Akadtak már gólgazdag mérkőzések a Ligakupában, ám a kedd délutáni Tatabánya–Sopron találkozó minden eddigit felülmúlt. Az örömfutballt játszó hazai csapat nyolc gólt rámolt be az egyre nagyobb válságba süllyedő soproniak kapujába, akik csupán eggyel tudtak válaszolni. Ez bizony megsemmisítő vereség, még akkor is, ha tudjuk: a vendégcsapat NB III-as gárdájával állt ki az összecsapásra – Dlusztus Andrással és Cosmin Giurával kiegészülve. A Ligakupa-sorozat azt a célt (is) szolgálja, hogy lehetőséghez jussanak a fiatalabb, az első csapatban kevesebb szerepet kapó labdarúgók. De az mégiscsak túlzás, hogy egy teljes utánpótlásgárdát lökjenek a vezetők a mély vízbe. Nem beszélve arról, hogy a Tatabánya ellen kiálló soproni együttesből tíz labdarúgó vasárnap a Keszthely ellen (1–0) bajnokit is játszott, hétfőre pedig pihenőnapot kapott. Aztán még aznap szóltak nekik, hogy kedden Ligakupa-meccsen kell helytállniuk. „Hétfőn jelezték a vezetők, hogy tegyünk eleget a szakmai vezetőség kérésének, és a komplett NB III-as csapattal utazzunk Tatabányára – mondta Végh Tibor, a csapat edzője. – Mivel hirtelenében csak tizenegy hadra fogható játékosunk volt, ketten velünk tartottak a nagycsapattól. A mérkőzésen jócskán kidomborodott az osztálykülönbség a gárdák között. Mégis azt mondom, a játékosok becsülettel küzdöttek, közülük többen tavasszal még a megyei másodosztályban szerepeltek.” Akárhogy is volt, ha nem nézzük a pályára lépő csapatok összeállítását, csak azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az FC Sopron újfent vereséget szenvedett. Amióta az új olasz tulajdonosokat bemutatták, a gárda sorozatban negyedszer vallott kudarcot, a gólkülönbség pedig arcpirító: 2–17… Még egy érdekesség: bárhogy is állt az együttes, Détári Lajos a Ligakupa-mérkőzéseken is felnőttcsapatára számított, főleg azért, hogy legyen mód a játék csiszolására. Ezúttal erre nem volt lehetőség – sőt a fiatalok jókora pofont kaptak…