Vetett már egy pillantást a tabellára?Vetett már egy pillantást a tabellára?
Hogyne. Jó volt ránézni, bízom benne, hogy a selejtezősorozat végén is a tetején találom magunkat – utalt arra Hrepka Ádám, hogy ha egy mód van rá, ennél alább nem adják.
Csakis önökön múlik.
Magasra tettük a lécet, ez tény. De ha a hátralevő négy mérkőzésen is hasonló hozzáállással játszunk, mint eddig, akkor a csoport élén zárhatunk. Elbizakodottá természetesen nem tehet bennünket még a szerbek elleni siker sem, az elsőségben kizárólag akkor reménykedhetünk, ha egytől egyig kitesszük a szívünket és a lelkünket a pályán. Na és elkelne még néhány olyan gól, amilyet a harmincnegyedik percben szerzett. Boldog vagyok, hogy győztes gól fűződik a nevemhez, de ha más érte volna el, annak ugyanúgy örülnék. Ha már itt tartunk, tartozom egy köszönettel Szalai Ádámnak, remekül lekészítette a labdát lövésre, én jól érkeztem mélységből, sikerült jól és erősen eltalálnom, aztán már csak azt láttam, hogy a hálóban kötött ki. Nem gyakori, hogy ekkora gólokat lövök, meglehet, egy ideig megint várnom kell a következőre… Habár engem az sem zavar, ha a hátamról pattan be a labda, a lényeg, hogy valahogy jusson túl a gólvonalon.
Gondolom, holland klubja, a NEC Nijmegen vezetői is értékelik a teljesítményét.
A győzelmünknek és a gólomnak biztosan örülnek, miként azt is díjazzák, hogy végre visszatérek közéjük. Ugyanis amikor megkapták a meghívót, azt kérdezték muszáj ilyen hosszú időre elmenned, nem lehetne valahogy lefaragni ebből?
Odakint minden rendben?
Az új környezetet szoknom kell még, amúgy minden rendben. Az edzéseket élvezem, bár nem sokban különböznek az MTK-ban végzett munkától. A körülményeket viszont össze sem lehet hasonlítani, elképesztő, milyen atmoszféra veszi körül a holland focit. Hétről hétre csodálatos pályákon, telt házas előtt futballozhatunk; a harmincezer drukker által űzött PSV elleni eindhoveni fellépésünk még úgy is élmény volt, hogy kikaptunk.
Mit tudott hozzátenni a Nijmegen játékához?
Eddig nem sokat, hiszen kétszer kaptam lehetőséget csereként. De nem aggódom, tisztában vagyok vele, hogy új ritmust kell felvennem, ami beletelik egy kis időbe. Közben azért azt sem feledem, hogy sokáig nem ülhetek tétlenül, szerződésem ugyanis egy évre szól, így előbb-utóbb, ám inkább előbb bizonyítanom kell. Sebaj, legalább rá vagyok kényszerítve, hogy napról napra jelezzem, lehet rám számítani.
Korábbi klubtársával, egyben jó barátjával, Németh Krisztiánnal mikor szeretne ismét egy csapatban játszani?
Mihamarabb!
A Liverpoolban vagy a NEC-ben?
Az utánpótlás-válogatottban…