Önmagát büntette

Az NBA szokásos, telefonon lebonyolított konferenciabeszélgetéseinek sorában csütörtökön a spanyol válogatott és a Memphis Grizzlies centere, a földkerekség egyik legkiválóbb kosarasa volt a vendég. Az interjúban szerkesztőségünk is részt vehetett.

A múlt évben Japánban Pau Gasol nélkül nyerte meg Spanyolország a görögök elleni világbajnoki döntőt, most viszont önnel együtt bukta el az Európa-bajnoki finálét Oroszország ellen. Sikerült már feldolgoznia a kudarcot?

Nem igazán – mondta Pau Gasol. – Tavaly nem érdekelt, játszottam-e vagy sem a fináléban, egyszerűen mennyei érzés volt világbajnoknak lenni. Most viszont nem volt jó érzés elveszíteni az Európabajnoki döntőt, ráadásul hazai pályán, kiábrándítva negyvenmillió spanyolt. Az Európabajnokságon jól kosaraztunk, és amilyen a sors, a döntő volt a leggyengébb meccsünk. Azért nagyon örülök a vébéaranynak, és ha úgy veszszük, roppant kiegyensúlyozottak vagyunk az egy év alatt megszerzett egy-egy arany- és ezüstéremmel.

Melyik volt a nagyobb meglepetés: a vébé-arany vagy az Európa-bajnoki ezüst?

A Japánban kiharcolt arany, mert arra senki sem számított, legkevésbé mi magunk. Persze az is igaz: most sem hittük volna, hogy elveszítjük a döntőt... Le a kalappal az oroszok előtt, roppant nyugodtan, összeszedetten játszottak, látszott, hogy nem őket nyomasztja az esélyesség terhe.

Gondol már Pekingre? Ki nyeri meg az olimpiát? Talpra áll-e az amerikai válogatott az elmúlt öt év kudarcai után?

Folyton az olimpia jár a fejemben. Az aranyérem pályafutásom és a válogatott nagy sorozatának megkoronázását jelentené. Az amerikaiak mindig favoritok, de most esélyesebbek, mint az elmúlt öt évben bármikor. Remekül játszottak a kontinentális selejtezőn, hihetetlenül erős a keretük. Ott lesznek az argentinok – bár már kissé megöregedtek –, a nagyon veszélyes oroszok, s persze mi is. Garantálom, hogy minden idők legerősebb spanyol válogatottja leszünk!

Talált már magyarázatot arra, miért hagyott ki tizenkettőből hét büntetőt a kontinensbajnoki döntőben?

Baj volt az összpontosítással. Meg el is fáradtam a végére, főleg lélekben. Az a boszszantó, hogy a fináléig kifejezetten jól dobtam a büntetőket, addig 41/53, azaz hetvenhét százalék volt a mérlegem, amelyet aztán összességében hetvenszázalékosra rontottam.

Legjobb barátja, Juan Carlos Navarro napok óta önnel együtt edz Memphisben a Grizzliesnél. Mit jelent ez önnek és a csapatnak?

Nekem rengeteget, s remélem, a csapatnak is. Tíz éve együtt kosarazunk, legalábbis válogatott szinten, együtt nyertünk U20-as világ- és Európa-bajnokságot, meg felnőtt-világbajnokságot is. Az edzőtáborban, szobatársak vagyunk, segítek neki lakást keresni, megismerni Memphist, a jó éttermeket.

Az elmúlt szezonban a Grizzlies volt a liga leggyengébb csapata, 22/60-as mutatóval. Az új évadban mire számít, immár Navarróval a fedélzeten?

Sokkal jobb teljesítményre. Legutóbb minden összejött: sérült voltam, edzőt cseréltünk, romokban hevert a csapat. Most újabb fejezet kezdődik, Marc Iavaroni személyében új trénerünk van, Jerry West visszavonult, és Chris Wallace lett a szakmai elnök. És – ismétlem – itt van Navarro. A cél a rájátszás.

Dirk Nowitzki volt az elmúlt idény legjobbja az NBA-ben, pedig ön sem rosszabb játékos. Mi kell ahhoz, hogy MVP legyen?

Egy jó csapat. A sereghajtóból még senkit sem választottak meg MVP-nek.