Meglehetősen furcsa, hogy a negyeddöntő mérkőzésein – hiába játszanak oda-vissza vágót az együttesek – nincs döntetlen, ráadásul ha a hosszabbítás sem hoz eredményt, ötméteresek döntenek. Előfordulhat tehát az az abszurd szituáció, hogy valamely csapat a szombati meccsen egy góllal kikap, ám a vasárnapi visszavágó döntetlenje után a büntetőpárbajt két góllal megnyeri, és ezzel kiharcolja a továbbjutást…
Előzetesen a Vasas–Eger párharcról simán el tudtuk képzelni, hogy olyan szoros küzdelmet hoz, amelynek végén az előbb említett apróságok dönthetnek majd. Végül azonban nem került sor erre, mert a vendégek teljesítménye elmaradt a várakozástól. Bizony, a szombati nem az az Eger volt, amely a bajnokság őszi idényében legyőzte a Honvédot és a Vasast is.
Nem lehet mondani, hogy nem igyekezett a vendégcsapat, ám túl sokat hibázott ahhoz, hogy szoros mérkőzést játsszon a piros-kékekkel. Centerei alig voltak megjátszhatóak, a távoli lövések többsége is célt tévesztett, és míg a bajnokságban majd ötvenszázalékos eredményességgel használta ki a fórokat – ezzel bőven vezetve vetélytársai előtt ebben az összevetésben –, a Komjádi uszodában hat előnyt puskázott el, ami persze a Vasas védekezését is dicséri.
Eközben a Vasas, ha nem is tökéletes, de jó – és ami még fontosabb –, eredményes játékkal fokozatosan növelte a két csapat közti különbséget, így a záró nyolc perc rajtja előtt már 7–3-ra vezetett. Kettős emberelőnyben Matajsz Márk szépített, ám a következő fórnál ismét rosszul passzoltak a vendégek, az ellentámadásnál pedig Katonás Gergő szépen szakadt el emberétől, eldöntve a mérkőzést.
Az utolsó percben még feljött három gólra az Eger, ám rendkívül nehéz dolga lesz, ha otthon ki akarja harcolni a továbbjutást. Igaz, a rendes játékidő, majd a hosszabbítás döntetlenje után a büntetőpárbaj 4–0-s megnyerésével is sikerülhet neki.