló magáratalálásával oldódtak meg, onnantól viszont néhány évig nem ismertek pardont: a közönség (és a szponzorok) kiszolgálásának mindent felülmúló igénye úgynevezett szupervasárnapokba sűrítette az Eredivisie legizgalmasabbnak ígérkező összecsapásait – amit a kezdetben a tengeren is a hollandok mögött poroszkáló angolok a jelek szerint átvesznek.

Visszatérve a hét végén nagyon is aktuális Feyenoord– PSV párviadalra: szombat este a rotterdami De Kuipöt feltételezhetően zsúfolásig megtöltő publikum egyszerre lehet szemtanúja a tradíció (sokadszori) megtörésének, valamint a címvédő eindhoveniek kezdősorába jelölt Dzsudzsák Balázs bajnoki debütálásának.

Mire elég egy hét... Múlt szombaton legfeljebb álmodott Eindhovennel, hat nappal később a PSV szakvezetője a Feyenoord elleni rangadóra utazó keret tagjaként beszél önről. Hízelgő, nem?

Feltétlenül – felelte a január elsejével öt évre Eindhovenbe igazoló középpályás. – Ennél mindamellett egy kicsit többről van szó: Sef Vergoossen a kezdőcsapatban számol velem szombaton.

Tőle tudja, esetleg Jan Wouterstől, a pályaedzőtől?

A gyakorlás előtt szólt a csapat másik ténere, Dwight Lodeweges, eddig is vele beszéltük meg a rám vonatkozó instrukciókat, de már a taktikai táblán látottakból világos volt, hogy szombaton én leszek a PSV bal oldai támadója. Az edzésen is ennek megfelelően dolgoztunk – illetve szinte végig a játéké volt a főszerep. Nem dicsekvésképp, de a „kezdők” végül az én gólommal nyertek kettő egyre.

Büszke vagy inkább ideges?

Büszke. Nincs miért remegni, és egyébként is: a félelem nem segít. Múlt hét vasárnap még feszült voltam, mert minden olyan közeli és mégis annyira bizonytalan volt – ez az érzés elmúlt.

Bizarr, de hamarabb kerülhet fel a neve egy holland bajnoki mérkőzés statisztikájára, mint a PSV honlapjának játékoslistájára.

Ennek csökkent az esélye, az edzés és az ebéd után ugyanis hivatalos fotózásra kellett mennem, gondolom, nem véletlenül.

Hogyan alakul pontosan a szombati napja? Mikorra tervezi az ébresztőt, a reggelit?

Két időpont tájol: legkésőbb fél tízkor felkelek, tizenegykor pedig az edzőközpontban kell lennem a taktikai eligazításon. Tulajdonképpen ott csatlakozom a csapathoz, a többi már nem az én dolgom, végig, a hazaérkezésig közös a program.

Visszatérve a rotterdami meccshez: nyer a PSV?

Szerintem igen.

Csak azért, mert Rotterdamban rendezett bajnokin ez több mint négy éve nem sikerült...

Nem baj. Most nyerni kell. A Feyenoordot nyilván nem ismerem, hiszen egy hete tartózkodom Hollandiában, és – bevallom – az utóbbi hetekben sem a rotterdamiak öszszeállítását, eredményeit figyeltem. A saját csapatom erényeivel viszont kezdek tisztában lenni. Éppen ezért bízom magunkban, azon belül pedig abban a trióban, amelyik alapvetően a támadásokért felel. Pardon, most már négyesben, hiszen én is tagja lettem.