Kazán

Először is: a hazai győzelem nagyobb bravúr, mint bokatörés nélkül végigsétálni a Bozsik-stadion gyepén.

Aztán: a hirtelen nagy széltől megijedtek a kispestiek, mert félő volt, hogy a sok falevél miatt összeroskad a főlelátó.

Vagy: a szurkolók meggyőzés gyanánt egyszerűen kiemelték sarkaiból a főkaput, hogy így tiltakozzanak a költözés ellen.

És a legjobb: a kazánra két megtermett biztonsági őr vigyáz majd, nehogy a drukkerek maguk fűtsenek be a klub fizetési hajlandóságának elmaradása miatt didergő utánpótláscsapatnak.

Talán ebből az aprócska válogatásból is kiderül, érdemes volt fellapozni a Nemzeti Sport elmúlt négy-öt évfolyamának kispesti témájú cikkeit.

Minden télen és minden nyáron volt egy olyan ügy, amely megszűnésről, költözésről, telephelyváltásról, jogerős bírósági döntésről vagy szimplán csak kiesésről szólt.

A Honvéd volt az a csapat, amely a három-négyezer szurkolóján kívül az égvilágon nem hiányzott senkinek: akár kóklerek, akár tisztességes emberek irányították, olybá tűnt, hogy ez a klub csak azért van ott a bajnokságban, hogy témát adjon a sajtónak a címlapsztorikra, az ellendrukkereknek a napi nevetőgörcsre, saját híveinek pedig az állandó önsajnálatra.

Egy év és mintegy ötszázmillió forint kellett ahhoz, hogy a Honvéd mostohagyerekből mintaklubbá váljon.

Egy év nem nagy idő, ötszázmillió forint a futballbizniszben még hazai szinten sem nagy pénz.

Ez a Honvéd persze már nem az a Honvéd, amely George F. Hemingway uralkodása előtt volt, de hiába cserélődött ki a fél keret, nem az új edző és az új játékosok miatt vezeti most a tabellát, ez a csapat semmivel sem erősebb, mint amit Aldo Dolcetti vagy Gálhidi György vezényelt.

Csakhogy a pénz a magyar futballban kivételes módon jó helyre került: tisztességes és pontosan érkező fizetés, pompás gyepszőnyeg, kényelmes öltöző, felújított lelátó kerekedett ki ebből az ötszázmillióból, és ez a tökéletes, megbonthatatlan harmónia (a lázadó játékosok és szurkolók hamar kapun kívül találták magukat) máris aranyesélyes csapatot jelent.

Mert a rend még ebben a sokat gúnyolt magyar futballban is elengedhetetlen tényező.

Úgyhogy bár lassan jön a tél, egyetlen kispesti gyereknek sem kell aggódnia, hogy hideg marad a kazán.