Balzsay Károly a felkészülés de rekához ért. Két hét múlva kezdi a kesztyűs edzéseket, addig ráérősen feltérképezheti ellenfele, Rubén Acosta stílusát a rendelkezésére álló felvételekből. Edzője, Fritz Sdunek mindenesetre másfél perc tévézés után megmondta a tutit.
„Ennyi elég. Jól fogsz tudni bokszolni vele, fekszik neked a stílusa” – közölte Balzsayval a mester, akinek a véleményét a magyar öklöző is osztja.
„Lelkes, csupa szív, de nem túl képzett fickó, kicsit furcsa, kiszámíthatatlannak tűnő mozgással, csapkodós ütésekkel” – mondta el a benyomásait Balzsay, akinek a következő mondatát jobb, hogy nem hallotta Acosta…
„Volt már hasonló képességű ellenfelem, például a legutóbbi, a brazil Hilton dos Santos” – magyarázta a magyar öklöző. Aki látta, hogyan omlott össze egy villanásnyi Balzsayduplától Dos Santos, az már most sajnálja az argentint.
„A taktika kidolgozása még várat magára, de szerintem zárt bunyóval kell hatástalanítani, aztán, ha a sejtéseim nem csalnak, vinni fogja előre a szíve, és akkor lehetőségem lesz nagy ütéseket is bevinni. Két mérkőzése van meg DVDn, arra vagyok a leginkább kíváncsi, hogy az összecsapások felétől mennyire fárad el, és ez milyen következményekkel jár nála” – elemzett a nagyközépsúlyú magyar, aki az Universummal egyetemben reméli, hogy a novemberi öszszecsapást 12 menetre írják ki – mint minden címmérkőzést. „A klubom mindenképpen azt szeretné, hogy interkontinentális övért léphessek ringbe, folynak a tárgyalások, remélem, sikerrel – mondatta az óvatos optimizmus Balzsayval, akinek a felkészülése most leginkább ipari mennyiségű edzőtermi munkából és futásból áll. Az erősítés időszakában három, három és fél kiló plusz van Balzsayn, ami szerinte ebben a periódusban ideális.
„Már elkezdtem a zsírmentes táplálkozást, a tudományosan összeállított étrenddel gyorsan megy a szálkásodás. Jól érzem magam, az éjszakáim is zavartalanok, a három hónapos Hanna rendes baba, az első egy-két hétben volt csak nyűgös estefelé. Ha éjjel felébred, visszafogott hangerővel jelzi aktuális problémáját, amit feleségem úgy tud kezelni, hogy én fel sem ébredek”– avat be búcsúzóul a hamburgi családi létbe BalzsayKároly.