Az igazi férfi a maga sorsának kovácsa. Lisztes Krisztián alighanem másként gondolja ezt. Ha rajta múlik, most minimum hetvenszeres válogatott lenne, s talán Brémában, esetleg a Bayern Münchenben futballozna, de 2004 áprilisában súlyosan megsérült a térde, s soha többé nem lehetett olyan, mint annak előtte. Mankóra támaszkodva is mondta: futballozok én még! Mint egy vándormuzsikus utazott csapattól csapatig, de már sehol sem kellett. Leírták, elfelejtették, nem hittek neki. Hiába edzett teljes erőből, nem kínáltak neki szerződést. Most visszatért a Ferencvároshoz, ahonnan annak idején kis göndör fürtű csodagyerekként elindult. Hazatért. Talán a sok taps és szeretet, ami itt fogadja, kárpótolja őt. Játszania kell – ő megérdemelné.